Nem mond le Keir Starmer kormányfő

Keir Starmer brit miniszterelnök nem mond le a Munkáspárt vezetőjeként betöltött tisztségéről és így a kormányfői posztról sem – közölte hétfőn David Lammy brit miniszterelnök-helyettes. Nem sokkal később Starmer személyesen is megerősítette ugyanezt.

Lammy a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió hétfő délelőtti hírmagazinjának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Starmer még csak menetrendet sem kíván kialakítani saját távozására.

A munkáspárti miniszterelnökre az utóbbi napokban folyamatosan erősödő nyomás nehezedett saját pártja és kormányának több tagja részéről annak érdekében, hogy jelentse be lemondását, vagy legalább vázolja fel távozásának menetrendjét.

Ennek előzményeként a május első hetében tartott angliai tanácsi, illetve skóciai és walesi parlamenti választások a Munkáspárt hatalmas arányú mandátumveszteségét és a Nigel Farage vezette szélsőjobboldali, radikálisan EU- és bevándorlásellenes Reform UK párt jelentős előretörését eredményezték.

A Munkáspárt az angliai tanácsokban betöltött képviselői mandátumainak csaknem a felét elvesztette, és száz év óta először Walesben is vereséget szenvedett.

David Lammy miniszterelnök-helyettes a hétfői Sky News-interjúban mindazonáltal úgy fogalmazott, hogy a kormányfő lemondásának követelésével és több utódjelölt jelentkezésével a Munkáspárt a választások óta eltelt napokban „látványos öngólokat lőtt”.

Lammy kijelentette: előző nap kétszer is beszélt Starmerrel, aki teljesen egyértelművé tette, hogy folytatni kívánja miniszterelnöki tevékenységét, és „nem lesz semmiféle mentrend” a kormányfő távozására.

Keir Starmer egy hétfői londoni rendezvényen, újságíróknak nyilatkozva megerősítette helyettese szavait. Arra a kérdésre, hogy befejezettnek tekinthető-e miniszterelnöki időszaka, a kormányfő határozott nemmel válaszolt, és kijelentette, hogy a 2029-ben esedékes következő parlamenti választásokon is ő kívánja vezetni a Munkáspártot.

Starmer szerint az angliai, a walesi és a skóciai választások után a figyelmet a folyamatok megfordítására kell összpontosítani.

Az ellene forduló munkáspárti és kormányzati politikusokra utalva a brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az elmúlt tíz nap számos megnyilvánulása „nem arra összpontosított, amire kellett volna”.

A Starmerrel szembeni belső lázadás eddigi legnagyobb horderejű mozzanataként Wes Streeting volt egészségügyi miniszter a múlt héten bejelentette lemondását, azzal a kifejezett céllal, hogy elindítsa a kormányfő elmozdítását célzó vezetőváltási eljárást a Munkáspárton belül.

Első programadó beszédében a volt miniszter „katasztrofális hibának” nevezte a Brexitet, vagyis Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, amely Streeting szerint az országot szegényebbé és gyengébbé tette.

A hagyományosan különlegesnek nevezett brit-amerikai viszonyrendszerre utalva Wes Streeting kijelentette: Nagy-Britanniának valójában az Európai Unióval kell különleges kapcsolatokat kialakítania, és „egy napon” vissza is kell térnie az EU-ba.

Streeting szavaira reagálva Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője a Sky News kérdésére hétfőn úgy fogalmazott: Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozásának „bármiféle kilátásáról” szólva egyelőre annyi szögezhető le, hogy létrejött a kétoldalú éves csúcstalálkozók fóruma, és ezeken a találkozókon arról esik szó, hogy London és az EU miként tudná számos területen szorosabbra vonni kapcsolatrendszerét.

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britanniának csatlakoznia kellene-e az euróövezethez is, ha ismét az EU-tagja lenne, a bizottsági szóvivő csak annyit mondott, hogy örömmel válaszol erre a kérdésre, ha ez a helyzet valaha is előáll.

EU-tagságának idején Nagy-Britannia mentességet kapott az euró bevezetésének kötelme alól.

Keir Starmer miniszterelnök a Munkáspárt 2024-es választási győzelme és kormányalakítása óta számos nyilatkozatában kizárta az újbóli brit EU-csatlakozás lehetőségét.

(MTI)