Kína hadgyakorlatba kezdett Tajvan körül
Kína eddigi legnagyobb hadgyakorlatát hajtja végre Tajvan körül, amelyben rakétákat lőtt a sziget irányába, valamint bombázókat, rombolókat, kétéltű rohamhajókat és parti őrhajókat vetett be. A műveletek a legszélesebb lefedettségű kínai gyakorlatok a térségben.
A manőverek célja egy Tajvan elleni tengeri és légi blokád szimulálása volt; ennek részeként öt, a szigetet gyakorlatilag körülölelő zónában hajtottak végre éleslövészetet. A műveletek a legszélesebb lefedettségű kínai gyakorlatok a térségben, és 11 nappal az után kezdődtek, hogy az USA rekordösszegű, 11,1 milliárd dolláros fegyvercsomagot jelentett be Tajvan számára.
Tajvan attól tart, hogy Kína újra ugyanúgy rakétákat lőhet át a sziget fölött, mint 2022-ben, Nancy Pelosi látogatása idején. Egy tajvani biztonsági tisztviselő szerint Peking a gyakorlatokat arra is használhatja, hogy földi célok elleni csapásokat modellezzen, köztük az amerikai HIMARS rendszerek ellen, amelyek hatótávolsága lehetővé teszi dél-kínai part menti célpontok elérését – írja a The New York Post.
A tajvani hatóságok közölték, hogy kínai lövedéktörmelék került a sziget övezetébe, és megerősítették, hogy a sziget északi részén éleslövészetet tartottak.
A hadgyakorlatok Tajvan számára stratégiai fenyegetést jelentenek, mivel a sziget a világ egyik legfontosabb kereskedelmi és légiközlekedési csomópontja. Bár 14 tajvani repülési útvonalból 11-et érintenek a gyakorlatok, a nemzetközi járatok fennakadása eddig minimális. Közben 14 kínai parti őrhajó mozgott Tajvan érintkező övezetében, több helyen közvetlen patthelyzetbe kerülve tajvani hajókkal, amelyek párhuzamos navigációval és manőverezéssel próbálták visszaszorítani őket.
A tajvani védelmi minisztérium szerint egyetlen nap alatt 130 kínai katonai repülőgépet, valamint 22 hadihajót és parti őrhajót észleltek a sziget körül.
A kijelölt hét éleslövészeti zónából öt átfedi Tajvan vizeit, ami a sziget nemzetközi jogi értelmezése szerint már közvetlen szuverenitássértést jelent. Kína a gyakorlatok központi elemévé tette Tajvan két kulcsfontosságú mélyvízi kikötőjének — az északi Csilungnak és a déli Kaohsziungnak — blokádjának szimulálását is, amelyek életbevágóak Tajvan ellátásában és exportjában.
A Pentagon nemrég kiszivárgott jelentéstervezete szerint Peking 2027-re — a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg századik évfordulójára — olyan szintű katonai felkészültséget kíván elérni, amely képessé tenné arra, hogy „megvívja és megnyerje” a Tajvan elleni háborút.
Ugyanakkor Hszi Csin-ping kiterjedt korrupcióellenes tisztogatásai — köztük nyolc tábornok elmozdítása — kétségeket vetnek fel a kínai hadsereg valós állapotával kapcsolatban. A kínai védelmi ipar bevételei 10 százalékkal estek vissza az elmúlt évben, a három évtizedes költségvetési növekedés ellenére.
A Pentagon jelentése mégis arra figyelmeztet, hogy Peking adott esetben akár 1500–2000 tengeri mérföldre is kész lehet csapásokat mérni a térségben, és szükség esetén „nyers erővel” is kész lehet megkísérelni Tajvan elfoglalását.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
