Peking diplomáciai és titkosszolgálati munkatársai egy közlekedési baleset megszervezését tervezték Tajvan alelnöke, Hsiao Bi-khim ellen, aki tavaly Prágába látogatott. Ezt a The Guardian közölte.
Hsiao Bi-khim 2024 márciusában tett hivatalos látogatást Prágában, választási győzelme után ez volt az első külföldi útja a tajvani elnök társaságában. A látogatás során a kínai diplomáciai képviselet és titkosszolgálat célpontként figyelte az alelnököt.
„A kínai prágai nagykövetség diplomáciai státusszal rendelkező munkatársai követték a tajvani alelnököt, információkat gyűjtöttek a látogatásáról és a cseh tisztviselőkkel folytatott találkozóiról” – mondta a cseh katonai hírszerzés szóvivője.
A sajtóértesülések szerint a kínaiak egy demonstratív autóbalesetet terveztek Hsiao Bi-khim autója részvételével.
A cseh katonai hírszerzés szóvivője kiemelte, hogy a titkosszolgálat felderítette és meghiúsította Kína szándékát, amely egy erőszakos demonstráció megszervezésére irányult az alelnök ellen.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Tajvan partnerségi megállapodást kötött az amerikai–német Auterion céggel drónszoftverek szállítására, amelyeket az ukrajnai fronton teszteltek, írta a Reuters. Tajvan ily módon igyekszik megerősíteni saját védelmét a kínai katonai fenyegetésekkel szemben.
Az Auterion szoftvert ukrán drónokban használják. A cég elmondása szerint a Tajpejjel kötött megállapodás több millió tajvani drón gyártásához vezethet, amelyek a cég technológiáját fogják használni.
Az Auterion azt is hangsúlyozta, hogy stratégiai partnerségről állapodott meg a tajvani védelmi minisztériummal a drónok területén.
„Amit kínálunk, az ukrajnai harcokban már bebizonyította, hogy képes elrettenteni az agressziót, és megsemmisíteni a tankokat, a haditengerészeti eszközöket és más valóban drága felszereléseket. Tehát egy nagy autonóm flotta kiépítésével Tajvan elrettentheti Kínát” – mondta Lorenz Meyer, az Auterion vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy a korai szakaszban lévő partnerség várhatóan több millió drón gyártását teszi lehetővé néhány éven belül.
A sziget hatóságai ezt Peking nyomása egyik elemének tekinti, ami nem zárja ki az erőszak alkalmazását Tajvan ellenőrzésének megteremtésére.
Az elmúlt 24 órában Tajvan 59 kínai katonai repülőgép közeledését rögzítette, köztük modern vadászgépeket és bombázókat, jelentette be a tajvani védelmi minisztérium március 18-án, kedden.
Megjegyezték, hogy 43 repülőgép átrepült a Tajvani-szoros középvonalán, és több irányból lépett be a sziget körüli légtérbe. Emellett kilenc kínai hadihajót és két ismeretlen rendeltetésű léggömböt is észleltek a térségben.
Az agresszív manőverek ellenére Tajvan légterének megsértését nem regisztrálták. A sziget hatóságai az ilyen akciókat Peking nyomása egyik elemének tekintik, ami nem zárja ki az erőszak alkalmazását a Tajvan feletti ellenőrzés megteremtésére.
Kína nyomása miatt Tajvan a vészhelyzetekre való reagálás ukrán tapasztalatait tanulmányozza. A Reuters szerint Tajvan azoktól az ukrajnai cégektől tanul, amelyek továbbra is részt vesznek Ukrajna Oroszország elleni küzdelmében, miközben a szigetország felgyorsítja a veszélyhelyzeti tervezést a növekvő kínai fenyegetések miatt, nyilatkozott a kiadványnak egy magas rangú tajvani tisztviselő.
„Reméljük, hogy első kézből vesszük át Ukrajna tapasztalatait – hogyan segítették a magánvállalatok a kormány és társadalom ellenálló képességét a háború alatt” – mondta egy magas rangú tajvani biztonsági tisztviselő olyan cégekre hivatkozva, mint az Uber és a Microsoft, amelyek továbbra is alapvető szolgáltatásokat nyújtanak Ukrajnában.
Tajvan többek között az alábbi ötleteket tanulmányozza: a szupermarketek bevonása az állami ellátási láncba, a taxiszolgáltatások igénybevétele az egészségügyi vészhelyzetekben, például véradás esetén, amikor az egészségügyi rendszer túlterhelt.
A tisztviselő elmondta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a tajvani cégeket összehozza ukrajnai kollégáival, hogy segítsen a tajvaninak a vészhelyzeti tervezés javításában.
Tajvan jelenleg frissíti figyelmeztető és óvóhelyrendszerét, figyelembe véve az északi és balti országok tapasztalatait. A héten Tajpejben tartottak zárt szemináriumot, melynek témája a készletezés és a polgári védelmi kiképzés volt. A rendezvényen Tajvan biztonsági szolgálatainak képviselői és magas rangú diplomaták vettek részt olyan országokból, mint az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália.
Andy Gunder, aki az ukrajnai Amerikai Kereskedelmi Kamara vezetője és a szeminárium előadója, az újságíróknak elmondta, hogy a tajvani kormánynak tartalék online rendszereket kellene létrehoznia, hivatkozva az orosz kibertámadásokra, amelyek célja Ukrajna infrastruktúrájának megbénítása a rakétacsapások előtt.
Joe Biden amerikai elnök 571 millió dolláros katonai segélyt hagyott jóvá Tajvan számára – jelentette be a Fehér Ház.
A Fehér Ház közleménye szerint Biden felkérte Antony Blinken külügyminisztert, hogy engedélyezze katonai „anyagok és szolgáltatások” küldését „Tajvan megsegítésére”. További részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
Szeptemberben az amerikai elnök már jóváhagyott egy 567 millió dolláros segélyt Tajvannak. A múlt héten Tajvan arra figyelmeztetett, hogy Kína jelentős haditengerészeti műveleteket hajtott végre a sziget közelében.
Magas készültségbe helyezték a tajvani hadsereget hétfőn, miután Kína átfogó légi korlátozásokat vezetett be keleti partjainál.
A Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) „hét légtérkorlátozási zónát hozott létre a Tajvannal szemben fekvő két kínai tartomány, Csöcsiang és Fucsien keleti régióiban” – írta közleményében a tajvani védelmi minisztérium. Ezek a korlátozások – tette hozzá a tárca – hétfőtől szerdáig lesznek érvényben.
Tajpej azt is bejelentette, hogy kínai hadihajókat és a parti őrség hajóit észlelték a Tajvani-szoros közelében és a Csendes-óceánon.
A tajvani hatóságok válaszul bejelentették, hogy „harckészültségi manővereket” tartanak, és megemelt készültségbe helyezik fegyveres erőiket.
A tajvani védelmi minisztérium közleményében azt írta, hogy „a harckészültségi manőverek figyelembe veszik az ellenséges fenyegetéseket, az időjárási körülményeket és a taktikai helyzetet”.
Peking ugyanebben az összefüggésben kijelentette, hogy „határozottan meg kívánja védeni nemzeti szuverenitását és területi integritását”, Tajvant pedig ismételten Kína „elidegeníthetetlen” részének nevezte.
Laj Csing-tö tajvani elnök a múlt héten érkezett vissza csendes-óceáni körútjáról, ez volt az első külföldi látogatása májusi hivatalba lépése óta. Peking határozottan elítélte a körutat, mert ellenez minden hivatalos kapcsolatot Tajpej és más kormányok között. Laj az Egyesült Államok két területére, Hawaiira és Guamra is elutazott, ahol több stratégiai fontosságú katonai támaszpont található. A tajvani elnök útján telefonon beszélt az amerikai képviselőház elnökével, Mike Johnsonnal is, amire válaszul Kína felszólította az Egyesült Államokat, hogy „ne küldjön több rossz jelzést” a „tajvani függetlenségi erőknek”. Egyben óva intette Tajvant minden olyan kísérlettől, amely „az Egyesült Államok segítségével a függetlenségre törekszik”, mondván, hogy ez „elkerülhetetlenül kudarcot vallana”.
Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta még nem sikerült újraegyesítenie területének többi részével. Többször értésre adta, hogy ennek érdekében nem zárja ki az erő alkalmazását sem.
A tajvani védelmi minisztérium 16 kínai hadihajó jelenlétéről számolt be a sziget közelében, és további manőverekre számít.
Kína élesen reagált Tajvan elnökének egyesült államokbeli látogatására és a szigetnek nyújtott amerikai támogatásra. A tajvani védelmi minisztérium 16 kínai hadihajóról és a Kínai Népköztársaság újabb katonai manővereinek lehetőségéről számolt be.
A tajvani védelmi minisztérium arról számolt be, hogy Kína duplájára, 16-ra növelte hadihajói számát Tajvan szigete közelében. Biztonsági erők véleménye szerint újabb katonai manőverek várhatóak.
Meg kell jegyezni, hogy Kína a közelmúltban reagált Tajvan elnökének, Lai Chin-te-nek Hawaiira és Guam amerikai területére tett látogatására.
A kínai állambiztonsági minisztérium a WeChat-fiókjában megjelent vasárnapi éles hangnemű kommentjében kijelentette, hogy „függetlenségének fegyverrel való kivívására és az Egyesült Államok tetszésének elnyerésére tett kísérletei kudarcra vannak ítélve. A tajvani kormány „hamis erődemonstrációt” folytat, míg az Egyesült Államok kormánya „összejátszva a gengszterekkel és a sakálokkal” támogatja Tajvant, áll a közleményben.
Tajvan elutasítja Peking a szuverenitás elleni álláspontját.
November végén Tajvan befejezte azt a nagyszabású hadgyakorlatot, amelynek célja a reagálási és bevetési folyamatok gyakorlása volt. A kétórás hadgyakorlaton a légi erők, hajók és rakétarendszerek vettek részt.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Tajvan volt miniszterelnöke arra kérte az Egyesült Államokat, hogy előbb Ukrajnát támogassák fegyverekkel, mintsem az országát. Ukrajna győzelme ugyanis kellő elrettentő erővel bírna Kína számára, hogy elálljon Tajvan bekebelezésétől.
„Mindent meg kell tenniük, amit csak tudnak, hogy segítsenek az ukránoknak. Nekünk még van időnk” – kérte Csaj Ing-ven volt tajvani elnök az Egyesült Államokat a Halifaxi Nemzetközi Biztonsági Fórumon szombaton. Ukrajna győzelme Tajvan számára kiemelten fontos.
A tisztségéről idén januárban leköszönt országvezető szerint az Egyesült Államoknak prioritásként kellene kezelnie Ukrajna megsegítését, annak ellenére, hogy Tajvan megszállásával vagy legalábbis ellehetetlenítésével fenyeget Kína. Sőt, már nyáron érkezett a hír, hogy a sziget Kína elleni háborúra készül, legnagyobb fegyverszállítójára, Amerikára támaszkodva.
Csaj Ing-ven ezt azután mondta, hogy Samuel Paparo admirális, az amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság vezetője kedden arról beszélt, hogy Ukrajna katonai segélyezése már korlátozza az amerikai hadsereg képességét egy lehetséges ázsiai konfliktusra való felkészülésben – mutatott rá a Politico.
Ukrajna győzelme ezért életbe vágó Tajvannak A volt miniszterelnök azzal érvelt arra, hogy először Ukrajnán kell segíteni, és csak utána Tajvanon, a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás ugyanis segítene elrettenteni Kínát a Tajvan elleni támadástól.
Az ukrán győzelem lenne a leghatékonyabb elrettentőeszköz a jövőbeli agressziókkal szemben.
Tajvan az elmúlt nyolc évben amúgy 80 százalékkal növelte a védelmi kiadásait, és 2024-ben rekordösszegű, 19 milliárd dolláros költséget terveznek.
Ez azonban nem elég Donald Trump megválasztott elnöknek, aki szerint Tajvannak „fizetnie kellene”, és követelte, hogy a sziget növelje a védelmi kiadásait a GDP 10 százalékára. Csaj erre csak annyit válaszolt, hogy „nehezen tudnánk elfogadni egy ilyen önkényesen meghatározott számot”. Hozzátette, hogy Tajvan 66 új F-16V típusú vadászrepülőgép leszállítására vár, amelyek első darabjai várhatóan még az év vége előtt megérkezhetnek.
Tajvan lett az ukrán légierő egyik legnagyobb támogatója
Nem csak Nyugatról érkezik a segítség Ukrajnába. A kínai támadástól tartó Tajvan átérzi Kijev helyzetét, és átadta a már nem használt légvédelmi ütegeit.
A nagy nyilvánosság nélkül Tajvan az ukrán légierő egyik legnagyobb segítője lett. A Pentagon egykori tisztviselője, Tony Hu azt mondta, hogy Tajvan átadta fölösleges HAWK légvédelmi rakétaütegeit az ukrán hadseregnek – írja a Forbes.
Az amerikai tisztségviselő megjegyzései megerősítik az Ukrajna és Tajvan közötti, az Egyesült Államok által közvetített megállapodásról szóló korábbi kijelentéseket. A tajvani MIM-23 Homing All-the-Way Killer rakéták, valamint kilövőik és radarjaik kiegészítik az Egyesült Államok és Spanyolország által Ukrajnának adományozott további HAWK-okat.
A légierő immár akár 15 Raytheon HAWK üteget is bevethet,. Ugyanakkor a teljes körű háború kezdetén Ukrajnának 50 légvédelmi rendszere volt, főleg SZ–300 és más szovjet modellek. Ma a HAWK-ok az ukrán légvédelmi erők fegyverzetének harmadát tehetik ki.
Kína elítélte a Washington által korábban jóváhagyott döntést amerikai rakétarendszerek eladásáról Tajvannak.
A pekingi külügyminisztérium közleményében azt írta: „A föld-levegő rakétarendszerek Tajvannak történő eladása súlyosan sérti Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit, súlyosan károsítja a kínai–amerikai kapcsolatokat, és veszélyezteti a békét és stabilitást” a Tajvani-szorosban. A dokumentum szerint Peking „minden szükséges intézkedést megtehet a nemzeti szuverenitás, a biztonság és a területi integritás határozott védelmére”.
Az 1,16 milliárd dolláros üzlet, amelyet még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia, a külföldi katonai eladásokért felelős amerikai ügynökség szerint különböző légvédelmi rendszereket, köztük NASAMS-t és 123 rakétát tartalmaz.
Egy másik, pénteken bejelentett eladás radarrendszereket érint, összesen 828 millió dollár értékben. A berendezéseket közvetlenül az amerikai légierő készleteiből küldenék.
A tajvani védelmi minisztérium szombaton „őszinte háláját” fejezte ki az eladásért, amely segíthet a hadseregnek „védelmi képességeinek további javításában és a béke és stabilitás közös fenntartásában a (Tajvani-) szorosban”.
Az Egyesült Államok nem ismeri el Tajvant államként, és a Kínai Népköztársaságot tekinti az egyetlen legitim kormánynak, ennek ellenére jelentős katonai támogatást nyújt Tajpejnek.
Peking rendszeresen ellenzi a Tajvannak nyújtott amerikai támogatást, és azzal vádolja Washingtont, hogy beavatkozik az ország ügyeibe.
Kína Tajvant saját területe egy olyan részének tekinti, amelyet a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta még nem sikerült újraegyesítenie a többi részével. Bár azt mondja, hogy a „békés újraegyesítést” támogatja, nem mondott le a katonai erő alkalmazásáról, és rendszeresen küld hadihajókat és vadászgépeket a sziget köré.