Trump és Kim Dzsongun újra barátkozni kezdhet

Donald Trump amerikai elnök első ciklusában látványos diplomáciát folytatott Kim Dzsongunnal, azonban most látszólag háttérbe szorította Észak‑Koreát, miközben a nyilvánosság előtt inkább Ukrajnával és a Közel‑Kelettel foglalkozik. A kulisszák mögött azonban a párbeszéd már újraindul. Phenjan erősebb alkupozícióban van, ám a szankciók enyhítése és az orosz pénzforrások bizonytalansága miatt Kim Dzsongun észak-koreai vezető sem engedheti meg magának, hogy elszalasszon egy esetleges üzletet, amely Trumpnak is gyors külpolitikai sikert hozhat – elemezte a helyzetet a Foreign Affairs.

Donald Trump kormánya számára jelenleg más prioritások a fontosak, de az elnök nem sokkal beiktatása után jelezte, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot Kim Dzsongunnal, akit okos fickónak nevezett. Márciusban Trump arról beszélt, hogy már kommunikálnak Észak‑Koreával, és arra utalt, hogy további lépések következnek.

Kudarcba fulladt a legutóbbi alku

A 2019‑es legutolsó találkozásukkor Trump és Kim üzletre készültek: Phenjan leszereli összes ismert nukleáris létesítményét, cserébe enyhülnek az országra kivetett nemzetközi szankciók. Végül összeomlott a tárgyalás, mert Washington olyan helyszínekre is bejárást akart, ahol Phenjan ezt nem tűrte volna el.

Akkor Kim Dzsongun sarokba szorított helyzetben volt: Kína és Oroszország is következetesen betartotta az új, keményebb ENSZ‑szankciókat, és az észak‑koreai gazdaság 2018‑ban 4,1 százalékkal zuhant. Mára viszont Észak-Korea helyzete hatalmasat javult: Kína 2019‑től kezdve lazított lazított a szankciók szigorú végrehajtásán.

Oroszország a 2022‑ben kiszélesedő ukrajnai háború miatt tüzérségi lőszerhiányba került, azóta Phenjan pedig óriási készletekkel és gyártókapacitással látja el Moszkvát. A két ország 2024‑ben formális katonai szövetségre is lépett.

Sikeres fegyverprogramjával Észak-Korea nagy számban állított elő olyan rakétákat, amellyel már az USA egész területét bármikor célba veheti.

A kérdés az, mi késztetné Kim Dzsongunt alkura, amikor látszólag minden körülmény neki kedvez. Phenjan számára még mindig nagy kárt okoznak a nemzetközi szankciók. Ha az ország lemondana a további nukleáris fegyverek előállításairól, az Washington számára még akkor is nyereség lehet, ha az eddig elkészült fegyvereket megtarthatná Észak-Korea.

A Foreign Affairs szerint Kim Dzsongun jól tudhatja, hogy a mostani pénzeső, melyet az Oroszországnak való segítségnyújtásért kap, hamar véget érhet, miután Moszkva lezárja háborúját.

A több milliárd ­dollárt kitevő bevételek azonban elapadhatnak, mivel Moszkva csak addig fizet, amíg érdekei megkívánják. Az észak‑koreai vezetés számára kockázatot jelentene, ha ezt követően ismét kizárólag Pekingre lenne utalva, a szankciók enyhítése viszont lehetővé tenné, hogy önállóbban mozogjon.

Trumpnak is megvannak az indítékai. Sem Ukrajnában, sem pedig a Közel‑Keleten nem körvonalazódik gyors külpolitikai siker, miközben egy megállapodás Észak-Koreával nemcsak az áhított Nobel-békedíjhoz jelentene jó hátszelet Trumpnak, de a republikánusok belföldi megítélésén is javítana. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az alku könnyen tető alá hozható. A korábbi megállapodás kudarca után a felek keményebben alkudoznának egymással, de mindkét fél elérhetne valamit, amire vágyik.

Az észak-koreai gazdaság lélegzetvételhez jutna, Trump pedig egy jelentős diplomáciai sikert tudna felmutatni.

Hogy Kim Dzsongun él‑e a második eséllyel, azon múlik, mennyire hiszi el: a mostani szerencseszéria – az orosz pénzeső és a kínai köldökzsinór – bármikor megszakadhat. Ha így látja, talán nem hagyja elszállni az alkalmat, amelyet az amerikai elnök kínál.

(hirado.hu)