Donald Trump amerikai elnök első ciklusában látványos diplomáciát folytatott Kim Dzsongunnal, azonban most látszólag háttérbe szorította Észak‑Koreát, miközben a nyilvánosság előtt inkább Ukrajnával és a Közel‑Kelettel foglalkozik. A kulisszák mögött azonban a párbeszéd már újraindul. Phenjan erősebb alkupozícióban van, ám a szankciók enyhítése és az orosz pénzforrások bizonytalansága miatt Kim Dzsongun észak-koreai vezető sem engedheti meg magának, hogy elszalasszon egy esetleges üzletet, amely Trumpnak is gyors külpolitikai sikert hozhat – elemezte a helyzetet a Foreign Affairs.
Donald Trump kormánya számára jelenleg más prioritások a fontosak, de az elnök nem sokkal beiktatása után jelezte, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot Kim Dzsongunnal, akit okos fickónak nevezett. Márciusban Trump arról beszélt, hogy már kommunikálnak Észak‑Koreával, és arra utalt, hogy további lépések következnek.
Kudarcba fulladt a legutóbbi alku
A 2019‑es legutolsó találkozásukkor Trump és Kim üzletre készültek: Phenjan leszereli összes ismert nukleáris létesítményét, cserébe enyhülnek az országra kivetett nemzetközi szankciók. Végül összeomlott a tárgyalás, mert Washington olyan helyszínekre is bejárást akart, ahol Phenjan ezt nem tűrte volna el.
Akkor Kim Dzsongun sarokba szorított helyzetben volt: Kína és Oroszország is következetesen betartotta az új, keményebb ENSZ‑szankciókat, és az észak‑koreai gazdaság 2018‑ban 4,1 százalékkal zuhant. Mára viszont Észak-Korea helyzete hatalmasat javult: Kína 2019‑től kezdve lazított lazított a szankciók szigorú végrehajtásán.
Oroszország a 2022‑ben kiszélesedő ukrajnai háború miatt tüzérségi lőszerhiányba került, azóta Phenjan pedig óriási készletekkel és gyártókapacitással látja el Moszkvát. A két ország 2024‑ben formális katonai szövetségre is lépett.
Sikeres fegyverprogramjával Észak-Korea nagy számban állított elő olyan rakétákat, amellyel már az USA egész területét bármikor célba veheti.
A kérdés az, mi késztetné Kim Dzsongunt alkura, amikor látszólag minden körülmény neki kedvez. Phenjan számára még mindig nagy kárt okoznak a nemzetközi szankciók. Ha az ország lemondana a további nukleáris fegyverek előállításairól, az Washington számára még akkor is nyereség lehet, ha az eddig elkészült fegyvereket megtarthatná Észak-Korea.
A Foreign Affairs szerint Kim Dzsongun jól tudhatja, hogy a mostani pénzeső, melyet az Oroszországnak való segítségnyújtásért kap, hamar véget érhet, miután Moszkva lezárja háborúját.
A több milliárd dollárt kitevő bevételek azonban elapadhatnak, mivel Moszkva csak addig fizet, amíg érdekei megkívánják. Az észak‑koreai vezetés számára kockázatot jelentene, ha ezt követően ismét kizárólag Pekingre lenne utalva, a szankciók enyhítése viszont lehetővé tenné, hogy önállóbban mozogjon.
Trumpnak is megvannak az indítékai. Sem Ukrajnában, sem pedig a Közel‑Keleten nem körvonalazódik gyors külpolitikai siker, miközben egy megállapodás Észak-Koreával nemcsak az áhított Nobel-békedíjhoz jelentene jó hátszelet Trumpnak, de a republikánusok belföldi megítélésén is javítana. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az alku könnyen tető alá hozható. A korábbi megállapodás kudarca után a felek keményebben alkudoznának egymással, de mindkét fél elérhetne valamit, amire vágyik.
Az észak-koreai gazdaság lélegzetvételhez jutna, Trump pedig egy jelentős diplomáciai sikert tudna felmutatni.
Hogy Kim Dzsongun él‑e a második eséllyel, azon múlik, mennyire hiszi el: a mostani szerencseszéria – az orosz pénzeső és a kínai köldökzsinór – bármikor megszakadhat. Ha így látja, talán nem hagyja elszállni az alkalmat, amelyet az amerikai elnök kínál.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető „feltétel nélküli támogatását” ajánlotta fel Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban – számolt be róla az ázsiai ország állami médiája alapján a Reuters.
Az észak-koreai vezető kijelentette, hogy Phenjan kiáll Moszkva minden döntése mellett, amely az ukrajnai háború kirobbanásának okairól szól. Kim Dzsongun úgy véli, orosz győzelemmel érnek véget a harcok. Az ázsiai ország eddig mintegy 11 ezer katonát küldött az ukrajnai frontra.
Mint ismert, Kim Dzsongun és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton tárgyaltak egymással Vonszanban, ahol minden bizonnyal szóba kerülhetett az ázsiai ország katonai támogatása.
Szergej Sojgu állítólag megállapodásra jutott Észak-Korea a Kurszki régió helyreállításában nyújtandó segítségéről. Észak-Korea több ezer utászt és építőmunkást küld Oroszországba, akik állítólag „helyreállítják” a Kurszki régiót, jelentette be Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára június 17-én, kedden, miután megbeszélést folytatott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel.
„Kim Dzsongun úgy döntött, hogy ezer utászt küld Oroszországba az orosz terület aknamentesítésére, valamint ötezer katonai építőmunkást a lerombolt infrastruktúra helyreállítására” – mondta.
Sojgu elmondta, hogy Oroszország és az Észak-Koreai úgy döntött, hogy „megörökíti a hőstettét” a Koreai Néphadsereg azon katonáinak, akik Ukrajna ellen harcoltak. Pontosította, hogy ez a meggyilkolt észak-koreaiak tiszteletére mindkét országban állítandó emlékművekre vonatkozik.
Észak-Korea több ezer munkást tervez küldeni az oroszországi Kurszk régió újjáépítésére, amely érintett a háború következményei miatt – jelentette be Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára, miután kedden megbeszélést folytatott Kim Dzsongunnal Phenjanban, írja az Index.
Fotó: Reuters
A TASZSZ szerint Észak-Korea „egy építőhadosztályt, két katonai brigádot, összesen ötezer embert, valamint ezer tűzszerészt küld a térség helyreállítására. Sojgu a bevetést „testvéri segítségnek” nevezte. Dél-Korea és Japán azonnal elítélte a tervet a BBC tudósítása szerint. Szöul külügyminisztériuma az ENSZ-szankciók megsértésének nevezte az együttműködést, Japán pedig a regionális biztonságra gyakorolt hatás miatt aggódik.
Hónapok óta növekvő aggodalom övezi a két autoriter állam elmélyülő katonai együttműködését. Beszámolók szerint észak-koreai katonák ezrei segítik Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, miután tavaly novemberben a két ország kölcsönös védelmi szerződést írt alá. Nyugati tisztviselők szerint a becsült 11 ezer oroszországi észak-koreai katona közül legalább ezret megöltek az elmúlt három hónapban.
Kim Dzsongun üzenetben gratulált Vlagyimir Putyinnak Oroszország napja alkalmából. A két vezető az elmúlt években többször is találkozott.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető gratuláló üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Oroszország napja alkalmából – jelentette a KCNA (Koreai Központi Hírügynökség). A táviratot Észak-Korea moszkvai nagykövete, Sin Hong-chol adta át az orosz külügyminisztériumnak.
Pár napja Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője megerősítette országa „feltétel nélküli” támogatását Oroszország ukrajnai háborújához, a Szergej Sojguval, az orosz Biztonsági Tanács titkárával folytatott találkozóján.
Putyin tavaly júniusban látogatott Észak-Koreába, először 24 év után. Előző útja 2000-ben volt, amikor még Kim Dzsongil, Kim Dzsongun apja vezette az országot. Kim Dzsongun legutóbb 2023 szeptemberében találkozott Putyinnal Oroszországban, a Vosztocsnij Űrközpontban, majd Vlagyivosztokban is – számolt be a lenta.ru.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Kim Dzsongün észak-koreai vezető feltétel nélküli támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amikor szerdán fogadta Szergej Sojgut, az orosz Biztonsági Tanács titkárát, aki kevesebb mint három hónapon belül másodszor látogatott az észak-koreai fővárosba.
A phenjani találkozóról csütörtökön a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség számolt be. Az ügynökség által közzétett jegyzőkönyv szerint az észak-koreai vezető megígérte, hogy kormánya feltétel nélkül támogatja Oroszország álláspontját és külpolitikáját minden kulcsfontosságú nemzetközi kérdésben, beleértve Ukrajnát is.
Egyben kifejezte „meggyőződését, hogy Oroszország, mint mindig, győzni fog az igazságkeresés szent ügyében” – derült ki a jelentésből.
Észak-koreai katonák az orosz erők oldalán harcoltak Kurszkban is, ahova tavaly nyáron törtek be az ukrán csapatok.
Egy tizenegy ENSZ-tagállam által összeállított friss szankciófigyelő jelentés szerint Észak-Korea 2024 folyamán hozzávetőleg 9 millió tüzérségi lövedéket és egyéb lőszert – többek között 122 és 152 milliméteres kaliberűeket – szállított Oroszországnak – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda nyomán az Index.
A szállítmányokat orosz távol-keleti kikötőkből vasúton továbbították az ország délnyugati részén található hadianyagraktárakba, ahonnan azokat az Ukrajna elleni orosz hadműveletekben használták fel. A dokumentum legalább 100 észak-koreai ballisztikus rakéta bevetését is megerősíti, amelyek célja civil infrastruktúra rombolása és a lakosság megfélemlítése volt – különösen olyan városokban, mint Kijev vagy Zaporizzsja.
A jelentés további részletei szerint Phenjan ezen túlmenően önjáró tüzérségi egységeket (170 mm), 240 mm-es rakéta-sorozatvető rendszereket, valamint több mint 200 járművet is küldött – köztük újratöltő eszközöket és szállítójárműveket. Az ukrán katonai hírszerzés elemzése alapján a harctéren lefoglalt eszközök között Bulszae–4 típusú páncéltörő rakéták és különböző gránátvetők is szerepelnek. Emellett a beszámolók szerint az orosz hadszíntéren szerzett tapasztalatok alapján javul Észak-Korea rakétáinak pontossága is – vagyis a rezsim technológiai előnyöket is nyer az együttműködésből.
Az eszközök közül legalább egyet 2024-ben gyártottak – ezt a rakétán található „113-as” jelzés, az észak-koreai csucshe-naptár alapján erősíti meg. A jelentés arról is beszámol, hogy Oroszország légvédelmi rendszereket és zavarótechnológiákat juttatott el Észak-Koreának – többek közt legalább egy „Pancir” mobil légvédelmi egységet.
Pár nappal az után, hogy Észak-Korea megerősítette, hogy több mint 10 ezer katonát küldött a kurszki frontra, hogy kisegítse Oroszországot az ukránok ellen, Kim Dzsongun arról beszélt, hogy akár katonai erő alkalmazását is engedélyezné az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben az nem fejezi be „az Oroszország elleni katonai provokációkat”. Vlagyimir Putyin legyőzhetetlennek nevezte a két ország közti szövetséget.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun szerint indokolt volt országa részvétele az orosz–ukrán konfliktusban, mivel ez egy „testvérnemzet” védelmében gyakorolt szuverén jog – jelentette szombaton az állami KCNA hírügynökség az MTI szerint.
Részvételünk a konfliktusban igazságos volt, és a köztársaságunk szuverén jogainak keretein belül történt. A kurszki műveletben részt vevő összes bátor katonát hősnek és a nemzet becsülete legmagasabb képviselőinek tartom – mondta Kim Dzsongun a KCNA szerint. A vezető hangsúlyozta, hogy Phenjan nem habozna engedélyezni a katonai erő alkalmazását, ha az Egyesült Államok továbbra is folytatja „az Oroszország elleni katonai provokációkat”.
Észak-Korea április végén erősítette meg hivatalosan, hogy több mint 10 ezer katonát, valamint fegyvereket küldött Oroszországba, miután a két ország katonai kapcsolatai a Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin orosz elnök által tavaly aláírt, átfogó stratégiai partnerségi szerződés keretében jelentősen megerősödtek.
Kim Dzsongun pénteken látogatást tett Oroszország phenjani nagykövetségén, ahol lányával együtt megerősítette a két ország közötti „legyőzhetetlen szövetséget”, míg Oroszország vezetője Moszkvában fogadta az észak-koreai tábornokokat.
Kim Dzsongun gratulált Oroszországnak a Szovjetunió második világháborús győzelmének 80. évfordulója alkalmából, és kijelentette, hogy Észak-Korea „meg fogja erősíteni és tovább fogja fejleszteni a KNDK és Oroszország közötti, hosszú múltra visszatekintő kapcsolatokat, a nemes ideológiai alapokat és a legyőzhetetlen szövetséget” – jelentette az állami KCNA hírügynökség.