Hiába ért véget a háború, Iránban már elkerülhetetlen lehet az összeomlás

Véget ért a több mint két hétig tartó fegyveres konfliktus Irán és Izrael között. Az amerikai és katari közvetítéssel megszületett tűzszünet nyomán az iráni társadalom és Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei azonban a romokban heverő ország új valóságával szembesül. A történtek hosszú távon a rendszer lassú bomlásához vezethetnek az országban.

Az eddig a titkos bunkerében rejtőzködő 86 éves Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője a háború utáni első nyilvános megjelenésére készülhet – de egy megváltozott, súlyosan meggyengült ország fogadja majd – írta elemzésében a BBC.

A BBC perzsa szolgálatának különleges tudósítója, Kasra Naji szerint az ország hadereje, infrastruktúrája és társadalmi szövete is komoly károkat szenvedett. Bár az iráni vezetés győzelemről beszél, sokan inkább vereségként és árulásként élik meg a történteket.

A háború ideje alatt Ali Hámenei ajatollah elzárkózott, nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, és még a legfelsőbb tisztviselők sem érintkeztek vele.

Ennek oka, hogy attól tartott, ő is célponttá válik. Donald Trump amerikai elnök közvetítésével ugyan megszületett a tűzszünet, de Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő nyilatkozataiból kiderült, nem zárja ki az ajatollah likvidálását.

Izrael katonai fölénye a háború során egyértelművé vált: a Forradalmi Gárda több bázisa megsemmisült, parancsnokokat vesztettek, a hadsereg struktúrája meggyengült. Irán nukleáris létesítményei is találatokat kaptak – ezek újjáépítése évekbe telhet, ha egyáltalán lehetséges.

Az irániak nem Izraelt vagy Amerikát, hanem az ajatollahot hibáztathatják elsősorban a történtekért – innen egyes út vezethet a rendszer lassú bomlásához

A BBC jelentése szerint sok iráni Ali Hámenei ajatollahot teszi felelőssé az ország összeomlás szélére sodródásáért. Ali Ansari professzor, a St Andrews Egyetem Irán-szakértője így fogalmazott: „Lesz egy elszámoltatás. A vezetésen belül is hatalmas nézeteltérések vannak, és a lakosság körében óriási a csalódottság.”

A konfliktus során a vallási vezetőktől is hallatszottak bíráló hangok. Egyes hírek szerint a szentként tisztelt Kom városának vallási vezetői – akik eddig távol maradtak a politikától – beavatkozásra készülnek.

A háború idején hatalmas civil összefogás jellemezte az országot: a falvak megnyitották kapuikat a menekülők előtt, a boltokban leárazták az alapvető élelmiszereket, szomszédok segítették egymást – ugyanakkor nőtt a félelem attól, hogy a megalázott rezsim saját népe ellen fordul.

A tűzszünet után is folytatódnak a megtorlások: az iráni hatóságok szerint legalább hat embert végeztek ki Izraelnek való kémkedés miatt, és több száz letartóztatás történt.

Mindeközben Irán hivatalosan közölte, hogy magasan dúsított uránkészletét biztonságos helyre szállította. Ez a 60 százalékos tisztaságú anyag, ha tovább dúsítják, akár kilenc atomfegyver előállítására is alkalmas lehet. Közben az iráni parlament megszavazta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködés jelentős csökkentését, amely egyes szakértők szerint Irán kilépéséhez vezethet az atomsorompó-szerződésből.

A 86 éves Hámenei, aki idős és beteg, egyre inkább a hatalom átadásának kérdésével nézhet szembe.

Elemzők szerint elképzelhető, hogy egy másik vallási vezetőnek vagy tanácsnak adja át a jogköreit. A Forradalmi Gárda megmaradt parancsnokai azonban a színfalak mögül irányíthatják tovább az országot.

„Ez nem forradalom lesz, hanem lassú bomlás. A harag most kezd igazán gyökeret verni” – véli Ansari professzor.

A fegyverek ugyan elhallgattak, de Iránban sokan tartanak attól, hogy a tűzszünet csak rövid lélegzetvétel – és a legnagyobb harc még hátra van: a saját múltjával és vezetésével kell szembenéznie az országnak.

(hirado.hu)