Visszatér a politika élvonalába Jens Stoltenberg

Tizenkét év után ismét Norvégiában vállalt pozíciót Jens Stoltenberg, a NATO egykori főtitkára. A katonai intézményt 2014 és 2024 között vezető Stoltenberg számára nem idegen a norvég belpolitika: a NATO előtt összesen kilenc évig volt Norvégia miniszterelnöke.

Nem várt szereplő tér vissza a norvég politikába, miután Jonas Gahr Støre miniszterelnök a kormánykoalíciójának felbomlása után Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkárt nevezte ki pénzügyminiszternek – számol be róla többek között a Politico.

Jens Stoltenberg az elmúlt tíz évben a NATO-t vezette, azt megelőzően pedig 2000-ben egy évig, majd 2005 és 2013 között két cikluson keresztül volt Norvégia miniszterelnöke, így a norvég politika világa nem ismeretlen az egyébként közgazdász végzettségű Stoltenberg számára, aki miniszterelnöksége előtt iparért és energiapolitikáért felelős miniszter is volt még az 1990-es években.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy felkértek, hogy segítsek hazámnak ebben a kritikus szakaszban. Gondosan mérlegelve az előttünk álló jelenlegi kihívásokat, úgy döntöttem, hogy elfogadom Støre miniszterelnök kérését, hogy pénzügyminisztere legyek – fogalmazott Jens Stoltenberg a kinevezéséről szóló sajtóközleményben.

Az egykori NATO-főtitkár egyébként a katonai szervezet éléről való távozása után a Müncheni Biztonsági Konferencia vezetője volt, e pozíciójához pedig mandátumának lejártakor vissza fog térni a közlemény szerint.

Jonah Gahr Støre azután kénytelen átszervezni kormányát, hogy múlt héten felbomlott az eddigi kétpárti kormánykoalíció, amiben pártja, a balközép munkáspárt mellett az Euroszkeptikus-Centrista Centrumpárt vett részt.

Az agrárius párt amiatt lépett ki a kormányból, mert nem tudott megegyezni a Munkáspárttal három uniós direktíva bevezetéséről – ugyan Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Társaságnak (EGS) igen, így bizonyos uniós szabályok az északi országra is érvényesek.

A kormánynak egyébként a Centrumpárt kilépése előtt sem volt meg a parlamenti többsége: a 169 fős norvég parlamentben, a Stortingban a két pártnak 76 mandátuma volt, míg a többséghez 85 mandátumra van szükség.

(index.hu)