Összetákolt Macron egy koalíciós kormányt

Az elnök pártja és a jobbközép törvényhozók sikeresen összefogtak, hogy megakadályozzák a baloldali hatalomátvételt a Nemzetgyűlés felett. Macronnak így esélye nyílik arra, hogy saját politikai táborából nevezzen ki miniszterelnököt.

Elkerülheti a politikai-gazdasági paralízist Franciaország, ugyanis Emmanuel Macron elnök összetákolt egy koalíciót, amely csütörtök éjjel újra megválasztotta a törvényhozás korábbi elnökét. Így halvány esély nyílik arra, hogy egy Macron által kinevezett miniszterelnök megkapja a nemzetgyűlés támogatását.

A két képviselőcsoport ad-hoc szövetséget hozott létre, hogy Yaël Braun-Pivet-t, újraválasszák nemzetgyűlés élére. A szavazást széles körben annak tesztjeként tekintették, hogy ki tud együttműködni az erősen fragmentálódott parlamentben a leendő miniszterelnök és kormánya megszavazása érdekében.

Az erők egyesítésével a centristák és a jobbközép politikai lendületet vettek, és egyúttal megdöbbentő csapást is mértek a baloldali riválisaikra. Úgy tűnik tehát, hogy Macron taktikája – ha némi szerencsével is –, de bejött.

• A választásokon összefogott a baloldallal és a szélsőballal, hogy megakadályozza a Marine Le Pen nevével fémjelzett radikális jobboldal tarolását a második fordulóban.
• Ehhez az kellett, hogy a centristák és a jobboldal, valamint a baloldalt és a szélsőbalt egyesítő Új Népfront jelöltjei kölcsönösen visszalépjenek egymás javára.
• A választásokat így végül az Új Népfront nyerte, de többséget nem szerzett, a részt vevő pártok nem tudtak megállapodni a miniszterelnök jelölt személyéről sem.
• A helyzetet Macron ügyesen használta ki, s a házelnök újraválasztásával magához ragadta a politikai kezdeményezést.

Braun-Pivet győzelme valószínűvé teszi, hogy Macron képes lesz miniszterelnököt kinevezni a saját táborából – kommentálta a helyzetet a Politico című lapnak nyilatkozva Matthieu Hocque, a párizsi Millénaire közpolitikai agytröszt politikai elemzője.

„Franciaország modern kori történelmében a nemzetgyűlés elnöke mindig ugyanabba a táborba tartozott, mint a miniszterelnök, történelmi lenne, ha ez nem így lenne” – tette hozzá.

A választások eredménytelensége a francia politikát zűrzavarba sodorta, és az EU második legnagyobb gazdaságát hónapokig vagy akár évekig tartó politikai és gazdasági bénulás fenyegeti. A csütörtök esti szavazás a nemzetgyűlésben azonban fényt jelez az alagút végén.

A házelnök megszavazása azonban a végsőkig kiélezett volt. Miután a háromfordulós szavazás első fordulója után a jobbközép visszaléptette saját jelöltjét, Braun-Pivet és baloldali ellenfele, a kommunista André Chassaigne között mindössze nyolc szavazat volt a különbség.

 Braun-Pivet végül csak néhány független törvényhozó támogatásának köszönhetően győzött.

Utóbbiak játszanak majd kulcsszerepet, ha Macron saját táborából kér fel valakit – várhatóan Gabriel Attal korábbi kormányfőt –, hogy alakítson kormányt.

Macron még nem mehet biztosra

Egyelőre azonban még az sem biztos, hogy a konzervatívok hajlandóak lesznek hosszabb távon is összebútorozni az elnökkel. Egy konzervatív törvényhozó a brüsszeli lapnak elmondta, hogy az újonnan alakult Republikánus Jobboldal nevű politikai csoport lépésről lépésre halad majd, erőfeszítései egyelőre a nemzetgyűlésben betöltött kulcspozíciók biztosítására összpontosítanak, nem pedig a közös kormányalakítás megvitatására.

A republikánusok hivatalosan az ellenzék részeként regisztráltatták magukat – tette hozzá a törvényhozó.

A konzervatívok korábban nyilvánosan elutasították a Macron-párti táborral való nyílt koalíció lehetőségét, de folyamatosan jelezték, nyitottak arra, hogy közös nevezőre jussanak a politikában – egy „jogalkotási csomagot” terjesztettek elő, amely a „munka jobb elismerését és a tekintély helyreállítását” célzó politikákra összpontosít. (Jelentsen ez bármit is – a szerk.)

Népfront a pácban

A Népfront viszont választási győzelem ide – választási győzelem oda – közelebb áll az összeomláshoz, mint valaha. A szövetség civakodása és belharcai megakadályozták, hogy egyetlen miniszterelnök-jelölt mögé sorakozzanak fel, és még a viszonylag népszerű és respektált parlamenti képviselőnek számító Chassaigne személyében való megegyezéshez is napokig tartó tárgyalásokra volt szükség a szavazás előtt.

A koalíciókötés és a pártok közötti kompromisszum meglehetősen ritka a francia politikában. Egy kisebbségi kormány azonban valószínűleg túl törékeny lenne ahhoz, hogy túlélje a bizalmatlansági indítványok várható sorozatát. Mivel az előrehozott választásokon egyetlen politikai párt sem jutott közel az abszolút többséghez, a koalíciós kormányzás már régóta a legvalószínűbb eredménynek tűnik.

Nincs más választásunk. Ki kell jönnünk egymással, együtt kell működnünk, kompromisszumot kell kötnünk, párbeszédet kell folytatnunk, meg kell hallgatnunk és előre kell lépnünk – mondta Braun-Pivet győzelmi beszédében.

(vg.hu)