Kína felfüggesztette a tárgyalásokat a fegyverzet-ellenőrzésről az USA-val

Kína szerdán bejelentette, hogy felfüggesztette a fegyverzet-ellenőrzési és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, válaszul Washington Tajvannak történt fegyvereladásaira.

Lin Csien, a kínai külügyi tárca szóvivője újságíróknak azt mondta: „Az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta Kína határozott ellenállását, és számos olyan intézkedést hozott, amelyek súlyosan aláássák az ázsiai ország alapvető érdekeit.”

„Ezért döntött úgy Kína, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a fegyverzet-ellenőrzésről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló konzultációk újabb fordulóját.”

A tisztségviselőt a Peking és Washington között e témában folytatott tárgyalásokról kérdeztek újságírók.

Júniusban az Egyesült Államok két katonaifelszerelés-eladást hagyott jóvá Tajvannak összesen mintegy 300 millió dollár (274 millió euró) értékben.

Peking az „egy Kína” elve alapján saját részének tekinti a szigetet. Kína rendszeresen elítéli a Tajvannak szóló amerikai fegyvereladásokat, és általában véve Washington minden olyan intézkedését, amely Tajvan nemzetközi legitimitásának látszatát kelti. A szóvivő most elmondta, hogy Kína kész a kölcsönös tisztelet alapján fenntartani a kommunikációt az Egyesült Államokkal a nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési kérdésekben. Hangoztatta egyben: „az Egyesült Államoknak azonban tiszteletben kell tartania Kína alapvető érdekeit, és meg kell teremtenie a párbeszédhez szükséges feltételeket.”

A világ két vezető hatalma tavaly novemberben folytatott megbeszéléseket, amelyeket akkor nem hoztak nyilvánosságra. Az amerikai kongresszus megbízásából készített jelentésében a Pentagon tavaly októberben úgy becsülte, hogy

Kína gyorsabban fejleszti nukleáris arzenálját, mint azt az Egyesült Államok előre látta.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint az Egyesült Államoknak mintegy 3700, Oroszországnak pedig 4500 nukleáris fegyvere van – szemben a kínai 410-zel.

(MTI)