Nagyot csorbult Macron hitelessége – siralmas állapotban a francia költségvetés

A kormány terveinél nagyobb, 5,5 százalékos lett a francia költségvetés GDP-arányos hiánya 2023-ban. A kabinet ennél kisebb, 4,9 százalékos deficittel számolt. A 0,6 százalékpontos eltérés önmagában is sok, de most Franciaországban igen rossz üzenete van: aláássa az utóbbi időben egyre többet támadott Emmanuel Macron hitelességét. A közgondolkodást abba az irányba tereli, hogy a nagy reformer mégsem képes megoldani a gazdasági problémákat – írja a Bloomberg.

A kotta a megszokott

Az adóbevételek meredeken csökkentek, ugyanis az euróövezet második legnagyobb gazdasága stagnált, ugyanakkor a kiadások növekedése csak kismértékben esett. Az Insee statisztikai ügynökség szerint a bruttó hazai termékhez viszonyítva az államadósság 110,6 százalékra csökkent a 2022. végi 111,9 százalékról.

A számok abban a megvilágításban még kedvezőtlenebbnek tűnnek, hogy Macron költségvetési szigort ígért 2017-es hivatalba lépéskor, miután elődei sorozatosan hagyták elúszni a költségvetést.

Füstbe mehetnek Macron arra vonatkozó tervei is, hogy a nyugdíjkorhatár emelése és a munkaügyi törvények szigorítása segítségével rendbe hozza a pénzügyeket.

Emlékezetes, hogy hónapokkal ezelőtt mekkora tüntetéshullámot gerjesztett a nyugdíjkorhatár emelése.

Nem lehet rövid távú problémákat kizárólag a növekedési potenciál növelésével megoldani – mondta Charlotte de Montpellier , az ING vezető francia közgazdásza.

Kockázatok bőven leselkednek

A kormány által is elutasított adóemelések vagy a kiadások jelentős csökkentése egyaránt kockázatos lépés lenne, annál is inkább, mert a friss felmérések szerint

Macron és pártja 10 százalékkal le van maradva Marine Le Pen radikális jobboldali politikus és platformja mögött, néhány hónappal a júniusi, európai parlamenti választások előtt.

A helyzet pikantériáját tovább növeli, hogy Macron korábban az alacsonyabb fizetésű munkavállalók adójának csökkentését is megígérte. A Pénzügyminisztérium már februárban bejelentett egy 10,8 milliárd eurós takarékossági csomagot, és közölte, hogy további 20 milliárd euróra lesz szükség, ha vissza akarnak térni a fenntartható költségvetési pályához.

Bruno Le Maire pénzügyminiszter azt mondta, a kormány továbbra is arra törekszik, hogy 2027-re visszatérjen a Brüsszel által előírt, 3 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz, azonban ez a „vártnál több erőfeszítést igényel”. Ugyanakkor ismét kifejtette, hogy mindenfajta adóemelést ellenez, miközben egyre több támogatója szólítja fel arra, hogy hagyjon fel az üzletbarát elképzelésekkel.

Közben a hitelminősítők egyre kritikusabbak, tavaly áprilisban a Fitch Ratings leminősítette Franciaországot AA-ról AA-ra, és az S&P Global Ratings negatív kilátást tart érvényben az értékelésre. Francois Villeroy de Galhau, a Francia Nemzeti Bank kormányzója is arra figyelmeztetett, hogy az ország magas adóssággal és deficittel való küzdelme aláássa hitelességét.

Macron, a hídverő hittérítő

Miközben komoly gondjai vannak odahaza, a francia elnök Brazíliába indult háromnapos látogatásra, hogy meggyőzze Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnököt, hogy támogassa Ukrajnát. Persze ez a jóformán ki nem mondott, de annál fontosabb oka a látogatásnak. Az út hivatalos indoka igen szépen cseng: „Hidat építeni a Nyugat, és a globális dél között.”

Lula mindeddig arra törekedett, hogy Brazília semleges maradjon, és mindkét háborúban álló féllel tart fenn kapcsolatokat.

Az utóbbi időben Macron egyre eltökéltebb, legutóbb francia csapatok küldését sem zárta az ukrajnai háborúba. Lula többször is elutasította Ukrajna felfegyverezését, mondván ez a stratégia aláássa a tárgyalásos megoldás lehetőségét, Brazília álláspontját egyébként több ország osztja a globális délen, ahol az államok többsége semleges vagy inkább oroszbarát.

Szabad kereskedelmi megállapodás?

Több mint két évtizede folynak az EU, és a Mercosur-blokk (Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay) közötti szabad kereskedelmi egyezményről a tárgyalások, de öt évvel ezelőtt, az új európai környezetvédelmi igények miatt zátonyra futottak. Lula abban bízik, hogy Macron közbenjárásával újraindulhatnak az egyeztetések. Egy másik kérdés, hogy ugyan

Brazília több évtizede épít francia tervezésű tengeralattjárókat, amelyek között nukleáris tengeralattjáró is van, amihez Brazília nehezen tud motort gyártani. Ebből adódóan Lula valószínűleg ezt az együttműködést is elmélyítené, de az teljesen bizonytalan, hogy Macron ezen a területen szorosabbra kívánja-e fűzni a szálakat a két ország között.

(vg.hu)