Az Európai Unió nem akar nyilvánosan munkálkodni Ukrajna csatlakozásán – Politico

Az Európai Unió jelenleg nem hajlandó nyilvánosan beszélni új tagok felvételéről a gazdálkodók tiltakozása és a közelgő választások miatt – számol be kedden az rbc.ua hírportál a Politico amerikai-brüsszeli kiadványra hivatkozva.

Mint az orgánum írta, a gazdálkodók szerint vesztettek a csatában az EU-n kívüli olcsó importtal való versenyben, valamint a magas üzemanyagárak és a brüsszeli környezetvédelmi előírások miatt. Eközben az európai vezetők engedményeket tesznek a gazdálkodók megnyugtatására, és minimálisra csökkentik a blokk kibővítéséről szóló beszédet, elsősorban, hogy már csak három hónap van hátra az uniós választásokig.

Az unió egyes illetékesei szerint titokban akarják tartani Ukrajna, Moldova, valamint számos nyugat-balkáni ország végleges integrációjának előkészítését, mert ennek mellékhatásai lesznek a gazdálkodók számára. „Legyünk őszinték: erről (bővítésről – a szerk.) senki nem akar beszélni az európai parlamenti választások előtt. Az európai gazdálkodók támogatásának csökkentéséről beszélni nem olyan dolog, amit a kampányszlogenekre akarnak felhúzni vagy választási muníciót adni a szélsőjobboldalnak” – mondta az egyik EU-tisztviselő.

Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki másodszor is tervezi a jelenlegi pozícióba való jelölését, megígérte, hogy blokkot készít Ukrajna számára. Egy 2023. szeptemberi beszédében azt mondta, hogy fontos, hogy „ma” foglalkozzunk a kérdéssel, ha készek akarunk lenni a holnapra, és sürgette Európát, hogy „gondolkozzon nagyban, és alakítsa a saját sorsát”.

Ukrajna integrációjának feladata „herkulesi”. A háború sújtotta ország a blokk legnagyobb területévé válna, Kijevnek pedig jelentős befolyása lenne az Európai Parlamentben és az EU Tanácsában. Ukrajna a blokk az egyik legalacsonyabb GDP-vel rendelkező tagja lesz, ami komoly terhet róna a blokk kohéziós politikájára. Ukrajna integrációja azt jelentené, hogy hét éven belül mintegy 186 milliárd euró uniós forráshoz jutna az ország. Ez azt jelentené, hogy az összes többi blokk országának „többet kell fizetnie és kevesebbet kell kapnia”.

„A blokk úgy döntött, hogy Ukrajna, Moldova, Grúzia és a hat nyugat-balkáni ország végső integrációjának előkészületeit az országon belül kell végezni, nem pedig a nyilvánosság előtt” – tette hozzá a kiadvány. Azt is megjegyezte, hogy a közelgő csúcstalálkozó során az európai vezetők aligha érintik majd a blokk bővítésének témáját, és azt tervezik, hogy egyszerűen „felmérik” a jövőbeni feladatokat.

A bizottság várhatóan már február végén közleményt tesz közzé a bővítést megelőző reformokról, de ez nem történt meg. Más uniós tisztviselők szerint a projektet erősen felhígították. „Sok idegességet lehet érezni ezzel a dokumentummal kapcsolatban a bizottság soraiban. Természetesen a választások előtti időszak nem segít” – jegyezte meg az egyik diplomata.

Más tisztségviselők szerint az igazi vita a bővítésről az európai választások után kezdődik. Június végén az európai vezetők aláírják a következő Európai Bizottság úgynevezett stratégiai menetrendjét, különös tekintettel az Európán belüli reformra. Különösen Lengyelország, amely 2025-ben veszi át az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, várhatóan megkezdi a bővítés alapjainak lerakását.

(vb/rbc.ua)