Nem tiltotta el Trumpot az elnökjelöltségtől a Legfelsőbb Bíróság

A legfőbb igazságszolgáltatási szerv a szabadságjogok körébe sorolta a választási részvételt, a konzervatív és liberális bírók teljes egyetértésében.

Vasárnap a bírói testület közölte, hogy legalább egy előzetes véleményt nyilvánosságra hoz hétfőn, ami rendkívül szokatlan. A 2/3-os republikánus többségű testület az utolsó pillanatig húzta a perdöntő állásfoglalást Trump indulási jogáról, mégpedig azért, hogy a volt elnök zavartalanul arathassa le a holnapi Szuperkedd maradék babérjait, ahol a párt belső szavazatainak egyharmada eldől.

Annak ellenére, hogy Trump ellenfele, Nikki Haley volt ENSZ- nagykövet vasárnap megnyerte a Washington D.C.-i előválasztást, esélyei csak számtaniak maradnak, ha Trump diadalt arat a Szuperkedden. A bíróság ezt – vélhetően – nem akarta befolyásolni.

Miről van szó egyáltalán?
A vita akörül forog, hogy betölthet-e állami hivatalt olyan személy, aki korábban esküt tett az Alkotmányra, de mégis alkotmányellenes lázadás, összeesküvés vagy más bűncselekmény részese lett. Elvileg nem tölthet be.

Ezt a korlátot az 1868-ban kihirdetett 14. alkotmánymódosítás tartalmazza, és a Trump-ellenenes nézetek szerint pontosan ráillik a volt elnökre. (Capitolium elleni támadás, a választási eredmények befolyásolási kísérlete, bizalmas iratok jogtalan birtoklása és egyebek.) Ez az okfejtést több mérsékelt republikánus is elfogadja.

Decemberben Colorado Legfelsőbb Bírósága volt az első, amely elfogadta az érvelést, hogy Trumpot törölni kell az állam 2024-es elnökválasztási előválasztásáról, de persze csak Coloradóban, nem az egész Egyesült Államokban. Ha ez megtörténne, akkor Joe Biden 10 elektori szavazatot söpörhetne be küzdelem, kampány és költségek nélkül.

Később más államokban is születtek ilyen beadványok (Vermont, Maine, Utah, Massachussetts, Illinois), de ezeken a helyeken jegelik a diszkvalifikációs javaslatokat, nyilván a Legfelsőbb Bíróság döntésére várva.

Eddig egyetlen esetben történt meg, hogy eltávolítottak hivatalából egy olyan személyt, aki részt vett a Capitolium elleni támadásban. Ez Új-Mexikóban történt, ahol egy Couy Griffin nevű helyi választási biztost menesztettek a 14. módosítás alapján.

A Nagy Kérdés: automatikusan működik a kizárás, vagy valakinek ki kell mondania?
Még konzervatív jogtudósok is állítják, hogy a kizárási szakasz „önvégrehajtó” és azonnali eltiltásként működik, anélkül, hogy a Kongresszustól további intézkedésre lenne szükség. Még a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége is fogékony lehet erre az érvelésre, mondta Jeffrey Sonnenfeld, a Yale School dékánja, annak ellenére, hogy a 9 főbíróból hárman Donald Trumptól vehették át életre szóló megbízatásukat.

Más komoly érvelések szerint ellenben nem lehet valakire csak úgy rámondani, hogy lázadó vagy összeesküvő volt, amíg egy bíróság jogerősen ki nem mondja. Az ártatlanság vélelmének elve szerint jelenleg Donald Trump nem bűnös az ellene felhozott vádpontokban, ezért kizárása a versenyből alkotmányellenes lenne.

„Sporthasonlattal élve, a doppingvizsgálat a verseny után történik, nem pedig előtte”–érvel Scott Gessler, Trump egyik ügyvédje. Majd ha lesz olyan törvény, ami nem engedi indulni a vád alatt álló személyeket, akkor igen, de egyelőre nincs ilyen korlát.

Chris Ager, a New Hampshire-i republikánusok elnöke nem tartja magát Trump-hívőnek, de azt mondja, hogy a volt elnök kizárása a választásból egy szovjet stílusú banánköztársasági döntés lenne, ami megakadályozná a polgárokat abban, hogy arra szavazhassanak, akire szavazni akarnak. (Ez annyiban sántít, hogy eddig sem szavazhattak feltétlenül arra, akire szívesen adták volna a voksukat.)

Még Brad Raffensperger, a Trump szerint „áruló” georgiai republikánus államtitkár is elutasítana egy ilyen döntést, mert az nagyon rossz üzenet lenne a jövőre nézve, ha valakit ki akarnak pöckölni a versenyből. (Raffensperger volt az, akit 2022 januárjában Trump arra utasított, hogy ‘keressen neki’ plusz szavazatokat Georgiában, de az államtitkár ezt elutasította, és a rögzített felvételt átadta a vádhatóságnak.)

Megtörténhet, hogy Trump elnök lehet akkor is, ha a választás után elítélik
Egyáltalán nem zárható ki a lehetőségek közül, sőt nagyon is valószínű, hogy a perek elhúzódása miatt a súlyosabb vádpontok egyikében a bíróság november 5. után hoz elmarasztaló határozatot, akár 1-2 évvel később is.

Ekkor az a hajmeresztő helyzet állna elő, hogy az ősszel szintén újraválasztott Kongresszusnak kellene vádeljárást (impeachment) lefolytatnia az új elnök ellen, és ha az sikeres, akkor az alelnök lép a helyére. Mindehhez 2/3-os többség szükséges.

Ha az eljárás eredménytelen, akkor az elnök hivatalban marad, vagyis kvázi kegyelemben részesül a törvényhozástól. Egy ilyen végzetesen kiélezett helyzetben minden azon múlna, hogy milyen az új törvényhozás összetétele, amit jelenleg megjósolni sem lehet.

A tisztánlátást nagyban nehezíti az is, hogy a fentebb említett esetekre soha nem került sor az Egyesült Államok történetében.

Forrás