Hogyan befolyásolják a tiltakozások és zavargások az amerikai elnökválasztási kampányt

Az Egyesült Államokban egy hónapja tartanak a tüntetések. Donald Trump elnök pedig, aki 6,9 százalékkal marad le Joe Biden demokrata jelölt mögött, úgy döntött, hogy a városokban és államokban folyó zavargásokat megpróbálja a maga javára felhasználni. Többször kijelentette, hogy ezt a káoszt a hatalmon lévő demokraták engedélyezték, és csak erőszakkal lehet megakadályozni. És itt a demokraták elkezdtek aggódni, mert a lakosság egyre jobban belefárad az állandó zavargásokba, a folyamatos erőszak kikerül az ellenőrzés alól, és a választók a republikánusok felé fordulnak.

Az Egyesült Államokban a folyamatos politikai erőszak következtében nő az áldozatok száma, mivel az utcai tüntetések során fegyvereket is bevetnek. A Michigan-tó partján, Kenosha városában (Wisconsin állam) két áldozata lett a rendőri önkény elleni tüntetésnek, egy másik súlyosan megsebesült. Kyle Rittenhouse-t, a 17 éves fiatalt, aki osztja Trump elnök jobboldali nézeteit, bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt tartóztatták le. Pár nap múlva az oregoni Portlandben megölték a hivatalban lévő amerikai elnök egyik rajongóját. A Trumpot támogató tüntetők a belvárosban csaptak össze a demokratákat támogató politikai ellenfeleikkel. A társadalom egyre inkább polarizálódik, és ebben fontos szerepet játszanak a faji különbségek.

Általánosságban elmondható, hogy a demokraták rendszerszintű problémának tekintik a rasszizmust, és úgy vélik, hogy az ország társadalom-kapcsolati rendszere úgy épül fel, hogy minden kiváltság a fehéreké. Szavaik megerősítéséhez olyan statisztikai adatokat hoznak fel, amelyek szerint az átlagos afro-amerikai csak az átlag fehér munkás bérének 62%-át kapja. Az afro-amerikaiak átlagos összjövedelme is alacsonyabb (24,7 ezer dollár az évi 42,7 ezer dollárral szemben).

Több mint fél évszázaddal ezelőtt deszegregálták az iskolákat, de az amerikai gyerekek körülbelül fele ma is „fehér” vagy „fekete” iskolába jár. A feketék számára nehezebb jelzáloghoz vagy orvosi ellátáshoz jutni. Ezenkívül úgy vélik, hogy a törvény a fehérek számára engedékenyebb, a feketéket gyakrabban állítják meg az utcán, gyakrabban motozzák meg, hosszabb börtönbüntetést kapnak, mint a fehér amerikaiak ugyanazon bűncselekmények miatt.

Általánosságban a republikánusok egyetértenek azzal, hogy az egyetlen dolog, ami nagyban megkülönbözteti őket – a megoldás keresése. Amíg a demokraták úgy vélik, hogy komolyabb és mélyrehatóbb változásokra van szükség, addig a republikánusok úgy gondolják, hogy egy kis kiigazítás is elegendő. Például az Egyesült Államok függetlenségének napján tartott beszédében Donald Trump Amerika nagyságáról beszélt, míg a demokrata Joe Biden, a hivatalban lévő elnök legfőbb riválisa az elnökválasztáson azt mondta, hogy az amerikaiaknak nagy esélyük van mindent rendbe hozni.

Még ez év tavaszán úgy tűnt, hogy az amerikai vezetőnek nincsenek riválisai, sikere lenyűgözőnek tűnt, és a győzelme is logikusnak. A koronavírus-járvány és az országot elsöpörő sötétbőrű amerikaiak tiltakozása azonban megkeverte a kártyákat. Jelenleg a RealClearPolitics közvélemény-kutató adatai szerint Trump 6,9%-kal marad le Bidentől.

Amíg a sötétbőrű amerikaiakat támogató mozgalom korábban Trump ellen játszott, akkor most a rendetlenséget és az erőszakot azokban a városokban és államokban, ahol demokraták vannak hatalmon, az elnök maga hasznára fordítja. A hétvégén azzal fenyegetőzött, hogy szövetségi biztonsági erőket küld a washingtoni tüntetések szétoszlatására, obszcén sértésekkel illette Portland polgármesterét, és mikroblog felhívásaiban támogatta New York állam kormányzójának bebörtönzését.

Általánosságban elmondható, hogy Donald Trump a törvényes rend helyreállításának szlogenjei alatt folytatja elnöki kampányát, és a tüntetőket terroristáknak és gengsztereknek nevezi. Párttársaival együtt azt mondja, hogy ha Joe Biden kerül hatalomra, az amerikaiaknak kegyetlen és sivár jövőjük lesz.

Joe Biden pedig mindent megtett elnöki kampánya során, hogy elnyerje az afroamerikai választók többségének támogatását. Sok szempontból partnerének, alelnökjelöltnek választotta a sötétbőrű Kamala Harrist.

Egyébként pedig a republikánusok soha nem voltak különösen népszerűek az afro-amerikaiak körében, különösen Donald Trump. A 2016-os választáson az afro-amerikaiak mintegy 90%-a Hillary Clintont, a demokraták jelöltjét támogatta. Tehát Trumpnak nincs értelme az amerikai társadalom ezen részének szavazataiért harcolni. Az egyetlen dolog, amit tehet és teszi is, problémákat okoz a demokraták számára afro-amerikai irányelvek formájában. Jó lépés ebbe az irányba a rapper Kanye West – Donald Trump egyik „korábbi támogatója”, aki el tud nyerni néhány szavazatot a demokratáktól.

Az amerikai társadalomban a politikai széthúzás egyre mélyül. Számos politológus szerint a novemberi választások után sem fog sikerülni ezt legyűrni. Ez egy hosszú távú probléma, mert ha Trump nyer, akkor folytatódnak a zavargások, radikális mozgalmak szerveződnek. Ha Joe Biden nyer, akkor a jobboldaliak – az amerikai hátország lakosai elégedetlenek lesznek, mert ő további engedményeket és a kisebbségek számára előnyöket fog kezdeményezni, ami sok amerikainak nem fog tetszeni.

NEWSMAKER