A vallási szeparatizmus ellen emelt szót Macron a francia köztársaság 150. évfordulóján

A francia köztársaság megalakulásának 150. évfordulóján Emmanuel Macron államfő a vallási szeparatizmus ellen emelt szót, és úgy vélte, hogy a szekularizált köztársasági berendezkedést továbbra is védelmezni kell, mert „törékeny és bizonytalan”.

„Soha nem lesz helye Franciaországban azoknak, akik gyakran Isten nevében, időnként más országok segítségével, egy csoport törvényét akarják a többiekre ráerőltetni” – fogalmazott pénteken az államfő a francia történelem nagyjainak végső nyughelyén, a párizsi Panthéonban elmondott ünnepi beszédében.

III. Napóleon francia császár 1870. szeptember 4-én mondott le trónjáról, miután a sedani ütközetben katasztrofális vereséget szenvedett Poroszországtól. Ugyanezen a napon Léon Gambetta a párizsi városháza erkélyén kikiáltotta a III. köztársaságot.

Utalva a Charlie Hebdo szerkesztősége és egy zsidó élelmiszerbolt elleni 17 áldozatot követelő 2015 januári dzsihadista támadásoknak a héten megkezdett perére, Emmanuel Macron kiemelte, hogy a szekularizáció, azaz a vallás és az állam szétválasztása a közéletben „szavatolja, hogy szabadon lehet hinni vagy nem hinni”. Úgy vélte, hogy a szekularizáció „nem független a véleménynyilvánítás szabadságától, amely az istenkáromlás jogáig terjed”.

Az elnök jelezte, hogy még az ősz folyamán a kormány törvénytervezetet terjeszt a parlament elé a „szeparatizmusok elleni küzdelemről”.

A Pathéonban elmondott elnöki beszéd a nyitánya volt a köztársasági berendezkedés megerősítését szolgáló állami kezdeményezéseknek, a szekularizáció, a közbiztonság és az esélyegyenlőség területén.

Emmanuel Macron már februárban meghirdette az iszlám szeparatizmus elleni harcot, de a koronavírus-járvány miatt tavasszal háttérbe szorult ez a probléma. A nyáron kinevezett kormány vezetője, Jean Castex azonban egyik legfőbb céljaként jelölte meg a szekularizáció megerősítését a francia társadalomban.

Macron februárban jelezte, hogy a kormány fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba, és ellenőrizni fogja az iszlám imahelyek finanszírozását.

„Franciának lenni azt jelenti, hogy a szabadságot szenvedélyesen szeretjük, és a szabadságért harcolók oldalán állunk. Akkor még inkább, amikor a megfutamodás virágzik, és a cenzúra nyer teret” – fogalmazott Macron. Emlékeztetett arra is, hogy a köztársaság három pillére, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszményeiből az egyenlőség is nagyon fontos. Ígértet tett arra, hogy a kormány ezen a téren is a korábbiaknál messzebb kíván menni, az esélyegyenlőségért többet kíván tenni a 2022-ig tartó elnöki mandátum egyik kiemelt céljaként.

„Minden állampolgár, bárhol is éljen és bármilyen közegből származzon, lehetőséget kell, hogy kapjon arra, hogy a munkája és az érdeme szerint építhesse az életét. Még nagyon messze vagyunk ettől az eszménytől” – mondta a francia elnök.

MTI