Ülésezett a KMKSZ Választmánya

Június 20-án megtartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda konferenciatermében. A gyűlés fókuszában a háborús helyzet, a kárpátaljai magyarság jogainak védelme, a szervezet előtt álló feladatok, valamint a közösség jövőjét érintő új kezdeményezések álltak.

Az ülés kezdetén a résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az orosz–ukrán háború áldozatairól.

A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke online szólt a küldöttekhez, átfogó helyzetértékelést adva a helyi magyarságot érintő aktuális kérdésekről.

Elnöki beszédében Brenzovics László hangsúlyozta: sajnos továbbra sem látható a háború közeli lezárása. Mint fogalmazott, bár a nemzetközi politikában sok szó esik a békéről, a gyakorlati lépések hiányoznak, az orosz és az ukrán fél között nem zajlanak érdemi tárgyalások, és azok a várakozások sem teljesültek, amelyek az amerikai elnökválasztást megelőzően fogalmazódtak meg a konfliktus gyors lezárásával kapcsolatban. A KMKSZ elnöke rámutatott: továbbra is folytatódik az erőszakos mozgósítás, miközben a kárpátaljai magyar közösség is súlyos veszteségeket szenvedett. Tájékoztatása szerint a háború kitörése óta több mint 110 kárpátaljai magyar férfi vesztette életét harcokban, jelenleg pedig több mint 500 magyar nemzetiségű katona teljesít szolgálatot a fronton.

Brenzovics László kitért a magyarországi parlamenti választások eredményeire is. Elmondta, hogy a választók többsége a Tisza pártot támogatta, amely kétharmados többséggel rendelkezik az Országgyűlésben. Az elnök szerint az elmúlt két hónapban rendkívül élénk belpolitikai élet alakult ki Magyarországon, azonban a határon túli magyar közösségeket érintő konkrét intézkedések egyelőre kevésbé láthatók. Ugyanakkor pozitívumként említette, hogy a Tisza párt választási programjában fontosnak tartja a külhoni magyar közösségek támogatását. „A Tisza párt választási programjából tudjuk, hogy fontosnak tartják a határon túli magyarság támogatását, azonban vannak hangsúlykülönbségek a politikájukat illetően, hiszen ők azt deklarálták, hogy igyekeznek majd a határon túli kapcsolatot depolitizálni, a fő hangsúlyt a kultúra és az oktatás támogatására helyezni, illetve meg akarják valósítani ezzel kapcsolatban az átláthatóságot és az ellenőrzését azoknak a támogatásoknak, amelyek az elmúlt tíz évben a Kárpát-medencei magyarság vonatkozásában megtörténtek” – mondta a KMKSZ elnöke, hozzátéve: a Szövetség kezdeményezte a kapcsolatfelvételt Magyar Péter miniszterelnökkel, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben személyes találkozóra is sor kerülhet.

A küldöttgyűlés egyik legfontosabb témája az ukrán–magyar kapcsolatok és a kárpátaljai magyarság jogainak helyzete volt. Brenzovics László részletesen ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyek a korábban meghatározott 11 pontos követeléscsomag mentén zajlottak az oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogok helyreállítása érdekében. Beszámolója szerint az Európai Unió és Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak keretében olyan megoldás született, amely a kisebbségi jogokkal kapcsolatos vállalásokat immár nem csupán kétoldalú magyar–ukrán megállapodásokban, hanem az Ukrajna által az Európai Unió felé vállalt kötelezettségek rendszerében is rögzíti. „Itt egy hosszú útnak kerültünk majdnem a végére, mert akkor kerülünk a végére, ha ezek a törvénymódosítások megtörténnek, de mégis ezt egy rendkívüli eredménynek tartom. Hiszen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a kárpátaljai magyarság volt az, amely mindenfajta nyomás, megfélemlítés, robbantás, zaklatás ellenére nem adta fel, következetesen kiállt és kiáll a jogai mellett, s ezáltal tulajdonképpen már most kimondható az, hogy megmentettük a kárpátaljai magyar oktatási rendszert” – jelentette ki Brenzovics László, hangsúlyozva, hogy a munka még nem ért véget, hiszen a vállalások gyakorlati megvalósítása és törvényi rögzítése még hátravan. Az elnök külön köszönetet mondott a magyar kormányzatnak, amely – megfogalmazása szerint – azonnal napirendre tűzte a kérdést, és határozottan fellépett a kárpátaljai magyar közösség érdekében.

A KMKSZ továbbra is elvégzi azokat a feladatokat, amelyeket kell és lehet ebben a helyzetben. Őszintén bízom abban, hogy a nyár végéig rendeződnek a támogatási kérdések, és tudjuk azokat az elvállalt programokat folytatni, amelyeket megkezdtünk, s amelyek a kárpátaljai magyarság számára fontosak

– tette hozzá Brenzovics László.

Az elnöki beszámolót követően a küldöttek személyi kérdésekben döntöttek. A KMKSZ központi irodájának vezetőjévé Budai Zsuzsannát választották. A szervezet kulturális titkára Molnár László lett. A politikai és kommunikációs területért továbbra is Darcsi Karolina felel, míg a gazdasági és önkormányzati ügyek koordinálását Mester András végzi. Balogh Oszkár a következő gyűlésig megbízott gazdasági felelősként látja el munkáját.

A Választmány ülésének egyik programpontja a mesterséges intelligencia témaköréhez kapcsolódott. Dobsa István, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke ismertette a készülő kárpátaljai magyar AI-stratégia alapelveit. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia napjaink egyik leggyorsabban fejlődő technológiája, amely egyszerre hordoz jelentős lehetőségeket és veszélyeket. Elmondta: a stratégia célja, hogy a kárpátaljai magyar közösség ne csupán követője legyen a technológiai változásoknak, hanem aktív résztvevőjévé váljon azoknak. Az elképzelés szerint az AI különösen az oktatásban, a civil és egyházi szervezetek működésében, valamint az önkormányzati ügyintézésben jelenthet komoly segítséget. A küldöttek elfogadták az előterjesztett cselekvési tervet, amelynek hosszú távú célja, hogy 2030-ra a kárpátaljai magyar közösség már ne kívülállóként szemlélje az AI-forradalmat, hanem annak alakítója is legyen. „A mi feladatunk az, hogy tájékozódjunk, ne maradjunk le, legyünk mi is naprakészek a mesterséges intelligencia világának a kapcsán – erre szolgál a mesterségesintelligencia-stratégia. Az AI nem válthat ki embereket, de segíthet nekünk abban, hogy a munkánk lerövidüljön vagy hatékonyabbá váljon” – szögezte le Dobsa István.

Ezután Kulin Zoltán, a KMKSZ alelnöke és a TV21 Ungvár igazgatója egy új közösségi kezdeményezést mutatott be. A terv szerint digitális fotóarchívum jönne létre, amely összegyűjtené a KMKSZ több mint három és fél évtizedes működése során keletkezett fényképeket. Az archívum nemcsak a szervezet történetének megőrzését szolgálná, hanem kutatási, oktatási és közösségi célokat is. A gyűjtemény a KMKSZ honlapján válna elérhetővé, így a tagság és az érdeklődők egyaránt hozzáférhetnének a közösség történetének vizuális emlékeihez.

Molnár László kulturális titkár beszámolójában hangsúlyozta, hogy a háborús körülmények ellenére a KMKSZ továbbra is kiemelt feladatának tekinti a kulturális élet szervezését a vidéken. A nyár folyamán három megyei jelentőségű rendezvényt szerveznek. Ezek közé tartozik az Elődeink nyomdokain elnevezésű program, amelyre a küldöttgyűlést követően került sor az emlékpark területén, júliusban pedig a tiszaújlaki Turul-emlékműnél és a Bovcár-forrásnál tartandó megemlékezés a Rákóczi-szabadságharcról. Folytatódik a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program is, amelyhez idén is csatlakozva a történelmi egyházakkal és a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvánnyal közösen gyűjtik az adományokat július 1-től kezdődően. „A cél idén is az, ami minden évben: mind a 111 településről, ahol élnek magyarok Kárpátalján, legalább egy jelképes mennyiségű gabona jusson a közös búzaösszeöntésen a dézsába” – fogalmazott Molnár László, aki hozzátette: a tervek szerint újabb harminc településre jut el a Csodaszarvas Bábszínház előadása, miközben az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda hagyományőrző programjai is tovább folytatódnak a kárpátaljai magyar iskolások és a hátrányos helyzetű gyermekek számára.

A tanácskozáson a Választmány nyilatkozatot fogadott el a kárpátaljai magyar oktatási és nyelvi jogok védelmében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a magyar közösség megmaradásának alapfeltétele a magyar tannyelvű óvodák és iskolák működő hálózatának fenntartása, s egyben felhívja az érintett kistérségek vezetőinek figyelmét, hogy tegyenek meg mindent a meglévő oktatási intézmények fenntartása érdekében.

A gyűlést lezáró beszédében Brenzovics László nyomatékosította a magyar oktatás jelentőségét. Rámutatott: egy közösség csak akkor maradhat fenn, ha képes átadni nyelvét, kultúráját és értékeit a következő nemzedékeknek. Éppen ezért a kárpátaljai magyar oktatási rendszer megőrzése továbbra is a KMKSZ egyik legfontosabb stratégiai célja marad. Az elnök ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a csökkenő gyermeklétszám és az önkormányzatok anyagi nehézségei komoly kihívást jelentenek az intézményhálózat számára. Ennek ellenére „nekünk mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ameddig ez lehetséges és célszerű, a magyar iskolákat minden magyarlakta településen megtartsuk” – emelte ki.

A választmányi ülést követően megtartották a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt kongresszusát is. A küldöttek megválasztották a párt tisztségviselőit, módosították az alapszabályt, valamint döntöttek arról, hogy a szervezet új neve ezentúl KMKSZ – Ukrajnai Magyar Politikai Párt lesz.

(CsA/Kárpátalja hetilap)