Már június végén megtartják az amerikai elnökjelöltek első nyilvános televíziós vitáját Joe Biden és Donald Trump között, majd szeptember elején második alkalommal is szembenézhet egymással a demokrata és a republikánus jelölt.
Donald Trump előző elnök, republikánus jelölt, valamint Joe Biden hivatalban lévő elnök, a demokrata párt jelöltje szerdán közölte, hogy elfogadja a CNN hírtelevízió vitára szóló meghívását június 27-re, valamint az ABC országos televízió szeptember 10-i meghívását.
Joe Biden kampánycsapata ugyanakkor több feltételhez kötötte az elnök részvételét a vitákban, amelyek között szerepel, hogy azokon nem lesz jelen közönség, valamint harmadik jelölt sem vesz részt bennük. A demokraták kritériumai között szerepel az is, hogy a viták során annak a jelöltnek a mikrofonját kikapcsolják, aki épp nem kapott szót, valamint az eseményeket közvetítő televíziók körét is meghatározták.
Donald Trump az elmúlt hónapokban többször hívta elnökjelölti vitára Joe Bident, azt hangoztatva, hogy „bárhol és bármikor” várja riválisát.
A demokrata elnökjelölti kampány az elmúlt hónapokban nem adott világos választ arra, hogy Joe Biden részt vesz-e vitában. A jelenlegi elnök először május elején egy internetes interjúban mondta ki, hogy hajlandó lenne élő vitára republikánus ellenfelével.
Donald Trump szerdán közösségi oldalán bírálta Joe Bident a vitákhoz szabott feltételek miatt, azt állítva, hogy a demokrata jelölt „fél a tömegtől”. A republikánus jelölt azt is közölte, hogy kettőnél több vitát tart szükségesnek, köztük olyat, amelyet egy nagyobb méretű helyszínen rendeznek meg.
Az első elnökjelölti vita június 27-én a CNN hírtelevízió szervezésében lesz, ami azt jelenti, hogy az amerikai média- és politikatörténetben a legkorábbi ilyen esemény lesz.
Az amerikai elnökjelöltek számára 1960-ban szerveztek először televíziós vitát, akkor közönség nélkül, televízióstúdióból, John F. Kennedy és Richard Nixon között. Rendszeres hagyománnyá 1976-ban vált, és azóta minden elnökválasztási kampány kiemelt médiaeseménye a jelöltek közönség előtt tartott, élő vitája.
Az elnökjelölti viták megszervezésére 1987-ben külön szervezet is alakult, az Elnöki Viták Bizottsága (Commission of Presidential Debates – CPD). A bizottság a 2024-es elnökválasztási kampány idejére már tavaly novemberben javasolt három időpontot és helyszínt: szeptember 16-re Texas államba, október 1-jére Virginia államba, majd október 9-re Utah államba.
Joe Biden kampányának vezetője szerdán levélben egy módosított menetrendet vázolt fel, a két elfogadott vitával összhangban.
A demokrata választási kampányszervezetet vezető Jen O’Malley Dillon a választói szokások megváltozásával indokolta álláspontját, a lebonyolítás módjára vonatkozó elképzelését pedig azzal, hogy a 2020-as választások idején a CPD nem tudta betartatni a megállapított szabályokat.
[type] => post
[excerpt] => Már június végén megtartják az amerikai elnökjelöltek első nyilvános televíziós vitáját Joe Biden és Donald Trump között, majd szeptember elején második alkalommal is szembenézhet egymással a demokrata és a republikánus jelölt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715864700
[modified] => 1715844913
)
[title] => Lesz elnöki vita az Egyesült Államokban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113144&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113144
[uk] => 113225
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113145
[image] => Array
(
[id] => 113145
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/biden-trump-elnokjelolti-vita.png
[original_lng] => 421875
[original_w] => 868
[original_h] => 487
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/biden-trump-elnokjelolti-vita-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/biden-trump-elnokjelolti-vita-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/biden-trump-elnokjelolti-vita-768x431.png
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/biden-trump-elnokjelolti-vita.png
[width] => 868
[height] => 487
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/biden-trump-elnokjelolti-vita.png
[width] => 868
[height] => 487
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/biden-trump-elnokjelolti-vita.png
[width] => 868
[height] => 487
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/biden-trump-elnokjelolti-vita.png
[width] => 868
[height] => 487
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715866510:8
[_thumbnail_id] => 113145
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 300
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 12181
[2] => 4597
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => elnökjelölti vita
[2] => Joe Biden
)
)
[1] => Array
(
[id] => 113025
[content] =>
Joe Biden amerikai elnök hétfőn aláírta az orosz nukleáris fűtőanyag importjának tilalmáról szóló, a parlament mindkét háza által megszavazott törvényt – közölte a washingtoni Fehér Ház.
Az atomerőművek számára szükséges dúsított urán importtilalma mintegy 90 nap múlva lép életbe, bár 2027-ig lehetővé teszi, hogy az energiaügyi minisztérium felmentést adjon ellátási problémák esetén.
Oroszország a világ első számú dúsítotturán-szállítója, és az amerikai atomerőművek által felhasznált dúsított urán mintegy 24 százaléka származik Oroszországból.
A törvény emellett felszabadítja a korábbi jogszabályokban az amerikai uránfűtőanyag-ipar kiépítésére elkülönített mintegy 2,7 milliárd dollárnyi finanszírozást.
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozatában közölte: „Biden elnök ma olyan történelmi jelentőségű intézkedéssorozatot írt alá, amely megerősíti nemzetünk energia- és gazdasági biztonságát azáltal, hogy csökkenti és végül megszünteti az Oroszországtól való függőségünket a polgári célú atomenergia terén.”
Sullivan szerint a törvény „valóra váltja a szövetségeseinkkel és partnereinkkel közösen kitűzött többoldalú célokat”, beleértve a tavaly decemberben Kanadával, Franciaországgal, Japánnal és az Egyesült Királysággal közösen tett ígéretet, hogy együttesen 4,2 milliárd dollárt fektetnek be az urándúsítási és -átalakítási kapacitás bővítésébe.
Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete szerint az amerikai döntés sokkot okoz a globális gazdasági kapcsolatokban, de nem hozza meg a kívánt eredményeket.
„Az urántermékek exportőrei és importőrei közötti kényes egyensúly megbomlik” – idézte Antonovot a washingtoni orosz nagykövetség a Telegram üzenetküldő csatornáján közzétett bejegyzésében. „Az élet megerősítette, hogy az orosz gazdaság készen áll bármilyen kihívásra, és gyorsan reagál a felmerülő nehézségekre, sőt még hasznot is húz a helyzetből. Ezúttal is így lesz” – írta a diplomáciai képviselet.
A The Washington Post című lap szerint az amerikai atomerőművek évi egymilliárd dollárért vásárolnak dúsított urániumot a Roszatom orosz atomenergia-ipari konglomerátumtól.
„A 76 évvel ezelőtti függetlenségi háború idején kevesen voltunk sokak ellen” – közölte. Nem voltak fegyvereink, fegyverembargó volt Izraellel szemben, de a lélek erejével, bátorságunkkal és egységünkkel győztünk – hangsúlyozta.
„Ma sokkal erősebbek vagyunk. Eltökéltek és egységesek vagyunk, hogy legyőzzük ellenségünket és azokat, akik el akarnak pusztítani minket. Ha kell, a puszta kezünkkel, a körmünkkel fogunk harcolni” – tette hozzá. Az izraeli hadsereg (IDF) csütörtökön kijelentette, hogy a hadseregnek elegendő hadianyaga van tervezett küldetéseihez, miután Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kilátásba helyezte, hogy bizonyos fegyverszállítmányokat visszatartanak, ha Izrael széles körű offenzívát indít Rafahban.
Az IDF elég fegyverrel rendelkezik a tervezett küldetésekhez, benne a rafahi hadművelethez. Megvan, amire szükségünk van – mondta Daniel Hagari katonai szóvivő. Az IDF rafahi hadműveletét péntekig a Gázai övezet déli csücskében fekvő város keleti szélére és az egyiptomi határátkelőre korlátozták. Rafahban több mint egymillió palesztin menekült tartózkodik, és ezért elfoglalását az Egyesült Államok csak akkor támogatja, ha előbb az IDF gondoskodik biztonságos elhelyezésükről.
A Fehér Ház korábban megerősítette, hogy késleltetik precíziós bombák és más támadó fegyverek átadását Izraelnek, mert aggodalmaik szerint az IDF sűrűn lakott területek ellen is bevetheti őket Rafahban, vagy az övezet más részein.
Joe Biden az Egyesült Államok elnökeként szerdán először nyilvánosan figyelmeztette Izraelt, hogy ha nagyobb léptékű támadást hajtanak végre Rafah városa ellen, az USA leállítja fegyverszállításait.
„Világossá tettem, hogy ha bevonulnak Rafahba, az Egyesült Államok a továbbiakban nem szállít olyan fegyvereket, amelyeket a történelem során Rafah és az ezzel a problémával küzdő városok ellen alkalmaztak” – mondta az Biden a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában.
Az amerikai elnök elismerte, hogy Izrael amerikai fegyvereket használt civilek megölésére a hét hónapja, a Hamász ellen indított hadjárata során. A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint már több mint 34 800 ember halt meg az övezetben, a sebesültek száma pedig ennek több mint kétszerese.
Az amerikai védelmi miniszter szerdán megerősítette, hogy az Egyesült Államok a Rafah elleni lehetséges támadás miatt felfüggesztette bizonyos bombák szállítását Izraelnek.
„Civilek haltak meg Gázában ezek miatt a bombák miatt” – mondta az interjúban az amerikai elnök. Joe Biden ennek ellenére világossá tette, hogy védelmi célú fegyverekkel továbbra is ellátják Izraelt, a többi között például a Vaskupola légvédelmi rendszerhez.
„Továbbra is garantáljuk Izrael biztonságát a Vaskupola révén, és támogatjuk képességeit, hogy reagáljon az olyan támadásokra, amilyenek a közelmúltban is érték a Közel-Keletről” – szögezte le az amerikai elnök. „De az egyszerűen nem helyes. Nem szállítunk hozzá fegyvereket és tüzérségi lőszert” – utalt Biden a Rafah ellen tervezett támadásra.
Izrael a héten „korlátozott” műveletet kezdett Rafahnál, ahol csaknem másfélmillió palesztin keresett menedéket az övezet többi részén dúló háború elől. Biden azt mondta, hogy nem tekinti Izrael jelenlegi műveleteit teljeskörű inváziónak, mert nem lakossági központokra mértek csapást. Az Egyesült Államok korábban többször világossá tette, hogy hiteles forgatókönyvet vár Izraeltől, hogy hogyan tervezi megóvni a civileket, ha megtámadja az egyiptomi határ mentén fekvő palesztin nagyvárost.
A legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye szerint Donald Trump továbbra is előnyben van Joe Bidennel szemben, az amerikaiak többsége úgy véli, hogy Trump elnöksége sikeresebb volt. A hírt a CNN közölte.
Jelenleg a regisztrált szavazók körében Trump támogatottsága stabilan 49%-on tart, míg Biden támogatottsága 2%-kal 43%-ra esett vissza.
Ugyanakkor az amerikaiak 55 százaléka sikeresnek, 44 százalékuk pedig kudarcnak tartja Trump elnökségét.
Biden hivatali idejét értékelve 61%-uk kudarcnak, míg 39%-uk sikeresnek tartja elnökségét.
A republikánusok 92%-a szerint Trump elnöksége sikeres volt, míg a demokratáknak csak 73%-a tartja sikeresebbnek Biden elnökségét.
A függetlenek közül 51% gondolja úgy, hogy Trump elnöksége sikeres volt.
Ugyanakkor az amerikaiak 14%-a úgy gondolja, hogy mindkét elnök kudarcot vallott, 8%-uk úgy véli, hogy mindkettő sikeresen elnökölt.
Joe Biden elnök pénteken kijelentette, hogy részt venne egy vitán republikánus ellenfelével, Donald Trumppal. Megjegyzése az eddigi legvilágosabb utalás arra, hogy erre sor kerülhet, Biden ugyanis korábban nem kötelezte el magát mellette, a múlt hónapban még azt mondta, hogy ez a volt elnök viselkedésétől függ.
„Valahol. Még nem tudom, mikor. Boldogan vitázom vele” – mondta a Howard Sternnek adott interjúban.
A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Trump nem volt hajlandó vitákon részt venni pártbeli riválisaival, mielőtt a múlt hónapban gyakorlatilag megnyerte az elnökjelöltséget. Az utóbbi hetekben azonban vitára provokálta Bident, közölte, hogy kész erre „bármikor, bárhol, bármely helyen”.
A hónap elején Trump két vezető kampánytanácsadója levelet küldött az ilyen eseményeket általában szabályozó független bizottságnak, amelyben gyorsított menetrendet, a szokásos háromnál több és korábban kezdett vitát követelve.
Tucatnyi vezető amerikai médium szintén sürgette a jelölteket, hogy nyilvánosan kötelezzék el magukat a vita mellett.
Biden tábora aggódik
Biden tábora azonban aggódik, hogy Trump nem fog engedelmeskedni a bizottság által lefektetett szabályoknak, és a hivatalban lévő elnök néhány tanácsadója jobban szeretné, ha nem lenne vita kettejük között.
A Reuters és az Ipsos áprilisi felmérése szerint a regisztrált szavazók körében Biden vezet 41 százalékkal Trump 37 százaléka ellenében, de ez nem jelent semmit, mert az elnökválasztás pár billegő államban dől majd el.
A 2020-as kampányban két vitát rendeztek a két elnökjelölt között. Amikor februárban erről kérdezték, Biden azt mondta: „A helyében én is vitázni akarnék magammal. Nincs más dolga.” Ez természetesen nem igaz, hiszen Trump szinte minden napját a bíróságon tölti.
Joe Biden amerikai elnök szerdán aláírta és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dolláros nemzetközi támogatást is magában foglaló amerikai törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.
Az úgynevezett nemzetbiztonsági törvénycsomagot szombaton a képviselőház, kedden pedig a szenátus is megszavazta, és az elnök már előzetesen jelezte, hogy azonnal aláírja, amint elé kerül.
Az új jogszabályok szerint az Egyesült Államok Ukrajna számára több mint 60 milliárd dollárt biztosít katonai támogatásként. Az első szállítmány az elnök szándéka szerint már ezen a héten útnak indul, ezt a tervet Joe Biden élőben közvetített beszédben is megerősítette, amikor hatályba léptette a törvényt.
Megfogalmazása szerint órákon belül elindulhatnak a felszerelések Ukrajna számára. Ezek között légvédelmi rendszerekbe való lőszereket, rakétarendszereket, tüzérségi eszközökhöz és járművekhez használatos lövedékeket említett.
Azt is kifejtette, hogy a szövetségesek támogatása magát az Egyesült Államokat is erősebbé teszi, valamint az elfogadott ukrajnai támogatási keretet Európa biztonságába való befektetésnek nevezte.
Joe Biden az aláíráskor hangsúlyozta, hogy a kongresszus két háza kétpárti többségi támogatással fogadta el a törvényeket, és köszönetet mondott a republikánus és demokrata párti törvényhozási vezetőknek.
A nemzetbiztonsági törvénycsomag Izrael számára is tartalmaz támogatási keretet mintegy 26 milliárd dollár értékben, amelyből egymilliárd dollárt szánnak humanitárius segélyre a Gázai övezetben élő palesztin civilek számára.
Az elnök kijelentette: biztosítani fogják azt, hogy Izrael rendelkezzen mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel képes megvédeni magát Iránnal és a terrorista fenyegetésekkel szemben. Hozzátette ugyanakkor, hogy a törvény jelentősen megnöveli a humanitárius segítséget a Gázai övezetben élő palesztinok számára. Egyben felszólította Izraelt, hogy haladéktalanul biztosítsa a hozzáférést a humanitárius segélyekhez a Gázai övezetben élőnek.
A teljes törvénycsomagnak része 8 milliárd dollár Tajvan, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség számára, ami a Kína jelentette kihívás kezelését hivatott orvosolni. Emellett szerepel benne az a jogszabály is, amely a TikTok közösségi videómegosztó alkalmazás betiltásához vezethet az Egyesült Államokban, amennyiben a kínai anyacég nem értékesíti amerikai érdekeltségét.
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai elnök szerdán aláírta és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dolláros nemzetközi támogatást is magában foglaló amerikai törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1714036080
[modified] => 1714002274
)
[title] => Aláírta Biden az Ukrajna 60 milliárd dolláros támogatásáról szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110938&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110938
[uk] => 110922
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110923
[image] => Array
(
[id] => 110923
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/239998b-biden-690x387-1.jpg
[original_lng] => 18797
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/239998b-biden-690x387-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/239998b-biden-690x387-1-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/239998b-biden-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/239998b-biden-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/239998b-biden-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/239998b-biden-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/239998b-biden-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713991474:12
[_thumbnail_id] => 110923
[_edit_last] => 12
[views_count] => 344
[_oembed_01f99f65557823ef2faa161528cdf5c6] =>
Marjorie Taylor-Greene, in a nod to Viktor Orban, has submitted an amendment to the Ukraine aid bill barring funding until "restrictions on Hungarians in Transcarpathia" and other minorities are lifted. pic.twitter.com/yBIoNPmcYM
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
Volodimir Zelenszkij elnök és amerikai kollégája, Joe Biden megállapodott ATACMS rakéták szállításáról Ukrajnának – közölte az rbc.ua hírportál az államfő hétfő esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz támadásokkal szembeni védelem kérdéséről tárgyalt Bidennel. Mindenekelőtt a Patriot légvédelmi rendszerek szállításáról Harkiv védelmére. Mint megjegyezte, Ukrajna a partnereivel azon dolgozik, hogy fokozza az orosz terror elleni védelmet.
Az elnök elmondta, hogy ma megoldódott az ATACMS rakéták Ukrajnába szállításának kérdése. „A mai eredmény az, hogy az ATACMS rakétákra vonatkozó megállapodásokat abszolváltuk. Köszönöm, elnök úr! Köszönöm, Kongresszus! Köszönöm, Amerika!” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna először 2023-ban kérte nagy hatótávolságú ATACMS rakéták átadását az Egyesült Államoktól. A fegyveres erők már tavaly októberben rakétatámadást indítottak a bergyanszki és luhanszki repülőterek ellen. Akkoriban Oroszország felrótta, hogy ehhez ATACMS rakétákat használnak. Később a Fehér Ház megerősítette a rakéták átadását Ukrajnának, de legfeljebb 165 kilométeres hatótávolsággal.
Marjorie Taylor-Greene, in a nod to Viktor Orban, has submitted an amendment to the Ukraine aid bill barring funding until "restrictions on Hungarians in Transcarpathia" and other minorities are lifted. pic.twitter.com/yBIoNPmcYM
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn telefonon beszélt amerikai kollégájával, Joe Bidennel, akivel megvitatták az ukrán fegyveres erők számára szükséges fegyverek szállítását – közölte az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Biden arról biztosította Zelenszkijt, hogy azonnal aláírja az Ukrajna támogatásáról szóló törvényt, ha a Szenátus jóváhagyja. Az ukrán államfő köszönetet mondott Bidennek az Ukrajna iránti megingathatatlan támogatásáért és valódi globális vezető szerepéért.
„Kiemeltem továbbá a törvényjavaslat kétpárti támogatását, valamint Mike Johnson házelnök és Hakeem Jeffries kisebbségi vezető személyes szerepvállalását. A Képviselőház legújabb döntése, amely lehetővé teszi az orosz vagyon elkobzását, erőteljes jelzést küld minden partnerünknek” – írta az ukrán elnök.
Zelenszkij a több ezer rakétával, drónnal és bombával folytatott orosz légi terrorról is beszélt Bidennek. Mindenekelőtt a harkivi TV-torony elleni támadást említette, amely mindössze néhány perccel a telefon-beszélgetés előtt történt. Ukrajna elnöke biztos abban, hogy ez Oroszország egyértelmű szándéka a város lakhatatlanná tétele.
Az elnökök megvitatták a védelmi segélycsomagot, amelyet az Egyesült Államok Ukrajnának biztosít a törvény elfogadása után. Biden arról biztosította ukrán kollégáját, hogy a támogatás gyors és erőteljes lesz, és megerősíti Ukrajna légvédelmi, nagy hatótávolságú és tüzérségi képességeinket. A felek megvitatták a kétoldalú biztonsági megállapodás aláírását és a közelgő békecsúcs előkészületeit is.
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
Az izraeli légierőnek amerikai, brit és jordán gépek segítettek a drónok elfogásában, Joe Biden vasárnapra összehívta a G7 vezetőit.
Irán példa nélküli, saját területéről intézett támadást, 200 drónnal és rakétákkal akart végzetes csapást mérni Izraelre szombat éjjel. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint Irán szinte az összes harci eszközt hatástalanították. A legtöbb rakétát az Arrow légvédelmi rendszer kilőtte, és nagy többségében az izraeli légtéren kívül. De a hírek szerint amerikai, brit és jordán gépek is részt vettek drónok elfogásában. Az IDF szerint egy gyerek megsérült a Negev-sivatagban egy elfogás után lehulló repesztől, néhány becsapódás volt, ami kisebb károkat okozott, köztük egy katonai bázisban délen. Vasárnap hajnal négy órakor elhagyhatták az óvóhelyeket az izraeliek.
A CNN azt írta, hogy az izraeli mentőszolgálat szerint az iráni támadás közvetlenül nem okozott személyi sérülést. Összesen 31 állampolgárt az óvóhelyre való menekülés miatt szerzett kisebb sérülések vagy pánikroham miatt kellett ellátni. Egy 7 éves lány (akit a korábbi híradások fiúként említettek) egy légvédelmi rakéta detonációja után a földre hulló repesztől szenvedett súlyos fejsérülést.
Joe Biden amerikai elnök telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel – írta a lap. Biden közleményben tudatta: a lehető leghatározottabban elítéli a támadást. Tájékoztatása szerint az USA – a térségben tartózkodó – repülői és hadihajói részt vettek az iráni csapás elhárításában. Joe Biden bejelentette, hogy vasárnapra összehívta a nagy liberális demokráciákat tömörítő G7-ek vezetőinek találkozóját, hogy összehangolhassák az Irán arcátlan támadása elleni diplomáciai lépéseket.
During a Phone Call tonight by U.S. President Biden with Israeli Prime Minister Netanyahu; Biden reportedly said that Israel should consider tonight’s Iranian Attack as Largely Unsuccessful and a “Win” due to nothing of Value appearing to have been Lost and it being a Clear… pic.twitter.com/SJes1u2aJ2
