Az USA meg tudja védeni Ukrajnát Joe Biden szerint, aki „mészárosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz vezetőt az észak-karolinai választókkal tartott találkozóján – derült ki az amerikai elnök beszédének leiratából, amelyet a Fehér Ház sajtószolgálata tett közzé.
Biden hangsúlyozta: meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok meg tudná védeni Ukrajnát egy agresszor ország vezetőjétől, de ehhez növelni kell a milliárdosok adóját.
Kifejtette: ha a milliárdosok adóját a jelenlegi 8,2 százalékról 25 százalékra emelnék, az a következő 10 évben akár 400 milliárd dollár bevételt jelenthetne. Mint mondta, ezeket a pénzeket többek között az orosz agresszió elleni küzdelemre lehetne fordítani.
Képzeljék el, mit tudnánk ezzel kezdeni […]. Annyi mindent megtehetnénk – következetes dolgokat – beleértve azt is, hogy végre gondoskodjunk Ukrajnáról azzal a mészáros Putyinnal szemben – fogalmazott az Egyesült Államok elnöke, aki nem először tett kemény megjegyzéséket Oroszország elnökéről.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az USA meg tudja védeni Ukrajnát Joe Biden szerint, aki „mészárosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz vezetőt az észak-karolinai választókkal tartott találkozóján – derült ki az amerikai elnök beszédének leiratából, amelyet a Fehér Ház sajtószolgál...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711554180
[modified] => 1711536300
)
[title] => Biden már az amerikai milliárdosok adójából küzdene Ukrajnának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108006&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108006
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 108007
[image] => Array
(
[id] => 108007
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/biden-4.jpg
[original_lng] => 240242
[original_w] => 1108
[original_h] => 624
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/biden-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/biden-4-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/biden-4-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/biden-4-1024x577.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/biden-4.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/biden-4.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/biden-4.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711529101:12
[_thumbnail_id] => 108007
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 502
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5ee2ef2e8496b7d2e4c8c429a38c6ae1] =>
[_oembed_time_5ee2ef2e8496b7d2e4c8c429a38c6ae1] => 1711546984
[_oembed_5aa634f8ab9f953a0a3a1a9d26d773f9] =>
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Washingtonban, egyre többen reménykednek abban, hogy talán mégsem Joe Bidennel kell nekivágni a novemberi amerikai elnökválasztásnak.
Az unió helyzetéről mondott beszéde ugyan fellelkesítette a demokratákat, mert igazán energikus, heves és támadó szellemű volt, a hívei szerint bizonyította, hogy nincsen semmi baj az elnök korával és szellemi állapotával.
Az amerikaiakat azonban nem győzte meg, semmit nem javított a megítélésén. A RealClear Polling (RCP) felméréseket átlagoló adata szerint a beszéd előtt, március 7-én 39,2 százalék volt elégedett Biden teljesítményével, nyolc nappal később 39,8 százalék, és hasonló eredményt mutat a többi közvélemény-kutatás is.
Nem javultak a választási esélyei sem, Donald Trump országos szinten 1,8 százalékponttal vezetett, az előnye március 15-re 2,4 százalékpontra nőtt.
Nem akarnak Biden–Trump-versenyt
Az amerikaiak többsége eleve nem akarta a 2020-as elnökválasztás megismétlését, és a demokrata választók 48 százaléka még februárban is úgy nyilatkozott a Rasmussen Reports felmérése szerint, hogy jobb lenne másik jelöltet találni Biden helyett. Ráadásul 47 százalékuk szerint „valószínűleg”, 22 százalékuk szerint „nagy valószínűséggel” le is cserélik őt a novemberi választás előtt.
Ha ez lenne a helyzet, akkor a válaszadók legalább 20 százaléka a volt first ladyt, Michelle Obamát látná a legszívesebben helyette, 15 százalék Kamala Harris alelnököt, 12 százalék Hillary Clintont és 11 százalék Gavin Newsom kaliforniai kormányzót. Obama nem óhajt versenybe szállni, ahogyan Clinton sem, Newsom pedig már a következő, 2028-as választásra készül.
Hogyan lehet lecserélni Bident?
Szakértők és a pártszabályok szerint nem egyszerű a választási ciklusnak ebben a szakaszában lecserélni a Bident, miután Trumppal együtt ő is megszerezte az elegendő számú delegáltat az elnökjelöltséghez.
Biden ugyan elméletileg bármikor visszaléphet vagy egészségi okokból alkalmatlannak minősülhet a választáson való részvételre, ám a helyzet attól függően változik, hogy a ciklus melyik szakaszában történik ez meg – emlékeztetett az ABC News. A párt szavazói már nem igazán határozhatnak a pótlásáról, mivel az előválasztások jelentős részét már megrendezték.
A döntés ezek után az augusztus 19–22. között Chicagóban megrendezendő demokrata konvenció résztvevőinek vagy a demokrata párt 46 millió tagját képviselő vezető testületnek, a Demokrata Nemzeti Bizottságnak (DNC) a kezében van.
„Minden attól függ, hogy mikor történik meg a tragédia” – nyilatkozta a portálnak Elaine Kamarck, a Brookings Institution főmunkatársa, a DNC tagja. Ha például Biden meghalna június közepén, amikor már lezárult az előválasztás, akkor csak a konvenció delegáltjai dönthetnek – magyarázta. „Ha holnap hal meg, akkor maradnak még előválasztások, ahol jelentkezhetnek új jelöltek, akikre lehet szavazni. Az időzítés a kérdés” – tette hozzá.
Kamala Harris nem automatikus csere
Bár Kamala Harris venné át az elnöki posztot, ha Bidennel bármi történne, nem örökölné meg automatikusan a helyét a 2024-es versenyben, sem pedig a konvenciós delegáltjait. Az alelnöknek a többi jelöltaspiránshoz hasonlóan saját kampányt kellene indítania.
Bidennek nincsen komoly kihívója, miután Robert F. Kennedy Jr., az egykori elnök, John F. Kennedy unokaöccse függetlenként indul inkább. A kiesése így azt jelentené, hogy valószínűleg akár több prominens demokrata politikus is beszállna a versenybe. Hatalmas akadállyal szembesülnének azonban: nem lennének képesek elegendő delegátust szerezni, mivel nem szerepeltek a szavazócédulákon az eddigi előválasztásokon.
Ha nem változtatnak a pártszabályokon, akkor ebben az esetben Biden delegáltjai el nem kötelezettként vennének részt a konvención. Ahhoz, hogy új jelölt versenybe szálljon értük, első körben meg kell szereznie a 3936 delegáltból legalább háromszáznak az aláírását, aztán a többség szavazatát.
Végső esetben a pártvezetők döntenek
Ha Biden a konvenció után száll vagy esik ki a versenyből, miután minden valószínűség szerint megszerezte a párt hivatalos elnökjelöltségét, akkor a DNC dönt arról, hogy ki lépjen a helyébe.
Jaime Harrison, a bizottság elnöke egyeztetne a párt kongresszusi vezetőivel és a demokrata kormányzókkal, majd a DNC 483 tagja elé terjesztené a közös javaslatot, akik szavaznának arról, hogy ki legyen az új jelölt. Semmi nem szabályozza, hogy kinek kell ennek a személynek lennie, vagyis nem előírás, hogy az alelnökjelölt vagy az legyen, aki a második legtöbb szavazatot kapta a konvención.
Kényszeríteni nem tudják Bident a visszalépésre
Pocsék támogatottsága ellenére nincsen semmi jel arra, hogy a demokrata párt egyáltalán játszadozna a gondolattal, hogy lecseréli Bident – emlékeztetett az NBC News. Hiába is tennék, mert hiányzik a mechanizmus arra, hogy a konvenció előtt eltávolítsák, arra pedig végképp nincs mód, hogy valaki mást válasszanak helyette.
Minél közelebb kerülünk a novemberhez, annál több alkotmányos, jogi és gyakorlati kérdést vetne fel egy esetleges csere. A szavazólapokat például jóval a választás előtt ki kell nyomtatni, és elképzelhető, hogy már nem lenne idő a pótlásukra. Így nagy valószínűséggel két rossz közül választhatnak novemberben az amerikai szavazók.
Joe Biden amerikai elnök aláírta az 1,2 milliárd dolláros költségvetést, és felszólította a képviselőházat, hogy fogadjon el törvényt Ukrajna, Izrael és Tajvan további finanszírozásáról – írta meg a Jevropejszka Pravda.
Az elnök szerint az általa aláírt kétpárti kormányfinanszírozási törvényjavaslat erősíti a gazdaságot és a nemzetbiztonságot.
Az amerikai szenátus szombat hajnalban hagyta jóvá a régóta húzódó 1,2 milliárd dolláros költségvetést, órákkal az után, hogy hivatalosan is elfogyott a pénz a kormány működésének fenntartására.
Korábban Johnson házelnök azt mondta, hogy az Ukrajna támogatását célzó további finanszírozásról szóló törvényjavaslatot a képviselőházban is megvizsgálják, amint megoldódik a szövetségi kormány finanszírozásának kérdése.
Nemrégiben Johnson valóban beleegyezett abba, hogy feloldja az Ukrajna megsegítéséről szóló határozatot, de olyan jelentős változtatásokkal, mint hogy a törvényjavaslat a képviselőházból származzon, és hogy az kölcsön vagy földhitel formájában történjen. Azt is elismerte, hogy az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott segélyt továbbra is külön projektekre osztanák. Minden új projektnek elegendő szavazatot kell kapnia mind a képviselőházban, mind a szenátusban.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai elnök aláírta az 1,2 milliárd dolláros költségvetést, és felszólította a képviselőházat, hogy fogadjon el törvényt Ukrajna, Izrael és Tajvan további finanszírozásáról – írta meg a Jevropejszka Pravda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711279500
[modified] => 1711239222
)
[title] => Aláírta Biden a költségvetést, a képviselőházat pedig arra kéri, hogy támogassák Ukrajnát is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107697&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107697
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 104658
[image] => Array
(
[id] => 104658
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-5.jpg
[original_lng] => 236589
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-5-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-5-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-5-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-5-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-5-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-5-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-5.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711232022:12
[_thumbnail_id] => 104658
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 430
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5aa634f8ab9f953a0a3a1a9d26d773f9] =>
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
Hazugsággal vádolta Hunter Bident korábbi üzlettársa a képviselőház éles vitával kísért meghallgatásán, amit Joe Biden elnök hivatali eltávolítási eljárásának vizsgálata keretében tartottak Washingtonban.
A Kongresszus alsóházának bizottsági meghallgatásán Tony Bobulinski, Hunter Biden egykori üzlettársa azt állította, hogy az elnök fia, Hunter Biden hamisan tanúskodott, és „végig hazudott” a képviselőház korábbi meghallgatásán. Az elnök fiának volt üzleti partnere szerint Hunter Biden többek között valótlanságot mondott pénzügyeivel kapcsolatban, valamint arról is, hogy apja a politikai pozícióját felhasználta-e egy kínai üzlettársra való nyomásgyakorlásban.
A vizsgált időszak jó részében Joe Biden az Egyesült Államok alelnöke volt.
Tony Bobulinski a meghallgatáson egy demokrata képviselő kérdésére válaszolva kijelentette, látta és érintettje volt annak, hogy Joe Biden súlyos bűncselekményeket és szabálysértéseket követett el.
Jared Moskowitz demokrata képviselő ezt követően a képviselőházi bizottság republikánus vezetőihez fordult, hogy „amennyiben tényleg elegendő bizonyíték van a birtokukban súlyos bűncselekményekre, akkor rendeljenek el szavazást Biden elnök hivatali eltávolításáról”, az úgynevezett impeachmentről.
Egy másik demokrata képviselő, Greg Casar a vitában kijelentette, hogy ugyan „már mindenkit meghallgattak, akivel Hunter Biden egykor kezet fogot”, Joe Biden érintettségére nem derült fény. A demokrata politikus azt vetette fel, hogy Donald Trump vejének, Jared Kushnernek 2 milliárd dolláros szaúdi üzletét is vizsgálják.
Egy republikánus képviselő kérdésére, miszerint hazugság volt-e Joe Biden részéről, amikor azt állította, hogy soha nem találkozott fia üzleti partnereivel és családja pénzekhez sem jutott kínai üzleti érdekeltségektől, Tony Bobulinski igennel válaszolt.
A nyolc órán keresztül tartó képviselőházi meghallgatást követően James Comer, az alsóházi felügyeleti bizottságának elnöke bejelentette, hogy Joe Biden elnököt is meg fogja hívni vallomástételre a vizsgálat keretében. A republikánus politikus szerint arra a kérdésre vár választ az elnöktől, hogy „segítségével családja miért kapott több tízmillió dollárt külföldi vállalatoktól”.
A Fehér Ház szóvivője, Ian Sams a képviselőházi meghallgatást követően azt mondta, hogy az ülés „szégyen volt a képviselőházi republikánusokra nézve, és teljes időpazarlás”. Hozzátette, hogy az amerikaiak valós ügyek megoldását várják.
A Joe Biden ellen indult impeachmentvizsgálat keretében a képviselőházi bizottság szerdai ülésére meghívást kapott Hunter Biden is, hogy a nyilvános eseményen maga is vallomást tegyen, amivel nem élt. Joe Biden fia februárban már megjelent a testület ülésén, amikor zárt ajtók mögött válaszolt a kérdésekre azzal kapcsolatban, hogy édesapja tudott-e, és részt vett-e üzleti ügyeiben.
Joe Biden elnök korábban több alkalommal határozottan, a nyilvánosság előtt állította, hogy soha semmilyen tudomása nem volt fia üzleti ügyeiről, és azokban nem volt érintettsége sem.
Donald Trump és Joe Biden között dől el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Kedden négy államban, Georgiában, Washingtonban, Mississippiben és Hawaiin folytatódott a republikánus párt előválasztása.
Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök és elődje, Donald Trump is elegendő delegálti szavazatra tett szert az előválasztások során, hogy megszerezzék pártjuk elnökjelöltségét – jelentette a helyi média.
Biden keddre 1968 pártdelegált támogatását szerezte meg, így biztosította helyét a Demokrata Párt elnökjelöltjeként – közölte összesítését a CNN és az NBC amerikai hírcsatorna. A 81 éves Bidennek nem volt kihívója a pártban, így biztos volt, hogy ő lesz a demokrata párti jelölt. Hivatalosan az Illinois állambeli Chicagóban választják majd meg elnökjelöltnek augusztusban.
Trump is keddre szerezte meg a Republikánus Párt elnökjelöltségéhez szükséges delegált támogatását, 1215 támogatóval. A 77 éves Trump maradt az egyetlen republikánus jelölt, miután minden kihívója visszalépett. A Republikánus Párt hivatalos jelöltállító konvenciója júliusban lesz a Wisconsin állambeli Milwaukeeban.
Az amerikai elnökválasztási kampány szempontjából az egyik legfontosabb időpont az úgynevezett szuper kedd, az idén március 5-e, amikor egyszerre 16 államban és egy területen – Amerikai Szamoán – tartják a demokraták és/vagy a republikánusok az előválasztást. Az idén azonban gyakorlatilag nincsen tétje a szuper keddnek, mert nyilvánvaló, hogy ismét Donald Trump és Joe Biden lesz majd a két párt elnökjelöltje – hacsak valami egészen váratlan dolog nem jön közbe.
A 16 államból hatban nyitott előválasztást tartanak; ez azt jelenti, hogy Alabamában, Arkansasban, Minnesotában, Texasban, Vermontban és Virginiában a párthovatartozástól minden regisztrált szavazó voksolhat vagy a demokrata vagy a republikánus jelölt-aspiránsokra. A többi helyen nincs meg ez a lehetőség, ott zárt vagy részben zárt szavazást tartanak.
Nikki Haley is tudja, hogy nincs esélye
Úgy tűnik, hogy Trump egyetlen még versenyben maradt ellenfele, Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó, egykori ENSZ-nagykövet is tudja, hogy nem maradt esélye. Legalábbis erre utal, hogy a michigani előválasztás után a CNN-nek adott interjúban elismerte: „nagyon lehetséges”, hogy a republikánus párt eltolódott a nézeteitől, és már csak Donald Trumpról szól.
Ennek ellenére nem adja fel a szuper kedd előtt. „Azt mondom a republikánus pártcsaládomnak, hogy meglékelt hajó vagyunk, és vagy elsüllyedünk a hajóval együtt, és végignézzük, ahogy az ország baloldali szocialistává válik, vagy rájövünk, hogy be kell szállnunk a mentőcsónakba, és új irányba indulni” – jelentette ki.
Haley abba kapaszkodik, hogy a felmérések szerint az amerikaiak többsége nem akarja a 2020-as választás megismétlését, sem Bident, sem Trumpot.
Azt csinálom, amit a hitem szerint az amerikaiak 70 százaléka akarja, hogy csináljam – mondta, és emlékeztetett rá, hogy mindkét esélyes jelölt-aspiránsnak megvannak a gyengeségei.
Michigan figyelmeztető jeleket küldött
Ezek a gyengeségek világosan megmutatkoztak Michigan államban, ahol február 27-én rendezték az előválasztást, és amelyet Biden és Trump is fölényesen a szavazatok 80, illetve 68 százalékának a megszerzésével nyert meg.
Ami Trumpot illeti, számára intő jel, hogy Haley ott is, akárcsak New Hampshire-ben és Dél-Karolinában, sikeresen megszerezte a voksok jelentős hányadát, igaz, csak 26,6 százalékot a korábbi negyven körüli helyett. Az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a párt szavazóinak egy jelentős része nem Trumpot támogatja, még egy olyan államban sem, amelyet éppen csak megnyert 2016-ban és 150 ezer szavazattal elveszített négy évvel később.
A támogatottsága pedig tovább csökkenhet, ha elítélik a 91 vádpont közül bármelyikben, amire van némi esély a novemberi elnökválasztás előtt – bár a szuper kedd előtt nyilvánvalóan semmiképp. Európa és a világ mindenesetre már készül az újraválasztására és pánikba esett.
Biden is aggódhat
Joe Biden számára azt okozhat fejfájást, hogy a jelentős muszlim-arab kisebbséggel rendelkező Michiganben az előválasztáson szavazók 13,2 százaléka, több mint százezer demokrata el nem kötelezettként voksolt, tiltakozásképpen az elnök közel-keleti politikája, Izrael támogatása miatt a Hamásszal szemben. Ez a szám a tízszerese annak, amivel amivel Trump 2016-ban vitte az államot.
Az eredmény egyértelmű üzenet a muszlim- és arab-amerikaiak, a fiatalok és progresszívek részéről: vagy változtat a politikáján, vagy elveszítheti a demokrata szavazóbázisnak egy olyan részét, amelyre elengedhetetlen szüksége van a győzelemhez novemberben.
Ez persze inkább csak elméleti figyelmeztetés, legalábbis abban a tekintetben, hogy az érintettek ugyan most kifejezhetik protest-szavazattal a frusztrációjukat, de nagy kérdés, hogyan döntenek majd akkor, ha eljön a választás napja és a két rossz között kell dönteniük.
Az arab-amerikaiak aligha voksolnak majd arra a Trumpra, aki beutazási tilalmat vezetett be hét muszlim állam ellen, és akinek ígérete szerint az egyik prioritása a migránsok kitoloncolása lesz. Ha pedig otthon maradnak, akkor is annak az embernek a megválasztásához járulnak hozzá, akitől nem sok jót remélhetnek.
Mások is bevethetik ugyanezt a fegyvert
A CNN szerint talán a legnagyobb kérdés az, hogy a michigani „ el nem kötelezett” mozgalomnak lesznek-e követői, és ha igen, akkor a szavazatok mekkora részét fogják elvinni a saját államuk előválasztásain.
A szintén jelentős muszlim lakossággal rendelkező középnyugati Minnesotában a progresszívek szintén kampányoltak a nem elkötelezett szavazatokért a szuper kedd előtt, azzal érvelve, hogy ez a legjobb alkalom arra, hogy megpróbáljanak üzenetet küldeni az elnöknek, aki egyébként garantáltan elnyeri a jelölést.
Szerdán már minden sokkal világos lesz
A szuper kedd után az eddiginél is egyértelműbb lesz a kép. A republikánusoknál az elnökjelölt-választó konvenció 2429 tagjából 874-nek a sorsa dől el, és legalább 1215 kell ahhoz, hogy valaki megszerezze a jelöltséget a júliusi ülésen.
Kedden szavaz a két legnépesebb szövetségi állam, Kalifornia és Texas is; előbbi 169, utóbbi 161 delegáltat küld a konvencióra, és a felmérések szerint Trump mindkét helyen az abszolút favorit. A volt elnök kampánystábja arra számít, hogy legalább 773 delegáltat szereznek kedden, és legkésőbb egy vagy két héttel később meglesz annyi, amennyi a jelöléshez szükséges, vagyis a versenynek matematikailag is vége lesz.
Bidennek ilyen problémája nincs, mivel neki nincsen komolyan vehető vetélytársa.
Az ukránok 2024 januárjában a legpozitívabban Joe Biden amerikai elnökhöz és Andrzej Duda lengyel államfőhöz (76 %-76 %) viszonyultak a Razumkov Központ felmérése szerint – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a válaszadók többsége pozitívan viszonyul Emmanuel Macron francia elnökhöz (62 %), Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez (60 %), Rishi Sunak brit miniszterelnökhöz (56 %), Olaf Scholz német kancellárhoz (55 %), Justin Trudeau kanadai miniszterelnök (50 %).
A megkérdezettek relatív többsége pozitívan viszonyul Maia Sandu moldovai elnökhöz (49 %), Donald Tusk lengyel miniszterelnökhöz (47 %), Giorgia Meloni olasz miniszterelnökhöz (39 %).
A negatív viszonyulási listát Vlagyimir Putyin (96 %) vezeti, Alekszandr Lukasenko népszerűtlensége (92 %), Orbán Viktor magyar miniszterelnöké (69 %), Hszi Csin-ping kínai elnöké (64 %).
A Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz negatívan viszonyulók aránya (42 %) meghaladja a hozzá pozitívan viszonyulók arányát (38 %). Ugyanez vonatkozik Robert Fico szlovák miniszterelnökre is (29,5 %, illetve 14 %).
A felmérést a Razumkov Központ 2024. január 19. és 25. között végezte 2000 válaszadó megkérdezésével az ukrán kormány által ellenőrzött területeken. A felmérést az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által finanszírozta. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok 2024 januárjában a legpozitívabban Joe Biden amerikai elnökhöz és Andrzej Duda lengyel államfőhöz (76 %-76 %) viszonyultak a Razumkov Központ felmérése szerint.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1709155980
[modified] => 1709153112
)
[title] => Joe Biden amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök a legnépszerűbb az ukránok körében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105190&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105190
[uk] => 105193
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 105191
[image] => Array
(
[id] => 105191
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-duda.jpg
[original_lng] => 172262
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-duda-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-duda-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-duda-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-duda-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-duda-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-duda.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-duda.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709146195:2
[_thumbnail_id] => 105191
[_edit_last] => 5
[views_count] => 792
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d15c04608c8d2a9952b622d1cd564ad7] =>
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
Joe Biden elnök a Fehér Házban találkozik a Kongresszus vezetőivel, többek között a Képviselőház elnökével, a republikánus Mike Johnsonnal, számolt be a Bloomberg.
A találkozó fő témái az Ukrajnának nyújtandó többmilliárd dollár sürgősségi segély a szövetségesek általi jóváhagyása és az amerikai kormány működése leállásának megakadályozása.
Biden egyben megvitatja a nemzetbiztonságról szóló kétpárti kiegészítő dokumentum elfogadásának sürgősségét és a kormány működésének biztosítását is.
Johnson irodája megerősítette, hogy az elnök is részt kíván venni az ülésen. A tervek szerint a Szenátus többségi vezetője, Chuck Schumer, a szenátusi kisebbség vezetője, Mitch McConnell és Hakeem Jeffries, a képviselőház kisebbségi vezetője is ott kell legyen a találkozón.
Korábban az ultrarepublikánusok megtagadták az Ukrajnának nyújtandó sürgősségi segélyről szóló törvénytervezet támogatását több mint 60 milliárd dollár értékben.
„Meg kell szereznünk ezt a pénzt” – jelentette ki Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója.
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkij államfővel folytatott telefonbeszélgetésében azt állította, hogy a Kongresszus tétlensége miatt kellett kivonni az ukrán fegyveres erőket Avgyijivkából – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Fehér Házra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök úgy vélte, hogy a Kongresszus tétlensége vezetett az orosz csapatok első észrevehető sikereihez. „Az ukrán hadsereg kénytelen volt kivonulni Avgyijivkából ma reggel, miután az ukrán katonáknak adagolniuk kellett a lőszert a Kongresszus tétlensége miatti készletcsökkenés következtében, ami hónapok óta az első jelentős orosz nyereséghez vezetett” – mutatott rá.
Biden felszólítja a Kongresszust, hogy haladéktalanul fogadjon el törvényjavaslatot az ukrán erők tartalékainak feltöltése érdekében nemzetbiztonsági pótfinanszírozással. Az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy költségeket az orosz kormányra kell terhelni, hogy felelősségre lehessen vonni a tetteiért.
Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnököt tette felelőssé Alekszej Navalnij haláláért, egyben kijelentette, őt nem lepte meg, hanem felháborítja az ellenzéki személy halála. „Nem tudjuk biztosan, mi történt, de kétségtelen, hogy Navalnij halála Putyin és gengszterei tetteinek következménye volt” – idézte Bident a Reuters.
Egyben kijelentette, hogy az orosz hatóságok valószínűleg elmondják a saját történetüket Navalnij haláláról.
„De ne kövessenek el hibát. Tévedés ne essék, Putyin felelős Navalnij haláláért” – figyelmeztetett az amerikai elnök.
Biden hozzátette, hogy további lépéseket fontolgat Oroszország megbüntetésére Navalnij halála után, és dicsérte az orosz ellenzéki vezetőt, amiért „bátran kiállt Putyin kormányának korrupciójával és erőszakával szemben”.
