Az Európai Unió nincs közös nevezőn Kínával

A brüsszeli vezetők szerint a vitás, főként az emberi jogokat érintő kérdések továbbra is megoldásra várnak. Az EU arra is nyomatékosan megkérte Pekinget: működjön együtt a nemzetközi közösséggel a koronavírus eredetének felkutatásában.

Noha a járványhelyzet tematizálta az Európai Unió és Kína hétfői csúcstalálkozóját, le is faragott az azzal szembeni várakozásokból. A német EU-elnökség ugyanis eredetileg háromnapos találkozót tervezett Lipcsében, ahol Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök valamennyi uniós tagállam és az EU vezetőivel is személyesen egyeztetett volna, ám az utazási korlátozások miatt lényegében csak egy délutáni virtuális találkozóra került sor. Bizottsági források szerint mégis jelzésértékű, hogy – akárcsak a májusi EU–Nyugat-Balkán-csúcs alkalmával – online formában, de most is megtartották a magas szintű tárgyalási fordulót. A német EU-elnökséget képviselő Angela Merkel német kancellár árulkodó módon szintén az egyeztetés tényét nevezte meg pozitívumként, és nyíltan beszélt arról is: sem az emberi jogi kérdésekben, sem pedig kifejezetten Hongkongot illetően nincs egyetértés Peking és Brüsszel között.

Az eredetileg háromnaposra tervezett csúcstalálkozót csak virtuálisan rendezték meg. De legalább megrendezték – mindenesetre őszinte párbeszédet folytattunk – mondta fel a brüsszeli zsargont a kancellár. Az ülést követő virtuális tájékoztatóján arra is emlékeztetett: nem csak az EU-s intézmények képviseletében tárgyaltak a kínai elnökkel, a csúcstalálkozó előtt az uniós tanács ugyanis valamennyi tagállammal konzultált azok álláspontjáról.

A körülbelül kétórás találkozón a klímavédelem, a gazdaság- és kereskedelempolitika, az emberi jogok és a koronavírus került szóba. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint az emberi jogok kérdésében valóban erős vita folyt a felek között, és annak a lehetősége is felmerült, hogy vizsgálódás céljából uniós delegáció utazhat az érintett kínai területekre. Charles Michel szerint az EU arra is nyomatékosan kérte Pekinget, hogy teljesítse a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből eredő kötelezettségeit, illetve a koronavírus forrásának felderítése céljából működjön együtt az Egészségügyi Világszervezettel, engedje meg annak az ügyben való vizsgálódást.

A járvánnyal kapcsolatosan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt is hozzátette: a vakcinakutatásban is számítanak Kínára, ugyanis azt közösen kell majd lehetővé tenni, hogy a világ valamennyi alacsony és közepes jövedelmű országának jusson az oltóanyagból. Ami a blokk és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokat illeti, tegnap megállapodás született a földrajzi árujelzők védelméről – ezt Angela Merkel és Ursula von der Leyen is üdvözölték. A bizottsági elnök megerősítette azt is, hogy az év végéig szeretnék tető alá hozni a széles körű EU–Kína befektetési megállapodást – véleménye szerint a júniusi EU–Kína-csúcstalálkozó óta ezzel kapcsolatosan magas politikai szinten folynak egyeztetések.

Az említett nyári csúcstalálkozón egyébként nagyrészt ugyanezek a kérdéskörök kerültek terítékre, és már akkor ismertek voltak a tegnap sokadszorra elhangzott uniós kritikák. Az Európai Parlament berkeiből emiatt tegnap ismét elmarasztalták a csúcsszervek vezetőit: a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber például azt írta a Twitteren: nem szabadna engedni, hogy a szövetséges helyett riválisként viselkedő Peking előnyöket szerezzen magának az európai járványhelyzetben.

(magyarnemzet.hu)