Az Európa Tanács kisebbségvédelmi szempontjait be kell építeni az uniós jogrendbe

Az Európa Tanács által elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját be kell építeni az uniós jogrendbe – szögezte le Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, az Európai Unió és az Európa Tanács (ET) közötti együttműködésről szóló, az MTI-hez kedden eljutatott jelentésében.

Vincze Loránt, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén bemutatott jelentésében kiemelte, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács által kidolgozott és nyomon követett kisebbségvédelmi jogi eszközök jelenleg is a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű eszközei.

Noha az EU az uniós csatlakozási feltételek között fontos elemként tartja számon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását, ez nem elégséges – közölte. Az Európai Uniónak a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kell tennie a kisebbségek védelmét, ami azt jelenti, hogy nem csak a csatlakozás előtt, de az után is követni kell az abban foglaltak betartását – hangsúlyozta.

„Szükség van az Európai Unió és az Európa Tanács közötti szorosabb együttműködésre. Fontos, hogy a kisebbségek kultúrájának és nyelvének védelme közös érték legyen” – fogalmazott.

A szöveg részleteit ismertetve Vincze Loránt közölte: a jelentés elfogadásával az EP ismételten arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy csatlakozzon a Kisebbségi Keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az ET között a kisebbségi jogok területén.

Aláhúzta: erősíti az EU hitelességét a csatlakozási folyamat során, ha a jogállamiság és az alapvető jogok unión belüli nyomon követésének részévé teszi a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény normáit.

A javaslat továbbá kéri a két intézmény között megszilárdult stratégiai partnerség formalizálását, a 2007-es együttműködési egyezmény felülvizsgálatát és parlamentközi küldöttség létrehozását az EP és az ET parlamenti közgyűlése között – tájékozatott az EP-képviselő.

Az EU és az ET együttműködéséről szóló jelentést az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) február végén tartott ülésén ellenszavazat nélkül fogadta el. Az EP plenárisa kedden szavaz a jelentésről.

Az elfogadott szöveg hangsúlyozza az együttműködés jelentőségét a kisebbségi kultúrák előmozdításában és védelmében. Kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek használata biztosításának fontosságát a magán- és közéletben egyaránt, illetve e nyelvek továbbadási lehetőségének szavatolását, a különböző szintű oktatásukat, beleértve annak elmélyítését is.

Hangsúlyozza továbbá, hogy az Európa Tanács fontos partner az EU bővítési folyamatában, mivel az EU-val együttműködve támogatja a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásában. Az érintett országokat segíti a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét szavatoló intézmények stabilitására vonatkozó kritériumok teljesítésében, és nyomon követi az e területeken elért eredményeket.

A bővítés terén az EU és az Európa Tanács között folytatott együttműködést még jobban meg kell erősíteni, hogy formálisabbá, strukturáltabbá és szisztematikusabbá váljon – szögezi le az elfogadott dokumentum.

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: úgy az Európai Uniónak, mint az Európa Tanácsnak fontos szerepe van Európában.

Azonban – mint írta – sajnálatos, hogy az unió szerepvállalása az őshonos nemzeti kisebbségek védelme terén nem értékelhető. Szavai szerint ezt az Európai Bizottságnak a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítását, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítését célzó Minority Safepack nevű európai polgári kezdeményezésre adott „cinikus válasza” is bizonyítja. Holott – emelte ki – az alapítószerződések a nemzeti kisebbségek védelmét az unió feladatává is teszik.

„Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió bebizonyítsa, a szerződések rendelkezéseit nem szelektív módon, kénye-kedve szerint értelmezi, hanem védelmezője tud lenni a nemzeti kisebbségek jogainak” – fogalmazott.

Trócsányi László sajnálatosnak nevezte, hogy az elfogadott szöveg felszólítja az Európai Unió Tanácsát a nemi alapú erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló isztambuli egyezmény jóváhagyására, melyhez még több tagállam nem csatlakozott.

„Nem helyes, hogy az unió ilyen módon próbál nyomást gyakorolni a tagállamokra, az egyezmény ratifikációjáról való döntés ugyanis nemzeti hatáskörbe tartozik, így a jelentés ebben a formában nem támogatható” – tette hozzá a fideszes politikus.

(hirado.hu)