Meghátrált Netanjahu, halasztják a bírósági reformot

Nehéz helyzetben van az izraeli kormányfő. A Benjamin Netanjahu elleni tüntetések vasárnap este újabb lendületet vettek, amikor menesztette védelmi miniszterét, aki kritikát fogalmazott meg az elégedetlenség középpontjában álló igazságügyi reformokkal szemben. Netanjahu végül meghátrált, elhalasztják a reformot.

Izraeliek százezrei ismét végigvonultak a nagyvárosok, például Tel-Aviv utcáin vasárnap este, tiltakozásul az ellen, hogy Benjamin Netanjahu felmentette tisztségéből az igazságügyi reformot ellenző védelmi miniszterét, Joáv Galantot. Galant a jobboldali kormányzó Likud párt politikusa, szombaton azonban nyíltan felszólította a Netanjahu vezette kormánykoalíciót, hogy függessze fel az igazságügyi reformot.

Galant az igazságügyi rendszer átalakítását célzó törvénymódosítások elleni országos tüntetésekre tekintettel párbeszédet sürgetett a reform ellenzőivel, mondván, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a tartalékosok tiltakozásul nem jelentkeznek katonai szolgálatra.

A bejelentés után rengetegen vonultak utcára, sajtóhírek szerint legalább hétszázezren vettek részt a tüntetéseken, melyek olykor kifejezetten erőszakos irányt vettek.

A rendfenntartó erőknek kellett megfékezniük a feldühödött tüntetőket a miniszterelnök házánál és egy forgalmas autópályánál is, ahol égő máglyákkal torlaszolták el az utakat.

A védelmi miniszter menesztése elleni tiltakozásul lemondott Izrael New York-i főkonzulja, Aszaf Zamir. „Nem képviselhetem tovább ezt a kormányt” – írta Twitter-oldalán. Hozzátette: „Úgy gondolom, kötelességem biztosítani, hogy Izrael továbbra is a demokrácia és a szabadság világítótornya maradjon.”

Hétfőn az izraeli szakszervezeti szövetség, a Hisztadrut elnöke általános sztrájkot hirdetett, amennyiben a kormány nem állítja le azonnal a reformintézkedéseket, az egyetemeken pedig határozatlan időre beszüntették az oktatást.

Az ellentétek elmélyülését jelzi, hogy a Netanjahura a másik oldalról is erős nyomás nehezedik, ugyanis nemzetbiztonsági minisztere, Itamár Bengvír indulatosan követelte tőle Galant felmentését. „Galant ma este engedett a zsarolásnak és a fenyegetéseknek mindazoktól az anarchistáktól, akik ellenállásra szólítanak fel, és az izraeli védelmi erőket alku eszközeként használják. Galantot jobboldali szavazatokkal választották meg, a gyakorlatban viszont baloldali program végrehajtását kezdte meg. Összeomlott a média és a tüntetők nyomása alatt. Ezért felszólítom a miniszterelnököt, hogy azonnal váljon meg tőle” – írta közösségi oldalán.

Netanjahu azzal vádolja az legfelsőbb bíróságot, hogy túl nagy hatalomra tett szert, és elfogadhatatlan beavatkozásokkal érvényteleníti a kormány döntéseit. Egyelőre úgy tűnik, a miniszterelnök nem tágít és megpróbálja megvédeni reformjait. Kritikusai szerint a lépés megnyirbálná az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság függetlenségét a bírák politikusi kinevezésével, valamint a normakontroll lehetőségének csökkentésével. A tüntetők visszatérő érve, hogy a reformjavaslat megbénítaná az igazságszolgáltatást, ráadásul elősegítené a korrupciót is.

Az amerikai Fox Newsnak adott vasárnapi interjúban Netanjahu úgy fogalmazott: „Az izraeli igazságszolgáltatást jellemzi, hogy az alkotmánybíróság megvétózza a bírák kinevezését, gyakorlatilag saját magukat választják ki, és ez egyetlen demokráciában sem létezik. A reform, amellyel most foglalkozunk, ezt korrigálja.”

Hozzátette: „Jelenleg nagy a feszültség, de nagyon bízom abban, hogy túljutunk ezen a nehézségen, mert meg kell reformálni a megcsontosodott dolgokat. Jelenleg olyan helyzet van, hogy a legfelsőbb bíróság tizenöt nem választott tagja gyakorlatilag kormányozza Izraelt.

Olyan dolgokról dönthetnek, amelyek befolyásolják a hadseregünket, a gazdaságunkat, a külkapcsolatainkat, a terrorizmus elleni harcot. Ez vajon demokratikus? (…) Izrael demokratikus abban az értelemben, hogy a szavazópolgárok választják a kormányt, de ezután azt is szeretnék, hogy a kormány kormányozzon. Jelenleg ennek a kormánynak a jogkörét súlyosan korlátozza a legfelsőbb bíróság, amely több jogkörrel rendelkezik, mint bármely más demokráciában a Földön.”

„Amerikában például – folytatta – ki választja ki a bírákat? A politikusok.”

 „Izrael miniszterelnökeként felelősséggel tartozom azért, hogy megnézzem, valahogyan véget tudok-e vetni ennek a patthelyzetnek, valahogyan megoldást tudok-e hozni, hogy felelős igazságügyi demokratikus reformot hajtsunk végre, és ugyanakkor egyben tartsuk az országot. Ki fogja ezt megtenni, ha nem a miniszterelnök?” – zárta gondolatait a kormányfő.

Az USA aggodalmát fejezte ki

Közben megszólalt az ügyben az Egyesült Államok is.

„Ismét felszólítjuk az izraeli vezetőket, hogy minél hamarabb jussanak kompromisszumra a kérdést illetően. Úgy gondoljuk, hogy ez a leginkább járható út Izrael és polgárai számára” – közölte Adrienne Watson, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

A szóvivő hangsúlyozta, Washingtont nagyon aggasztja az izraeli helyzet, és utalt a két ország közti szoros viszonyra is. „Ahogy azt (Joe Biden amerikai) elnök Netanjahu miniszterelnökkel is megvitatta nemrég, mindig is a demokratikus értékek voltak és lesznek az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatának fő jellemzői” – tette hozzá.

Kiemelte: a demokratikus társadalmak stabilitását a fékek és ellensúlyok rendszere biztosítja, és a demokratikus rendszer nagyobb mértékű módosítását a lehet legnagyobb társadalmi támogatás mellett kell véghezvinni.

Izrael és az Egyesült Államok kapcsolata az utóbbi időben korántsem nevezhető felhőtlennek. A zsidó állam volt washingtoni nagykövete nemrég véleménycikkben fejtette ki, milyen lépések vezettek el ahhoz, hogy az USA lelkesedése Izrael iránt erőteljesen lehanyatlott a közelmúltban. Michael Oren szerint már az Obama-adminisztráció is számos bírálatot fejtett ki Izrael egyes lépéseivel kapcsolatban, ám a viszony főként Biden elnökségétől hidegült el, melyen a jobboldali Netanjahu-kormány tavaly decemberi hivatalba lépése csak rontott. Az egykori nagykövet úgy látja, a palesztinok elleni gyakorlati és verbális fellépések, valamint Jordánia legitimitásának megkérdőjelezése szinte lenullázta Izrael hitelét szövetségese előtt.

Hétfő estére Netanjahu bejelentette, hogy elhalasztják a bírósági reformot, hogy ezzel enyhítsék az országban talán soha nem látott megosztottságot.

A törvények elfogadását a következő parlamenti szezonra halasztották.

(hirado.hu)