Tájékoztatták az Európai Bizottságot az ukrán hatóságok az ukrán–lengyel határzárral kapcsolatos helyzetről, és határozott választ várnak – jelentette ki Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter kedden az X közösségi portálon tett bejegyzésében.
A tárcavezető szerint a lengyel gazdák lépései aggodalomra adnak okot. „A gabonának egy tehervonatból a vágányokra öntése és az utasforgalom akadályozása a határon nem tiltakozás, hanem a közrend megsértése. Az ilyen módszerek nem felelnek meg egy európai országban elvárt magatartási normáknak” – hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette: a folyamatos orosz agresszióra tekintettel rendkívül fontos, hogy fenntartsák Ukrajna szárazföldi határainak működőképességét.
„Rendkívüli a jelentősége annak, hogy a határ ne váljon az ilyen akciók túszává” – szögezte le Szviridenko.
Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter szintén az X-en a lengyel gazdák tetteit „a lengyel és az ukrán nép szétválasztására irányuló politikai provokációnak” nevezte. „Két éven át ukrán gazdák golyóálló mellényben gyűjtötték a gabonát, ágyúzások közepette és aknaveszély mellett” – emelte ki a miniszter.
Megismételte, hogy az ukrán hadsereg külső segítség nélkül egymaga alakított ki folyosót a Fekete-tengeren, és ezen halad át az ukrán gabonaexport 90 százaléka. Hangsúlyozta, hogy a gabonaexport nemcsak Ukrajna számára a „túlélés kérdése”, hanem kulcsfontosságú a globális élelmezésbiztonság szempontjából is.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy a lengyel gazdák továbbra is teljes blokád alatt tartanak hat átkelőt a két ország között, két helyen viszont délután már átengedték a személyszállító járműveket.
Kedd délben az ukrán fuvarozók is tiltakozásba kezdtek a lengyel határ ellenőrzőpontjain, válaszul a lengyel tüntetők kamionok blokádjára.
Volodimir Mihalevics, az ukrán nemzetközi közúti fuvarozók egyesületének elnöke a Szuszpilne közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a békés tüntetés három ellenőrzőponton zajlik, és március 15-ig tart, vagy amíg a határokat fel nem oldják a lengyel tüntetők. „Vagy mindenki áll, vagy mindenki megy. Nem lehet olyan helyzet, hogy az ukrán autók állnak, és a lengyelek mennek” – szögezte le.
Oleh Dubik, az ukrán fuvarozók lembergi szakszervezetének elnöke közölte, hogy három társadalmi szervezet vesz részt az akcióban. Kijelentette, hogy a lengyel kamionokat ugyanolyan késéssel engedik be Ukrajna területére, mint amilyen késéssel a lengyelek engedik át az ukránokat.
A baloldali koalíció csak irigykedhet az AfD népszerűségére. Olaf Scholz kormánya azonban legalább átmenetileg fellélegezhet, mert kivételesen most nem ellenük vonulnak tömegek az utcára. Egy ellenzéki párt betiltása azonban kicsit több a soknál egy nyugati demokráciában.
Egyre nagyobb lendületet vesznek a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) elleni tiltakozások, amelyeken Olaf Scholz német kancellár is megjelent, miután egy jelentés szerint a párt két tagja egy találkozón állítólag az országban tartózkodó külföldiek tömeges kitelepítéséről tárgyalt – írta a Reuters.
A tizenegy évvel ezelőtt alapított AfD a kezdetektől fogva nyíltan ellenezte az illegális migrációt – ami az elmúlt egy évben a népszerűsége meredek emelkedéséhez is vezetett –, a baloldali Correctiv múlt heti jelentése azonban kiverte a biztosítékot a jelenlegi kormánynál és követőinél, akik az utcára vonulva a párt betiltását követelték.
A zavargásokon több tízezer ember, valamint Olaf Scholz és kormányának több tagjai is részt vett, nyíltan támogatva a tömeg diktatórikus követeléseit.
A kancellár számára a megmozdulás egy rövid pihenőt jelent, amikor végre nem az általa vezetett baloldali koalíció kudarcain van a reflektorfény. A kormánynak ugyanis egy súlyos költségvetési válságból kilábalva azonnal sikerült magára haragítania a teljes a mezőgazdasági szektort az üzemanyag-támogatások eltörlésével. Ez pedig hetek óta tartó gazdatüntetéseket robbantott ki, Berlin és más nagyvárosok utcáin is több ezer traktor akadályozza a forgalmat.
Ezzel szemben a jobboldali AfD az országos felmérések alapján a második legnépszerűbb párttá vált, annak ellenére, hogy „nácinak” lett bélyegezve, és a német belbiztonság is megfigyelés alatt tartja. Alice Widel társelnök azonban teljes mértékben elutasította a Correctiv által közzétett vádakat, miszerint a tömeges deportálás is a párt terveiben lenne.
Ez azonban nem akadályozta meg Scholzot, hogy az AfD-t „szélsőséges fanatikusoknak” nevezze, és mozgósítsa a támogatóit, akik a fagypont alatti hőmérséklet ellenére szerda és péntek este tovább folytatják a tüntetéseket.
Weidel kedden megtámadta a kormányt és a jelentést közzétevő Correctivet is, mivel szerinte ezzel megvezetik a lakosságot az AfD programjáról, amely csak a honosítási rendszert szigorítaná meg, és egyedül az illegális és a terrorizmussal gyanúsított migránsok kitoloncolását támogatja.
Aki német állampolgársággal rendelkezik, az a német nemzethet tartozik, ez egy szent dolog. Az azonban elfogadhatatlan, hogy a kormány olcsón árulja és vödörrel osztogatja ezt a kiváltságot, bármiféle ellenőrzés nélkül – nyilatkozta a párt társelnöke egy szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a jelentés készítői és megosztói ellen rágalmazás miatt eljárást fognak indítani, a betiltásukra tett kísérleteket pedig már előre alkotmányellenesnek és diktatórikusnak nevezte.
Az AfD fenyegetése nem elhanyagolható a Scholz-kormány számára, amely a közelgő európai parlamenti és német tartományi választásokon is az első helyen áll a közvélemény-kutatók szerint. S míg a baloldali koalíció a belső harcok miatt folyamatosan veszít a népszerűségéből, addig a jobboldali párt a betiltás hírére tovább erősödött, ugyanis azt a közvélemény politikai leszámolásnak tartja.
Ezrek – közöttük Olaf Scholz kancellár és Annalena Baerbock külügyminiszter – vonultak az utcára vasárnap a Berlintől dél-nyugatra fekvő Potsdamban, hogy a szélsőjobb ellen tiltakozzanak.
A nagygyűlésre néhány nappal azután került sor, hogy szélsőséges jobboldali politikusok és az Alternatíva Németországért (AfD) politikusai találkozóján felmerült a Németországban élő többmillió bevándorló kitoloncolásának terve.
Mintegy tízezren gyűltek össze vasárnap Potsdamban a régi piac közelében – közölte a tüntetést kezdeményező Mike Schubert, a város polgármestere.
Potsdam a Berlinnel határos Brandenburg tartomány székhelye, Olaf Scholz és Annalena Baerbock is ottani lakos. A tüntetők Összetartozunk feliratú táblákkal vonultak fel, mások a soknemzetiségű társadalmat éltették.
„Úgy jöttem ide, mint a potsdamiak ezreinek egyike, akik kiállnak a demokráciáért, a régi és az új fasizmus ellen” – mondta a külügyminiszter a dpa német hírügynökségnek.
Scholz pártjának, a Szociáldemokrata Párt (SDP), a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Zöldek és a Baloldal helyi vezetői is részt vettek a megmozduláson.
A tüntetést a Correctiv e heti beszámolója után hívták össze, amelyben a tényfeltáró hírportál arról írt, miről tárgyaltak novemberben egy potsdami villában tartott találkozón az AfD tagjai, néhány CDU-tag és a CDU konzervatív szárnyának egyik legismertebb nem hivatalos csoportosulása, az Értékek Uniója (WerteUnion) tagjai.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Hatalmas tömeg, mintegy 170 ezer ember tüntetett szombaton Madridban, mert a szocialista Pedro Sánchez a katalán és baszk frakciók támogatásával tudott csak kormányt alakítani. A katalánok a támogatásért cserébe amnesztiát kértek bebörtönzött párttársaiknak. A tüntetésen a demonstrálók összecsaptak a rendőrökkel is. Előbb csak farkaszemet néztek egymással a tüntetők és a rendőrök, majd elszabadultak az indulatok. A tiltakozók feldöntötték a kordonokat és rátámadtak a rohamrendőrökre.
Napok óta tartanak a tiltakozó megmozdulások Pedro Sanchez baloldali miniszterelnök ellen, aki pártjával, a Spanyol Szocialista Párttal ugyan másodikként végzett a júliusi választásokon, mégis ő alakított kormányt. Ezt csak annak az árán tudta megtenni, hogy koalícióra lépett minden baloldali párttal, illetve a szeparatista katalán és baszk pártokkal.
Madridban szombaton 170 ezren vonultak az utcákra, így tiltakozva az új kormány ellen. „Szégyen, ami Spanyolországban történik. Ilyet én még nem láttam. Még nem volt olyan miniszterelnökünk, aki mandátumokat vásárolt, hogy a hatalmat megtartsa, ennek árát pedig majd mi fizetjük” – mondta egy tüntető.
Két katalán párt valóban megkérte az árát a Pedro Sanchezzel való kaoalícióért. A Katalán Köztársasági Baloldal és az Együtt Katalóniáért több száz elítélt, vagy megvádolt politikusnak kért amnesztiát biztosító jogszabályt a szavazataiért cserébe. „Felszólítjuk a szocialista pártot, ne emeljen falakat az emberek közé, ne stresszelje a társadalmat, térjen vissza a józanészhez, az alkotmányhoz, a hatalmi ágak szétválasztásához, a bírósági döntések tiszteletben tartásához” – mondta Alberto Nuñez Feijoo, a Néppárt elnöke, aki a legutóbbi választáson a legtöbb szavazatot kapta, de kormányt nem tudott alakítani.
A tüntetésen Santiago Abascal, a jobboldali Vox elnöke azt mondta: a szocialista párt a katalánokkal puccsmegállapodást kötött, amely a jogállamiság eltörlését, a demokrácia végét jelenti az országban, egyúttal a demonstrációk folytatására szólított fel. Pénteken VI. Fülöp király jelenlétében tette le a hivatali esküt Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök. A hét elején pedig pártja benyújtotta a parlementnek az amnesztiatörvényt, amely elsősorban a katalán elszakadáspárti mozgalom és a 2017-es, alkotmányellenesnek kimondott függetlenségi népszavazás szervezőire kirótt büntetést szüntetné meg. Pedro Sanchez azzal indokolta az amnesztiatörvény megalkotását, hogy az hozzájárul majd Katalóniában a politikai feszültségek feloldásához. 2017-ben a katalánok elszakadási törekvései évtizedek óta a legsúlyosabb válságot idézte elő az országban.
A Hamász palesztin iszlamista szervezet libanoni képviselője a gázaiak melletti tüntetésekre kérte szerdán a világban élő muszlimokat, illetve arabokat.
Oszama Hamdan bejrúti sajtótájékoztatóján arra kérte az így megszólított embereket, hogy most pénteken „tiltakozzanak a Gázában elkövetett mészárlások, háborús bűnök és népirtás ellen”, hozzátéve, hogy a tiltakozás vasárnap is folytatódhat.
Az Izrael, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek tekintett Hamász korábban arra kérte az arab, illetve az iszlám országokat, hogy utasítsák ki az amerikai nagyköveteket, illetve fagyasszák be kapcsolataik folyamatban lévő normalizálását Izraellel.
A Hamász annak hatására tette közzé nemzetközi felhívását, hogy szerdán az arab és a muszlim világ számos nagyvárosában, egyebek között Ammánban, Tuniszban, Bejrútban és Damaszkuszban is több ezer ember tiltakozott azon rakétatámadás miatt, amely egy gázai kórházat ért, és amelyben 471 ember vesztette életét.
A Hamász Izraelt tette felelőssé a támadásért. Izrael cáfolta érintettségét, és a Hamásszal szövetséges Iszlám Dzsihád nevű szervezetnek tulajdonította a kórház eltalálását egy elvtévedt rakétával. Az Iszlám Dzsihád viszont „hazugságnak” nevezte az izraeli magyarázatot. Ammánban szerdán mintegy ötezer demonstráló követelte az izraeli diplomaták kiutasítását a kórházat ért támadás megtorlásaként.
Bejrút egyik déli külvárosában, a Hezbollah központjánál többszáz ember jelent meg azon a tüntetésen, amelyen az Irán-barát síita szervezet nevében felszólaló Hásem Szafieddin Izrael szerepére utalva azt mondta, „Gázában nem konfliktus vagy háború, hanem sorozatos mészárlások zajlanak”.
Tuniszban csütörtök délelőtt a francia nagykövetség előtt több ezer demonstráló jelent meg palesztin zászlókkal a francia nagykövet kiutasítását követelve, az amerikai nagykövetség épületéhez pedig helyi idő szerint 13 órára szerveztek tiltakozó megmozdulást.
Nehéz helyzetben van az izraeli kormányfő. A Benjamin Netanjahu elleni tüntetések vasárnap este újabb lendületet vettek, amikor menesztette védelmi miniszterét, aki kritikát fogalmazott meg az elégedetlenség középpontjában álló igazságügyi reformokkal szemben. Netanjahu végül meghátrált, elhalasztják a reformot.
Izraeliek százezrei ismét végigvonultak a nagyvárosok, például Tel-Aviv utcáin vasárnap este, tiltakozásul az ellen, hogy Benjamin Netanjahu felmentette tisztségéből az igazságügyi reformot ellenző védelmi miniszterét, Joáv Galantot. Galant a jobboldali kormányzó Likud párt politikusa, szombaton azonban nyíltan felszólította a Netanjahu vezette kormánykoalíciót, hogy függessze fel az igazságügyi reformot.
Galant az igazságügyi rendszer átalakítását célzó törvénymódosítások elleni országos tüntetésekre tekintettel párbeszédet sürgetett a reform ellenzőivel, mondván, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a tartalékosok tiltakozásul nem jelentkeznek katonai szolgálatra.
A bejelentés után rengetegen vonultak utcára, sajtóhírek szerint legalább hétszázezren vettek részt a tüntetéseken, melyek olykor kifejezetten erőszakos irányt vettek.
Clashes in the City of Tel Aviv between Protestors and Israeli Police who are trying to disperse Crowds on the Highway. https://t.co/5rbNrQpjjD
A rendfenntartó erőknek kellett megfékezniük a feldühödött tüntetőket a miniszterelnök házánál és egy forgalmas autópályánál is, ahol égő máglyákkal torlaszolták el az utakat.
A védelmi miniszter menesztése elleni tiltakozásul lemondott Izrael New York-i főkonzulja, Aszaf Zamir. „Nem képviselhetem tovább ezt a kormányt” – írta Twitter-oldalán. Hozzátette: „Úgy gondolom, kötelességem biztosítani, hogy Izrael továbbra is a demokrácia és a szabadság világítótornya maradjon.”
Hétfőn az izraeli szakszervezeti szövetség, a Hisztadrut elnöke általános sztrájkot hirdetett, amennyiben a kormány nem állítja le azonnal a reformintézkedéseket, az egyetemeken pedig határozatlan időre beszüntették az oktatást.
Az ellentétek elmélyülését jelzi, hogy a Netanjahura a másik oldalról is erős nyomás nehezedik, ugyanis nemzetbiztonsági minisztere, Itamár Bengvír indulatosan követelte tőle Galant felmentését. „Galant ma este engedett a zsarolásnak és a fenyegetéseknek mindazoktól az anarchistáktól, akik ellenállásra szólítanak fel, és az izraeli védelmi erőket alku eszközeként használják. Galantot jobboldali szavazatokkal választották meg, a gyakorlatban viszont baloldali program végrehajtását kezdte meg. Összeomlott a média és a tüntetők nyomása alatt. Ezért felszólítom a miniszterelnököt, hogy azonnal váljon meg tőle” – írta közösségi oldalán.
Netanjahu azzal vádolja az legfelsőbb bíróságot, hogy túl nagy hatalomra tett szert, és elfogadhatatlan beavatkozásokkal érvényteleníti a kormány döntéseit. Egyelőre úgy tűnik, a miniszterelnök nem tágít és megpróbálja megvédeni reformjait. Kritikusai szerint a lépés megnyirbálná az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság függetlenségét a bírák politikusi kinevezésével, valamint a normakontroll lehetőségének csökkentésével. A tüntetők visszatérő érve, hogy a reformjavaslat megbénítaná az igazságszolgáltatást, ráadásul elősegítené a korrupciót is.
Az amerikai Fox Newsnak adott vasárnapi interjúban Netanjahu úgy fogalmazott: „Az izraeli igazságszolgáltatást jellemzi, hogy az alkotmánybíróság megvétózza a bírák kinevezését, gyakorlatilag saját magukat választják ki, és ez egyetlen demokráciában sem létezik. A reform, amellyel most foglalkozunk, ezt korrigálja.”
Hozzátette: „Jelenleg nagy a feszültség, de nagyon bízom abban, hogy túljutunk ezen a nehézségen, mert meg kell reformálni a megcsontosodott dolgokat. Jelenleg olyan helyzet van, hogy a legfelsőbb bíróság tizenöt nem választott tagja gyakorlatilag kormányozza Izraelt.
Olyan dolgokról dönthetnek, amelyek befolyásolják a hadseregünket, a gazdaságunkat, a külkapcsolatainkat, a terrorizmus elleni harcot. Ez vajon demokratikus? (…) Izrael demokratikus abban az értelemben, hogy a szavazópolgárok választják a kormányt, de ezután azt is szeretnék, hogy a kormány kormányozzon. Jelenleg ennek a kormánynak a jogkörét súlyosan korlátozza a legfelsőbb bíróság, amely több jogkörrel rendelkezik, mint bármely más demokráciában a Földön.”
„Amerikában például – folytatta – ki választja ki a bírákat? A politikusok.”
„Izrael miniszterelnökeként felelősséggel tartozom azért, hogy megnézzem, valahogyan véget tudok-e vetni ennek a patthelyzetnek, valahogyan megoldást tudok-e hozni, hogy felelős igazságügyi demokratikus reformot hajtsunk végre, és ugyanakkor egyben tartsuk az országot. Ki fogja ezt megtenni, ha nem a miniszterelnök?” – zárta gondolatait a kormányfő.
Az USA aggodalmát fejezte ki
Közben megszólalt az ügyben az Egyesült Államok is.
„Ismét felszólítjuk az izraeli vezetőket, hogy minél hamarabb jussanak kompromisszumra a kérdést illetően. Úgy gondoljuk, hogy ez a leginkább járható út Izrael és polgárai számára” – közölte Adrienne Watson, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
A szóvivő hangsúlyozta, Washingtont nagyon aggasztja az izraeli helyzet, és utalt a két ország közti szoros viszonyra is. „Ahogy azt (Joe Biden amerikai) elnök Netanjahu miniszterelnökkel is megvitatta nemrég, mindig is a demokratikus értékek voltak és lesznek az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatának fő jellemzői” – tette hozzá.
Kiemelte: a demokratikus társadalmak stabilitását a fékek és ellensúlyok rendszere biztosítja, és a demokratikus rendszer nagyobb mértékű módosítását a lehet legnagyobb társadalmi támogatás mellett kell véghezvinni.
Izrael és az Egyesült Államok kapcsolata az utóbbi időben korántsem nevezhető felhőtlennek. A zsidó állam volt washingtoni nagykövete nemrég véleménycikkben fejtette ki, milyen lépések vezettek el ahhoz, hogy az USA lelkesedése Izrael iránt erőteljesen lehanyatlott a közelmúltban. Michael Oren szerint már az Obama-adminisztráció is számos bírálatot fejtett ki Izrael egyes lépéseivel kapcsolatban, ám a viszony főként Biden elnökségétől hidegült el, melyen a jobboldali Netanjahu-kormány tavaly decemberi hivatalba lépése csak rontott. Az egykori nagykövet úgy látja, a palesztinok elleni gyakorlati és verbális fellépések, valamint Jordánia legitimitásának megkérdőjelezése szinte lenullázta Izrael hitelét szövetségese előtt.
Hétfő estére Netanjahu bejelentette, hogy elhalasztják a bírósági reformot, hogy ezzel enyhítsék az országban talán soha nem látott megosztottságot.
A törvények elfogadását a következő parlamenti szezonra halasztották.
Moldova Alkotmányának módosítását tervezik: a „moldovai nyelv” kifejezést a „román nyelvre” váltanák.
A moldovai parlament első olvasatban jóváhagyta a nyelvtörvényt. A szavazás azonban botrányba fulladt – számolt be a NewsMaker.
A törvénytervezet értelmében Moldova Alkotmányában a „moldovai nyelv” kifejezést „román nyelvre” módosul.
A törvénytervezet ismertetése során a kommunisták és szocialisták blokkjának ellenzéki képviselői kiálltak a szószék elé. Népszavazást és előrehozott parlamenti választásokat hirdető plakátokat hoztak.
A Cselekvés és Szolidaritás kormánypárt egyik képviselője kikapta az ellenzéki társa kezéből a plakátot, ezt követően verekedés tört ki. A kommunisták képviselője „Moldova, Moldova” kifejezést kiabálta a mikrofonba. Kikapcsolták a mikrofont, és folytatódott a rendbontás.
Ihor Grosu, a parlament elnöke nyugalomra szólította fel a képviselőket. Miután a parlamenti többség képviselői visszatértek a helyükre, folytatódott a törvényjavaslat megvitatásának folyamata.
A parlamenti csetepaté ellenére a képviselők 55 igen szavazatával elfogadták az államnyelv Alkotmánybeli átnevezéséről szóló törvénytervezetet.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Az iráni parlament elsöprő többséggel elfogadott nyilatkozatban követelt súlyos büntetéseket az ország igazságszolgáltatásától az őrizetbe vett tüntetőkre – közölte vasárnap a helyi sajtó.
Az előterjesztést 227 képviselő támogatta a 290 tagú törvényhozásban, amelyben keményvonalas és konzervatív politikusok vannak többségben.
A nyilatkozat támogatói az országos tömegtüntetések résztvevőit „Isten elleni háborúval” vádolják, ami az iszlám törvénykezés szerint akár halállal is büntethető cselekménynek számít.
„Amerika és más ellenségek nyíltan színre léptek a zavargások során és vállalták a felelősséget a felfordulás keltésével és szervezésével kapcsolatban” – olvasható az IRNA hivatalos iráni hírügynökség által közzétett dokumentum szövegében.
A teheráni vezetés már korábban is ellenségeit vádolta a hetedik hete tartó kormányellenes tüntetések miatt, amelyeket a 22 éves Mahsza Amini őrizetben bekövetkezett halála váltott ki. Az erkölcsrendészet azért intézkedett ellene, mert megsértette a nőkre vonatkozó szigorú öltözködési szabályokat.
Az iráni igazságszolgáltatás szintén jelezte, hogy nem lesz engedékeny.
A mostani nyilatkozat esetében egy felhívásról van szó, s nem valószínű, hogy halálbüntetéseket hajtanának végre ez alapján.
A nap folyamán az ország észak-nyugati részében biztonsági erők tüzet nyitottak tüntetőkre és könnygázt is bevetettek tömegoszlatásra. Az emberek egy tömegtüntetésen életét vesztő helyi kurd nő halála miatt vonultak az utcákra. A tiltakozók állítólag megtámadták Marivánban a város parlamenti képviselőjének irodáját is. Az oslói székhelyű Hengav jogvédő szervezet szerint több tucat aktivista megsebesült, s félő, hogy halottak is vannak.
Vasárnap diáktüntetések is voltak az ország tizenkét egyetemén, a többi között Rast és Amol városokban is. Többen azt skandálták az ország legfőbb politikai és vallási vezetőjére, Ali Hameneire utalva, hogy „halál a diktátorra”.
A megmozdulások kirobbanása óta több mint 14 ezer embert állítottak elő jogvédők szerint. Az aktivisták által működtetett HRANA hírügynökség szerint eddig 318 tüntető vesztette életét, köztük 49 fiatal és a biztonsági erők 38 tagja. Az állami sajtó ugyanakkor 46 biztonsági ember haláláról tud a megmozdulásokkal összefüggésben.
Today, I received a call from Iranian Foreign Minister Hossein Amir Abdollahian, during which I demanded Iran to immediately cease the flow of weapons to Russia used to kill civilians and destroy critical infrastructure in Ukraine.
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
Az orosz ellenzék szerdán tiltakozásra szólított fel Vlagyimir Putyin elnök ellen, aki elrendelte 300 ezer tartalékos mozgósítását.
Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető azt mondta, hogy Putyin még több orosz embert küld a halálba egy kudarcos háború miatt. „Egyértelmű, hogy a bűnös háború egyre rosszabb, egyre mélyül, és Putyin igyekszik minél több embert belekeverni ebbe” – üzente a börtönből Navalnij, az ügyvédei által rögzített és nyilvánosságra hozott videofelvételen. Azt hangoztatta: „Emberek százezreit akarja bemocskolni Putyin ezzel a vérrel”.
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
A február 24-i invázió óta Putyin keményen fellépett a másként gondolkodók és a média ellen: több ezer embert tartóztattak le a háborúellenes tüntetéseken, és egy új törvény 15 év börtönbüntetést ír elő azoknak, akik „álhíreket” terjesztenek a hadseregről.
Az orosz állami televízió a kritikusokat árulóknak állítja be, akik a Nyugat zsoldjában állnak. Putyin szerint az ország harcban áll a Nyugattal Ukrajna miatt, amelyet szerinte az Egyesült Államok és szövetségesei arra használnak fel, hogy elpusztítsák Oroszországot – írta jelentésében a Reuters. A hírügynökség arról is beszámolt, hogy orosz háborúellenes csoportok utcai tüntetésekre szólítottak fel a mozgósítási parancs ellen.
„Ez azt jelenti, hogy orosz férfiak ezreit – apáinkat, testvéreinket és férjeinket – a háború húsdarálójába vetik” – közölte a Veszna jogvédő, háborúellenes központ. „Most a háború minden otthonba és minden családba eljutott.” A szervezet egyben felszólította az oroszokat, hogy szerdán vonuljanak utcára a nagyobb városokban.
A „különleges katonai művelet” február 24-i kezdete utáni napokban a rohamrendőrök lecsaptak az éjszakai utcai tüntetések résztvevőire, és az OVD-Info tüntetővédelmi szervezet szerint legalább 16 ezer tüntetőt vettek őrizetbe.
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
1/15 Hi! Don't laugh, but I'm back in the SHU. They let me out Sunday night, and Monday afternoon they locked me up again, making no secret of the fact that I won't be getting out of this hole again. I finally know what I'm in jail for though! In this regard, a little statement.
Maia Sandu lemondását követelte több ezer tüntető Moldova fővárosában vasárnap. A tiltakozók a Nyugat-barát miniszterelnököt és a kormányát hibáztatják az elszabadult inflációért és a drasztikusan emelkedő energiaárakért.
A két jelenség természetesen összefügg, az energiaárak szeptemberben 29, augusztusban 50 százalékkal emelkedtek, így az infláció mértéke éves szinten 34,3 százalék.
Moldova, a 3,5 millió lakosú posztszovjet köztársaság, amelynek egy részét, az ún. Dnyeszter Menti Köztársaságot az orosz hadsereg ellenőrzi, a környező államokhoz hasonlóan Oroszországtól, vagyis a Gazpromtól vásárolja a gázt. A tavaly kötött megállapodás szerint a gáz ára évszakonként változik, és az olaj és gáz aktuális világpiaci árához kötött. Mivel az olajárak a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés, majd az Ukrajna ellen indított orosz háború, vagyis inkább a gázcsappal játszadozó Gazprom miatt drasztikusan emelkednek, így Moldova is egyre nagyobb árat kénytelen fizetni.
Az emelkedő árak miatti elégedetlenséget most az ellenzék, azon belül is Ilan Shor, az egymilliárd eurós csalásért elítélt egykori üzletember pártja igyekszik kihasználni. Shor pártjának egyik képviselője, Dinu Turcanu például arról beszélt, hogy „Moldova a klinikai halál állapotában van a jelenlegi kormány miatt”.
Az inflációs nyomás miatt idén valószínűleg egyáltalán nem növekszik majd a moldáv gazdaság, Natalia Gavrilitia miniszterelnök pedig szeptemberben jövő évre is csak mérsékelt, 1,5 százalékos GDP-emelkedést jósolt. (Via East Coast Daily)
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
