Fokozódnak az indulatok Izsnyétén

A decentralizáció összeférhetetlensége, hogy a kezdetben önkéntes alapon megvalósuló községösszevonási, községi tanácsok megegyezésével, jóváhagyásával zajló folyamat volt, a kistérségek territóriumának és közigazgatási központjának meghatározásáról szóló 2020. évi törvényben foglaltakban már az önkéntességen, a lakosság akaratán nyugvó csatlakozási törekvéseket teljesen hanyagolja, hiszen az említett törvény így fogalmaz: a Miniszteri Kabinet saját hatáskörben a helyiek megkérdezése nélkül, illetve azok szándékaival nem megegyezően is hozhat létre kistérségeket.

Ebből kifolyólag sok olyan eset volt/van Kárpátalján is, amikor a lakosság megkérdezése, vagy a véleményének a hatalom által figyelmen kívül hagyása végett olyan település összevonások történtek/történnek, amelyek hatalmas feszültségeket gerjesztenek az adott község lakosságának körében, esetleg és/vagy hátrányosan érintik valamelyik résztelepülés lakosainak érdekeit.

Az egyik ilyen település Visk volt, amely nemrég nagy küzdelem árán vívta ki, hogy ne a Huszti kistérséghez csatolják, hanem külön kistérséget alkosson Veléte községgel.

Ennél sokkal nehezebb helyzetben találta magát Isznyéte. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Izsnyéte lakosai már több falugyűlésen is egyhangúlag megszavazták, hogy a közigazgatási reform során a Munkácsi kistérséghez kívánnak csatlakozni. Csakhogy az Izsnyétével szomszédos Gorond Sztrabicsóval együttesen saját közigazgatási kistérséget alakított, amelybe minden létező eszközzel szeretné belekényszeríteni Izsnyétét is. Közvetlenül a törvény kormány általi kibocsájtásának előestéjén, május 12-én a tervezetben hivatalosan Isznyéte még a Munkácsi kistérséghez tartozott. Másnap az aláíráskor és kiadáskor már Gorond mellett tüntették fel.

A kormány jogfosztási törekvéseit megelégelve június 3-án az izsnyétei lakosok úgy döntöttek, hogy utcára vonulnak, és tüntetést szerveznek. Az izsnyétei letérőnél, a Munkács–Beregszász útvonalon, a zebrán folyamatosan áthaladva ideiglenesen korlátozták a gépjárműforgalmat, ezzel is felhívták a figyelmet nehéz helyzetükre. 

Reggel 09.00 órakor kezdett gyülekezni a tömeg, a rendőrség 12 fővel biztosította a helyszínt. Körülbelül fel óra elteltével több mint 100 izsnyétei ‒ ukránok, magyarok vegyesen ‒  felháborodott lakos gyűlt össze, és vette körbe folyamatos kérdésekkel bombázva a szintén addigra a helyszínre érkező Radis Olekszandert, a Munkácsi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökét. Radisnak nem sikerült megtalálnia a közös hangot a helyiekkel, miközben azok folyamatosan magyarázták érveiket, illetve a jogfosztási sérelmeiket kérték számon tőle. A forgalom korlátozásával pedig azt szerették volna elérni, hogy Petrov Olekszij, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, Kárpátalja kormányzója szintén érkezzen a helyszínre, és végre hallgassa meg őket, illetve adjon racionális magyarázatot arra, hogy Isznyétét miért csatolták a Gorondi kistérséghez a lakosság akarata ellenére, miközben ők egyértelműen (az izsnyétei lakosok 98%) kifejezték akaratukat az iránt, hogy a Munkácsi kistérséghez kívánnak tartozni.

A fokozódó feszültségben több helyi lakos véleményét is megkérdeztük a kialakult helyzetről. Ők azt mondták, hogy sosem volt békesség Gorond és Izsnyéte között. Még a nagyapáik idejét is az egymás közötti állandó verekedés jellemezte. Véleményük szerint az izsnyéteieket a gorondiak lenézik, és mindenféle szitokszót aggatnak rájuk, többek között azért is, mert magyarok, de ezt a véleményt az izsnyétei ukrán lakosság is nagy felháborodással osztja. Azt is elmondták, hogy a szovjetidőkben és kolhozrendszerben is mindent a gorondiak vettek el, holott alig tartozik hozzájuk földterület: „Mi csak azért kellünk a gorondiaknak, mert Izsnyétének van földje, Gorondnak pedig szinte semmi sincs. Nekik a földjeinkre fáj a foguk” ‒ nyilatkozta egy ukrán asszony. Egy idősebb úr véleménye: „Így is már 500 hektárt vettek el tőlünk az utóbbi években, ha kell, puskával is kikergetjük a gorondiakat a földjeinkről.”

Míg Gorondhoz és Sztrabicsóhoz körülbelül 3500–3700 hektár földterület tartozik együttesen, addig Izsnyéte egymagában birtokol majdnem ugyanennyit. Éppen ezért érthető a gorondi „agresszív törekvés”.

A helyiek elmondása szerint elsősorban a gorondi polgármester, Turjanicja Ivan és „társai”, továbbá 3 izsnyétei faluképviselő: Fazekas Jurij, Balogh Mihajlo, Kosztik Natália és családjuk ‒ akik közül egy már 20 éve Gorondon lakik ‒ érdekelt abban, hogy Izsnyéte mindenképpen, a lakosság 98%-ának ellenvéleményét is semmibe véve, a Gorondi kistérséghez tartozzon. Ezeket az embereket magánérdekek vezérlik, amelyek közül az egyik a két település között elterülő homokbánya, amely Gorond felé már kiürült, de az izsnyétei része még tele van ‒ tájékoztatták lapunkat a helyiek.

További aggodalomra ad okot, hogy Gorondon sem kórház, sem tűzoltóság, sem olyan infrastruktúra nincs, amely egy kistérség érdekeit, életminőségét szolgálná. Emellett, Turjanicja Ivan egy korábban Izsnyétén megtartott falugyűlésen azt jelentette ki: hogy az egyesülést követően az izsnyétei magyar általános iskolát beintegrálják a gorondi ukrán intézménybe, így a tanulók Gorondra járhatnak majd iskolába. Az izsnyéteieknél ez végképp „kiverte a biztosítékot”, hiszen sosem volt béke a két település között, főleg a fiatalság körében nem. Szerintük egy ilyen iskolaösszevonás tragédiát eredményezne.

Közben több kilométeres kocsisor torlódott fel mindkét irányból. Az utazó közönség, illetve a helyiek is egyre feszültebbek lettek a kialakult helyzet miatt. Az izsnyéteiek viszont kijelentették: addig nem mozdulnak, míg meg nem hallgatják őket. Elegük van az igazságtalanságból és abból, hogy semmibe veszik a véleményüket, figyelnek rájuk.

Radis Olekszander a tömegben ácsorogva és konzultálva a helyiekkel úgy tett, mintha semmiről semmi fogalma sem lenne ‒ holott ő a munkácsi járási közigazgatási elnök ‒, és konkrét válaszok helyett közhelyes, figyelemelterelő kérdéseket tett fel az izsnyéteiknek: Volt-e már falugyűlés a helyzet megvitatása érdekében? Miért nem akarnak Gorondhoz tartozni? Milyen érdekek vezérlik az Izsnyéteieket Munkács irányában, milyen alapvető dolgok miatt akarnak oda tartozni? stb. Emellett mindenképpen azt szorgalmazta, hogy a tüntetők törvénytelenséget követnek el azzal, hogy korlátozzák a zebrán áthaladva  a forgalmat. Azt kérte a tömegtől, hogy hagyják abba a tüntetést, és kezdjenek párbeszédbe. Látva, hogy nem hallgatnak rá az emberek, megkérte Izsnyéte polgármesterét, Orosz Jánost, illetve a megjelent faluképviselőket, hogy alakítsanak egy kezdeményező csoportot, amellyel közösen az izsnyétei községházán megvitatják a problémát –  bevonva a helyi lakosságot is –, feltéve ha hajlandóak a tüntetést beszüntetni. A tömeg erre sem hallgatott, egyöntetűen skandálták: „Elegünk van az igazságtalanságból, vártunk már eleget, senki nem hallgat meg minket. Addig nem mozdulunk, míg nem jön ide a kormányzó!”

Közben befutott a Gorond–Izsnyéte–Munkács útvonalon közlekedő helyközi autóbusz, melyet szintén nem engedett át a tüntető tömeg, mire a busz gorondi sofőrje kikiabálva a járműből obszcén szavakkal illette a magyarságot ‒ jól szemléltetve a két település közötti ellentétet.

Orosz János lapunknak elmondta, hogy az izsnyétei emberek már évekkel ezelőtt elhatározták, hogy a decentralizációs folyamatok során, a Munkácsi kistérséghez akarnak tartozni. Ennek érdekében többször tartottak falugyűlést, aláírásgyűjtés is zajlott, illetve határozatokat hoztak. Ezekben az emberek egyöntetűen kijelentették, hogy a Munkácsi kistérséghez szeretnének tartozni. Az ügyben többször voltak – akár 40 fős csoporttal is – az éppen akkor hivatalban lévő kormányzóhoz, azonban mindig süket fülekre találtak, és semmilyen előrelépés nem történt a kormány részéről a probléma megoldására.

Végül egy óra elteltével megalakult a kezdeményező csoport, és a tömeg is lassan szétoszlott, így közösen megérkeztünk Radis Olekszanderral, továbbá az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik munkatársával a községháza udvarára, akikhez kicsit később a munkácsi járási rendőrfőnök is csatlakozott.

Radis, illetve a megjelent izsnyéteiek párbeszédbe kezdtek. A helyiek, valamint a községi tanács munkatársai egy sor olyan érvet sorakoztattak fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a lehető legrosszabb döntés volna, ha Izsnyéte a Gorondi kistérséghez tartozna, nem csupán gazdasági okok miatt, hanem előbb vagy utóbb nemzetiségi konfliktushoz is vezetne, amelyre a múltban már számos példa volt. Emellett egy hatalmas csomag hivatalos dokumentációt: kérelmeket, határozatokat stb. is bemutattak Radisnak, amelyek 2017 óta arra hivatottak, hogy Izsnyéte a Munkácsi kistérséghez csatlakozzék.

Radis itt is próbált ellenérveket felhozni, azonban látva a konkrétumokat, illetve azt, hogy a helyiek mennyire elszántak, ígéretet tett a probléma megoldására, valamint megkérte a községi tanács munkatársait, hogy hivatalos dokumentumban forduljanak Petrov Olekszijhez, az ő közbenjárásával.

Miután elkészült a dokumentum, Radis, illetve egy tucat izsnyetei még aznap délután felvitte azt Ungvárra, a Kárptaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatalba a kormányzónak. Lapunk is elkísérte a delegációt. Útközben a falu lakosai tudtomra adták, hogy több mint 1400 aláírást gyűjtöttek össze a Munkácshoz való csatlakozás mellett. A fentebb említett három képviselő viszont az embereket félrevezetve ‒ Beregszászhoz való csatlakozás ellen ‒ gyűjtve az aláírásokat 456 hamis voksot szedett össze. Az Izsnyétei Községi Tanács kíváncsi volt az aláírások valódiságára, ezért tudakolózni kezdtek a megyei adminisztrációnál, hogy hol is vannak az aláírások, illetve mutassák meg őket, hogy egyáltalán léteznek-e. A hivatal munkatársai a kérésre nem tudtak csak 135 aláírást felmutatni az említett 456 helyett. Ez is jól bizonyítja a gorondiak módszereit ‒ fogalmaztak az izsnyétiek.

Több mint 5 óra hosszas várakozást követően Orosz Jánosnak, illetve néhány munkatársának sikerült bejutnia a kormányzóhoz. Közben Radis Olekszander eltűnt ‒ úgy látszik neki csak annyi volt a feladata, hogy lebeszélje az embereket a zebráról.

A mostani látogatást azonban már megelőzte kettő az izsnyéteiek részéről. Akkor ezeket a válaszokat kapták Petrov Olekszij kormányzótól: Akármit is csinálnak, én a Miniszterelnökséghez úgy adom majd be a tervezetet, hogy Izsnyétét Gorondhoz csatolják. Ha esetleg mégis úgy döntene a miniszterelnökség, hogy Izsnyéte a Munkácsi kistérséghez fog tartozni, tudják meg, hogy az az én akaratom ellenére történt. Mellesleg a kormányzónak a hivatalában töltött két hete alatt a két település nevét még egyszer sem sikerült helyesen kiejtenie.

A kormányzóval folytatott megbeszélést követően Orosz János elmondta, hogy semmi meglepő választ nem kaptak: a kormányzónak és a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatalnak már nincs hatásköre az ügyben, így a miniszterelnökséghez kell fordulniuk Kijevben. A polgármester leszögezte: ők készek elmenni már a napokban Kijevbe, és addig fognak harcolni, míg a demokrácia és az izsnyéteiek jogos akarata nem érvényesül.

(Dankai Péter/Kárpátalja hetilap)