XX. Magyar Állandó Értekezlet

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 18-án tartotta soron következő ülését, melyen részt vett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is. A zárónyilatkozatot az esemény végén egyhangúlag elfogadták és aláírták, zárásként pedig az a sajtótájékoztató szolgált, melyet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott.

A XX. MÁÉRT-ülés zárónyilatkozatának kárpátaljai vonatkozásában a résztvevők mélységesen megdöbbentőnek és felháborítónak ítélték a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának azon döntését, melynek értelmében botrányos körülmények között távolították el a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot. Továbbá megdöbbentőnek vélték azt is, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség folyamatosan ki van téve a központi, Magyarországot negatívan megítélő narratívák hatásának, amely sajnos mára már az egyébként toleráns helyi lakosság egy részénél is érzékelhető.

Többek között aggodalmukat fejezték ki, hogy az elmúlt időszakban a kárpátaljai magyarság helyzete tovább súlyosbodott: a nyelvi, oktatási és egyéb jogok szűkítésének továbbra is fennálló problémáját háttérbe szorította a háború, illetve az azzal kapcsolatos problémák, mint például a több százezer belső-ukrajnai menekült Kárpátalján történő elhelyezése.

Mindezek ellenére azonban mindenképp bizakodóan tekintenek arra a tényre, hogy a háború közvetlen harci cselekményei eddig még elkerülték Kárpátalját, s a háború okozta nehézségek ellenére a kárpátaljai lét alapjai, ha korlátozásokkal is, de biztosítottak, és a számos provokatív megnyilvánulás ellenére is sikerült megőrizni a nemzetiségi békét. Ugyanakkor a kárpátaljai magyarság gondjai – különösen a szociális vagy egészségügyileg hátrányos helyzetben lévőké – megsokszorozódtak.

Az ülésen részt vevők megállapodtak abban, hogy továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzésére – az adott törvényi keretek között is módot kell találni az anyanyelvi oktatás minél teljesebb körű biztosítására –, valamint a mezőgazdasági vállalkozók támogatásának folytatására az Egán Ede gazdaságfejlesztési rendszeren belül.

Végezetül pedig bizakodásuknak adtak hangot, hogy a kárpátaljai magyarság, amelynek túlnyomó többsége ma is a szülőföldjén próbál megfelelni az élet kihívásainak, a mihamarabbi béke reményében, Magyarország támogatásával továbbra is nemzeti közösségként maradhat meg.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón aláhúzta, hogy a határon túli magyar intézmények tekintetében (ideértve a kárpátaljai létesítményeket is) több mint 5 000-et részesítettek valamilyen támogatásban. „Jelenleg 225 ezer magyar gyerek részesül oktátási-nevelési támogatásban, amit kiterjesztettünk az óvodásokra, a bölcsődés gyermekekre is, és bár háború, valamint energiaválság is sújt bennünket, vannak olyan stratégiai területek, ahol különösképpen rá kell világítanunk arra, hogy a kitűzött nemzeti céljainkból nem engedünk (családtámogatás, foglalkoztatottság, külhoni magyarság támogatása stb.)” – emelte ki, majd hozzátette: „Radikálisan meg fogjuk emelni az oktatási-nevelési támogatás összegét” – jelentette be a miniszterelnök-helyettes. Ez a támogatás jelenleg 22 ezer forint gyermekenként és iskolaévenként, melyet az ígéret szerint a jövő évtől a többszörösére fognak emelni. „Kárpátalja tekintetében már ettől a tanévtől kezdődően a megemelt összeggel járulunk hozzá a családok ilyen formában történő megsegítéséhez” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Semjén Zsolt.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hetilapunknak adott interjújában elmondta, hogy az elmúlt napokban is kiemelt figyelemmel foglalkoztak Kárpátaljával. A Magyar Diaszpóra Tanács és a MÁÉRT képviselői is egyhangúlag kiálltak és kiállnak a kárpátaljai magyarok mellett. „Itt mindannyian egyetértünk abban, hogy minden számunkra lehetséges eszközzel támogatnunk kell őket, és hozzájárulni ahhoz, hogy a Kárpátalján élő magyar közösség fenn tudjon maradni” – nyilatkozta az államtitkár. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a legnehezebb időszakokban a magyarság mindig összetartott. „Így volt ez 1989-ben a romániai forradalom idején, Jugoszláviában, a Vajdaságban, a horvátországi magyarok jelentős része Magyarországra menekült a háború miatt” – emlékezett vissza Potápi Árpád János. „Nekünk, magyaroknak, éljünk bárhol a világon, az a legfontosabb, hogy minél előbb fegyverszünet és béke legyen” – zárta szavait az államtitkár úr.

„Sajnálatos, hogy a háború miatt Kárpátalja és az ott élő magyarság került a legnehezebb helyzetbe a határon túli magyar kisebbségek közül” – fejezte ki aggodalmát Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. „Mindezek mellett olyan problémákkal küzd és néz szembe, amelyet a saját erejéből nem képes megoldani. Köszönjük, hogy Magyarország kiemelten kezeli a kárpátaljai magyarság ügyét! Óriási segítség a mi közösségünk számára, hogy számíthat nem csupán az anyaország és a Kárpát-medence, hanem az egész világ magyarságának a támogatására” – emelte ki az elnök úr.

(SD/Kárpátalja hetilap)