Felmondaná az orosz–norvég tengeri megállapodást a duma elnöke

Az orosz parlament alsóházának elnöke a keddi plenáris ülésen bejelentette, hogy felmondaná az orosz–norvég tengeri határokról szóló megállapodást, válaszul arra, hogy Norvégia áruszállítási blokád alá vonta a sarkköri szigetcsoportokat.

Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök azt is kijelentette, hogy Ukrajna „terrorista állammá” vált, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig egy „bűnöző rezsim” vezetője.

Orosz kormányzati tisztségviselők Ukrajna orosz katonai megtámadásának február 24-i megindítása óta azzal vádolják Kijevet, hogy „oroszellenes fasiszták és neonácik” vezetik az országot, de Moszkva eddig még nem nevezte terrorista államnak Ukrajnát. Kijev és a nyugati országok szerint ezek a vádak alaptalan vádaskodások, amelyekkel a Kreml csak az ország orosz megszállását igyekszik igazolni.

A duma elnöke szerint az orosz parlament külügyi bizottsága „megvizsgálja (a tengeri megállapodás felmondásának) kérdését, és ezt követően tájékoztatja a képviselőket”.

Oroszország és Norvégia az északi sarkvidék két jelentős szereplője, és a térség értékes természeti erőforrásaira tekintettel 2010-ben megállapodást kötöttek a Barents-tengeren lévő tengeri határaik rögzítéséről, amellyel egy negyvenéves vitát zártak le.

A 2011-ben ratifikált megállapodás a Moszkva és Oslo közötti kapcsolatok újraindításának lehetőségét kínálta, de a két ország politikai kapcsolatai azóta nagyon feszültté váltak, különösen az Ukrajna orosz katonai támadás óta.

Oroszország azzal vádolta meg Norvégiát, hogy június végén megakadályozta a norvég sarkvidéki Svalbard-szigetcsoporton dolgozó orosz bányászok ellátására küldött rakomány átszállítását a területen, ezért Moszkva megtorlással fenyegetőzött. Oslo azzal védekezett, hogy nem sértett meg semmilyen korábbi megállapodást, és hogy Moszkva más úton is elláthatja a Svalbardban dolgozó orosz bányászokat.

Az Északi-sarktól mintegy ezer kilométerre fekvő Svalbard-szigetcsoport hovatartozását egy különleges, 1920-ban Párizsban aláírt szerződés szabályozza, amely elismeri Norvégia szuverenitását a területen, de garantálja az összesen 46 részes állam, köztük Oroszország állampolgárainak, hogy „teljesen egyenrangú félként” bányásszák az ottani természeti erőforrásokat. A Szovjetunió, majd jogutódjaként Oroszország is évtizedek óta szenet bányászik ezen a területen, amely a Föld legészakibb lakott helyei közé tartozik.

(MTI)