Biztonságpolitikai szakértő: a magyarországi háborús veszélyhelyzet hatálybalépése a jogalkotást egyszerűsítő lépés

A kedd éjféltől Magyarországon életbe lépő háborús veszélyhelyzet a jogalkotást leegyszerűsítő lépés – mondta a magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz–ukrán háború, s ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány.

Azt mondta: a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt „ez nem jelent háborús fenyegetést” – fűzte hozzá. Magyarország nem fog háborúba keveredni.

Kaiser Ferenc szerint a kezdetektől látni lehetett, hogy az oroszok „eltaktikázták magukat”: arra számítottak, hogy elmenekül az ukrán kormány, szétszalad az ukrán haderő és a keleti, zömmel oroszul beszélő – de mint azóta kiderült, ukrán tudatú – lakosság „tárt karokkal várja őket”.

Kaiser Ferenc úgy vélekedett, egyik fél veszteségeiről sincsenek pontos adatok. Külső elemzések, műholdfelvételek, becslések alapján az orosz haderőben 15 ezer és 25 ezer között lehet a halottak és a sérültek száma. Ezzel Oroszország több élőerőt veszített, mint Afganisztánban 1979-től 1989-ig a Szovjetunió – mondta, jelezve: emellett 4 ezer és 5 ezer között lehet a hadifoglyok és a dezertőrök száma. Az ukrán oldalon kisebb lehet a veszteség – fűzte hozzá.

Kaiser Ferenc úgy látja: a konfliktus megmarad az orosz–ukrán keretek között, és hosszú ideig fog tartani.

(MTI)