A közeljövőben túlzott-deficit eljárás indul a Bizottság döntése alapján 7 EU-tagországgal, köztük Magyarországgal szemben ‒ erősítették meg az atv.hu kérdésére a Pénzügyminisztérium.
Ahogy a cikk is megjegyzi, a fokozott költségvetési szigort azért javasolta az Európai Bizottság, mert a hiány nem ment le 3 százalékos alá; ezt 2026-ra ígéri a pénzügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök is.
„A megnövekedett hiányra nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia a tagországoknak: a költségvetési hiányt fokozatosan kell csökkenteni. Magyarország a meghozott döntések alapján ehhez illeszkedik” ‒ jegyzi meg a Pénzügyminisztérium.
Magyarország miniszterelnöke Peking után Washingtonba utazik, ami békemissziójának negyedik állomása lesz.
„A következő állomás: Washington” – írta ki Facebook-történetében Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben, Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott, ahonnan az Egyesült Államokba utazik.
A magyar miniszterelnök békemissziójának harmadik állomásán arról tárgyalt Hszi Csin-pinggel, hogy Kína is szorgalmazza, hogy a világban ne háború, hanem béke legyen.
Orbán Viktor múlt héten Kijevbe utazott, ahol a tűzszünet megfontolását kérte Zelenszkijtől, majd pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök megállapodott arról, hogy Magyarország területén megnyitják az első ukrán tannyelvű iskolát.
Ukrajna elnöke a magyar kormányfővel folytatott megbeszélésen kezdeményezte az ukrán gyerekek magyarországi oktatásának kérdését.
„Beszéltünk Orbán Viktorral egy ukrán tannyelvű iskola megnyitásáról Magyarországon, amely az első ilyen iskola, és a miniszterelnök úr támogatásáról biztosította ezt a projektet” – mondta Zelenszkij.
Orbán Viktor megerősítette, hogy az ukrán fél felvetette ezt a kérdést, és ő teljes mértékben támogatta Zelenszkij kezdeményezését.
Külön hangsúlyozta, hogy nagyszámú ukrajnai menekült tartózkodik Magyarországon, és szükség van az anyanyelvi oktatásukra.
„Korábban éltek Magyarországon ukránok, de most további igények jelentek, ezekről az emberekről gondoskodni kell… Éppen ezért nagyon örültem az elnöki kezdeményezésnek, hogy ukrán iskolát nyissunk Magyarországon” – közölte Orbán Viktor.
Kifejtette, ma már a magyar városokban, azon belül is Budapesten sokféle iskolában tanulnak az ukrán gyerekek, és ez a rendszer „elég jól működik”, de Magyarország is megérti, hogy ukrán tannyelvű iskolát kell létrehozni.
„Nem csak értjük ezt az igényt. A magyar állam átveszi ennek az iskolának a finanszírozását. Annyi ukrán iskola nyílik meg, amennyi szükséges. Számunkra fontos, hogy az ukránok otthon érezzék magukat Magyarországon” – tette hozzá Orbán Viktor.
Ezt a döntést nem hozta összefüggésbe hasonló elvárásokkal Ukrajna területén, de megemlítette, hogy Ukrajnától is elvárja, hogy megértse a Kárpátalján élő magyar ajkú kisebbség igényeit.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke hétfőn Brüsszelben tárgyalást folytatott Alexander De Croo belga kormányfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a magyar miniszterelnök sajtófőnöke.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b) és Alexander De Croo belga miniszterelnök (j) találkozója Brüsszelben 2024. július 1-jén. A találkozó keretében a magyar miniszterelnök hivatalosan is átvette az Európai Tanács soros elnökségét a következõ hat hónapra. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A találkozó keretében a magyar miniszterelnök hivatalosan is átvette az Európai Tanács soros elnökségét a következő hat hónapra.
A megbeszélés után Orbán Viktor Sulyok Tamás köztársasági elnökkel együtt megtekintette a brüsszeli Magyar Ház nemrég felújított épületét, amely mostantól az elnökségi programok kiemelt helyszíne lesz.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Hétfőn indul a féléves magyar elnökség, amelynek hét fő prioritása között található egy új európai versenyképességi megállapodás megkötése és az Európai Unió bővítési folyamatának az előmozdítása Nyugat-Balkán irányába. A hazai adminisztráció feladata az, hogy a fontosabb ügyekben „tisztességes közvetítő” legyen a magyar elnökség alatt, ami jókora kihívás tekintettel a jelenlegi feszültségekkel teli helyzetre.
Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök jelképesen átveszi a stafétabotot a belga miniszterelnöktől Brüsszelben és megkezdődik az Európai Unió Tanácsának a december végéig tartó magyar elnöksége. A program kialakítása előtt az összes tagállammal, tagjelölt államokkal, EU-s intézményekkel egyeztetések zajlottak, több mint 250 megbeszélésre került sor.
A magyar elnökség mintegy 1500 munkacsoporti ülést tervez, Magyarországon mintegy 230 eseményt fognak megrendezni, amelyek között lesz 16 informális tanácsülés. Az európai politikai közösség csúcstalálkozóját novemberben Budapesten tartják, Brüsszelben és Luxemburgban 37 formális tanácsüléssel számolnak.
A sajtóban bemutatott program szerint a magyar európai uniós elnökségnek hét kiemelt területe lesz.
Az EU versenyképességének javítására és gazdasági növekedésének ösztönzésére új európai versenyképességi megállapodást terveznek elfogadni.
Támogatni fogják az európai védelmi ipar megerősítését, beleértve a védelmi innovációt, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködést.
Partnerségi megállapodásokat kötnek a külső határok hatékony védelmére és a migrációt kiváltó okok kezelésére.
A Nyugat-Balkán minden tagjelölt országának bővítési folyamatában tenni kívánnak egy lépést előre.
Stratégiai vitát indítanak a kohéziós politika jövőjéről. Ez a politika évtizedek óta bizonyítja a sikerességét az unió versenyképességének erősítésében, a gazdasági válságkezelés támogatásában és a belső piac egyenlőtlenségeinek enyhítésében – így fogalmazott Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Facebook-oldalára hétvégén feltöltött videóban.
Gazdaközpontú agrárpolitikát támogatnak, ami megalapozza a versenyképes mezőgazdaságot, garantálja Európa élelmezésbiztonságát és tisztességes megélhetést biztosít a gazdáknak.
A demográfiai kérdéseket és kihívásokat minden tanácsi formációban napirendre veszik.
Magyar elnökség átmeneti időszakban
A magyar elnökségnek az újonnan felálló Európai Parlamenttel és Európai Bizottsággal kell együttműködnie. A fontos ügyekben való gyors haladást hátráltathatja, hogy a biztosok meghallgatása elhúzódhat, illetve időt igényelnek az uniós választások utáni átadások-átvételek.
Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben péntek hajnalban az EU-csúcsot követően közölte: a tagországok vezetői megválasztották a tanács következő elnökének António Costa volt portugál miniszterelnököt, megállapodtak az Európai Bizottság következő vezetőjének személyéről, aki – amennyiben az EP jóváhagyja – szintén Ursula von der Leyen lesz és kiválasztották az uniós főképviselőt, Kaja Kallas észt kormányfőt.
Közben az EP frakciói is formálódnak: Orbán Viktor miután vasárnap Bécsben tárgyalt kijelentette: pár nap múlva megalakul a legerősebb jobboldali alakulat. A kormányfő közös nyilatkozatot írt alá Patrióta kiáltvány az európai jövőért címmel Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével, valamint Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel, az ANO párt elnökével.
Feszültségek közepette koordinálni
Nagy figyelem övezi a magyar uniós elnökséget, amely egy olyan helyzetben következik a soron, amikor a feszültségek a kormány és az uniós intézmények közötti mondhatni erősebbek mint valaha. Több külföldi lap azt írta a napokban, hogy Brüsszelben igyekeztek még a második fél évi ciklus indulása előtt meghozni fontosabb döntéseket, amelyeket hazánk szerintük késleltetett volna. „Az elmúlt években Budapest állandó szálka volt az EU szemében, nevezetesen késleltette vagy felhígította az Oroszország elleni szankciókat, blokkolta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, és nem tartotta be a jogállamiságot belföldön” – sorolták a kifogásokat a Politico.hu-n megjelent írásban a minap.
Ilyen helyzetben kell teljesíteni az ígéretet, miszerint „tisztességes közvetítők leszünk, akik lojálisan együttműködnek majd minden tagállammal és intézménnyel”. Egyszer már sikerült, 2011 első felében Magyarország pozitív visszhanggal látta el az Európai Unió csúcsszervének a soros elnöki feladatait. Ezzel a tapasztalattal a tarsolyában, lényegesen komplikáltabb geopolitikai helyzetben indul hétfőtől a második ciklus. Íme a szakértői várakozások szerint, hol várhatók komoly sikerek és mely viták húzódhatnak el a magyar elnökség idején.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Orbán Viktor miniszterelnök jelenleg Brüsszelben tartózkodik az Európai Unió állam és kormányfőinek találkozóján, az eseményen jelen van Volodimir Zelenszkij ukrán kormányfő is. A két politikust pedig egymás társaságban videózták le.
A magyar Orbán Viktor és az ukrán Volodimir Zelenszkij élénk eszmecserét folytat az EU-vezetők ma délutáni brüsszeli találkozója előtt – ezzel a címmel jelent az X-en a két politikusról egy videó, amelynek feltöltője azt is hozzátette, hogy „bárcsak lenne hang”.
Hungary's Viktor Orban and Ukraine's Volodymyr Zelenskyy in animated discussion before an EU leaders' meeting in Brussels this afternoon.
Utoljára a két politikus májusban beszélt egymással, bár igaz, akkor telefonon. Ugyan megegyeztek abban, a kétoldalú konzultációkat folytatni fogják, Orbán Viktor megerősítette, Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, amely elvezet a békéhez. A legemlékezetesebb azonban a tavaly decemberi esemény volt, amikor Zelenszkij váratlanul odament a magyar miniszterelnökhöz az argentin elnök beiktatási ünnepségén, ahol a felvételek tanulsága szerint elég vehemensen beszélgettek egymással.
A mostani EU-csúcs egyébként sorsdöntőnek nevezhető, az állam- és kormányfőknek meg kell állapodniuk a három csúcspozícióról. Annak ellenére, hogy az Európai Néppárt, a zöldek és a szociáldemokraták megállapodtak, amelynek értelmében Von der Leyen újrázhat, a magyar kormányfő egyáltalán nincs elragadtatva a megállapodástól. Szerinte a választókkal szembeni pimaszság, hogy a három középpárt kedden előre leegyeztette, ki kapja a posztokat.
Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes megígérte, hogy Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország 11 nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos követelményét az Európai Unióhoz való csatlakozása során. Sztefanisina ezt az Ukrajna uniós csatlakozásáról tartott első kormányközi konferencián jelentette ki.
Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kéréseit, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
„Mostantól őszintén elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megoldjuk és ennek alapján maradéktalanul megvalósítsuk a magyar részről kiemeltként felvetett, a nemzeti kisebbségek jogai védelmének erősítését célzó 11 kérdést, és folytatjuk a kétoldalú egyeztetéseket a magyar féllel” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Megjegyezte, hogy Ukrajna kész további lépéseket tenni a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében, amelyről „párbeszéd útján és a Magyarországgal kötött megállapodások alapján, jóhiszeműen, a bizalom, a kölcsönös megértés valamint tisztelet elősegítéseként állapodott meg”.
A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna visszaadja a magyar kisebbségének mindazokat a jogait, amelyek 2015 előtt megvoltak: a magyar nyelv szabad használatát az oktatásban, a kultúrában és közéletben, valamint a politikai képviseletet a régiós és országos szinten.
Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióhoz a napokban kezdődtek el.
Magyarország garanciákat kapott a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban – közölte a Fidesz európai parlamenti képviselője. Bocskor Andrea szerint így elhárult az akadály az elől, hogy Ukrajna elkezdje az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Mint mondta: Ukrajna elfogadta annak a 11 pontnak a végrehajtását is, ami elsősorban az anyanyelvhasználatra és az anyanyelvi oktatásban fennálló problémák megoldására vonatkozik, és vállalja, hogy az alkotmánynak megfelelően fogja kezelni a kisebbségi jogokat.
„Magyarország mindvégig kitartott emellett az álláspont mellett, hogy a kisebbségi jogoknak szigorúan be kell kerülni a csatlakozási tárgyalási keretbe, és ez az alapvető feltétele annak, hogy Ukrajna előreléphessen, és ezért amennyiben Ukrajna nem teljesít, ezért bármikor meg tudjuk állítani ezt a folyamatot” – fogalmazott a politikus.
Mivel Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, a béke és további emberéletek megóvása érdekében készen áll a közvetítésre Oroszország felé – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a svájci békekonferencián.
A tárcavezető az ukrajnai háború megoldásáról rendezett tanácskozáson felszólalásában kiemelte: egy Ukrajnával szomszédos országot képvisel, egy olyan országot, amely már csaknem két és fél éve a háború árnyékában él, így közvetlenül szembesült a háború humanitárius következményeivel.
My Website
Magyarországra több mint 1,3 millió menekült érkezett Ukrajnából, köztük szétszakított családok, apa, férj nélkül – közölte. Kifejtette: az országba érkezett ukrán családoknak hozzáférést biztosítanak a magyar egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz. Jelenleg mintegy 1600 olyan iskola és óvoda van Magyarországon, ahova ukrán menekült családok gyermekei is járnak – tette hozzá. Kitért rá: pénzügyi támogatást adnak azoknak a magyar munkaadóknak, akik ukrán menekülteket foglalkoztatnak, továbbá több száz ukrán gyermek nyaralását biztosították táborokban, mióta kitört a háború. Ez – tette hozzá – Magyarország legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akciója, és addig folytatják, ameddig szükséges.
A miniszter arról is beszélt, hogy Ukrajna nyugati részén mintegy 150 ezres magyar közösség él, ezért Magyarország nagyon is jól tudja, milyen szenvedéseket kellett megtapasztalniuk az ukrán állampolgároknak – köztük kárpátaljai magyaroknak – az elmúlt két és fél évben. „Tudjuk, közülük hányat küldtek a frontra, tudjuk, hányan haltak meg” – fogalmazott. Szijjártó Péter kijelentette: „nem akarjuk, hogy még többen haljanak meg ebben a háborúban. Nem akarjuk, hogy még több család szakadjon szét.”
Azt mondta: Magyarország gyakorlatilag az utolsó európai ország, amely nem szakította meg a kommunikációt Oroszországgal. Nyitva tartja a kommunikációs csatornákat, tárgyalhat Oroszországgal – mutatott rá. Hozzátette: ezért a szerepünk ebben a tekintetben meghatározó lehet. Kiemelte: annak érdekében, hogy „gyermekeket mentsenek meg, hogy családokat óvjanak meg a szétszakadástól”, Magyarország készen áll a szerepvállalásra. „Kérem, ne tekintsék rossz dolognak, hogy nyitva állnak a kommunikációs csatornák” – mondta. A tárcavezető hangsúlyozta: „készen állunk, rendelkezésre állunk, és ha bármilyen üzenetük van e tekintetben, azt szívesen kézbesítjük Moszkvának vagy Szentpétervárnak, vagy ahova csak szeretnék, hogy megmentsük a gyermekeket, a családokat és megelőzzük, hogy még több család szakadjon szét”.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) fokozódó aggodalommal figyeli a létében és jövőjében fenyegetett kárpátaljai magyarság sorsát és támogat minden olyan lépést, ami a mielőbbi békét célozza.
A testület csütörtöki budapesti plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában a magyar nemzetrészek szolidaritásukat fejezik ki a konfliktusban legsérülékenyebbnek bizonyuló nemzeti közösségekkel, így mindenekelőtt a rendkívüli kihívásokkal szembesülő kárpátaljai magyarsággal, amely az elhúzódó háborús helyzetben elszánt küzdelmet folytat elvett jogai visszaszerzéséért, identitásukat védő intézményeiért, a közösség megmaradásáért a szülőföldön.
A háború további eszkalációjának veszélyére figyelmeztetve a KMKF újólag elítéli az Ukrajnát ért katonai agressziót, egyben elutasítja az erőszak minden formáját, és támogat minden lépést, amely a vérontás megállítását, a mielőbbi békét célozza a diplomáciai fellépés előtérbe állításával – áll az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.
A KMKF minden helyzetben kiáll a szülőföldön boldogulás feltételeinek biztosításáért, amit a nemzeti identitáshoz való jog egyetemes elismerése és érvényesülése segíthet elő. A szervezet üdvözli Őszentsége Ferenc pápa erkölcsi alapú, előremutató megnyilatkozásait a szülőföldön maradáshoz való, nemzetközileg még nem kodifikált – ám mélyen gyökerezőnek és széles körűnek tekintett – jogról.
A KMKF gratulál az erdélyi és délvidéki szervezetek választási sikereihez, legyen szó önkormányzati, parlamenti vagy európai parlamenti megmérettetésről, amelyek bizonyítják az etnikai politizálás szükségességét és eredményességét.
A fórum köszönti az európai parlamenti választásokon mandátumot szerző, a magyar nemzetrészek szolgálatára készülő képviselőket, és szorgalmazza a magyar együttműködést Európában. Ehhez jó alapot jelentenek azok a nemzeti kisebbségek identitását védő eszközök és mechanizmusok, amelyeket az idén 75 éves Európa Tanács hozott létre és működtet, ideértve az e témában a parlamenti közgyűlésen elfogadott határozatokat és ajánlásokat is – olvasható az állásfoglalásban.
A KMKF felkéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy az Európai Unió magyar elnöksége idején kiemelt figyelmet fordítson minden olyan kezdeményezés támogatására, amely az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeit be kívánja építeni az uniós jogrendbe.
A szervezet üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) magyar közösségek munkacsoportjának megalakulását, amely az európai színtéren növeli az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi és a muravidéki magyar nemzetrészek nemzetközi láthatóságát és erősíti érdekérvényesítő erejét.
Bátorítja és segíti a FUEN erőfeszítéseit, hogy az európai polgári kezdeményezésekben is megjelenített kisebbségvédelmi célokhoz megnyerje az ősszel felálló új Európai Bizottság rokonszenvét és támogatását.
A KMKF arra is felkéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy méltó módon emlékezzen meg a 800 évvel ezelőtt kiadott Andreanumról, erről a kiemelkedő jogtörténeti jelentőségű, területi autonómiát létrehozó és közösségi jogokat példamutatóan rögzítő, s így évszázadokon át az erdélyi szászok önazonosságát és megmaradását elősegítő okiratról, amely Európa kulturális örökségét gazdagítja.
