Ukrajnában folytatódik a kárpátaljai magyarság elleni durva támadások sorozata, Munkácson már azt javasolják, hogy csökkenteni kell Magyarország politikai befolyását Kárpátalján, azaz a magyar közösség védelmére irányuló erőfeszítéseit „Ukrajna szuverenitásának biztosítása” érdekében.
A kárpátaljai magyarság és Magyarország elleni támadások fő platformjává silányult mukachevo.net munkácsi hírportálon is megjelent, előbb a Telegram-csatornáján közzétett sematikus cikkében Jurij Dzjamulics politikai elemző azt állította, hogy a totalitárius rezsimek ugyanazon séma szerint működnek, azaz mindig abból indulnak ki, hogy elfoglalják más országok területét nemzeti kisebbségeik védelmében. „Hitler a német kérdéssel, valamint az ausztriai és csehországi németek egy államba egyesítésével kezdte” – fogalmazott, idézve a führert, aki 1938-ban Ausztriához és Csehszlovákiához fordulva kijelentette: a Birodalom többé nem fog beletörődni a németek külföldön való elnyomásába. Szerinte Putyin is azzal a kijelentéssel kezdte, hogy Oroszország ott ér véget, ahol az orosz nyelv véget ér, és az orosz ajkúak védelme a kijevi rezsim által a Krímben és Donbászban elkövetett népirtástól.
A továbbiakban az elemző áttér a magyar miniszterelnökkel kapcsolatos nyilvánvaló hazugságok mantrázására, nevezeten, hogy „Orbán hosszú évek óta fantáziál Nagy-Magyarország gondolatáról és a trianoni bosszúról, és folyamatosan „védi” a magyar kisebbséget. De mivel Magyarország még mindig a NATO és az EU tagja, nyilvánosan csak a környező országokban, elsősorban Ukrajnában élő magyarok autonómiájáról és kettős állampolgárságáról beszél. Bár az orosz nagyarányú agresszió megindulása után Orbán, láthatóan barátja, Putyin győzelmét remélve, kevésbé óvatos, ezért nyilvánosan a Kárpátalja egy részét magában foglaló Nagy-Magyarország térképes sálat visel, és azt mondja, Ukrajna „senki földje”.
Messziről nekifutva a KMKSZ elleni támadásnak Dzjamulics arról képzeleg, hogy van még egy hasonlóság az ilyen alakok között: az agresszív politika megvalósításában mindig olyan zsebpolitikai erők segítik őket, amelyek előkészítik a terepet a jövőbeni annexiók legalizálására. „Hitlernek voltak helyi nemzetiszocialistái Ausztriában és Hollandiában, a Szudéta-Német Párt a csehszlovákiai német nemzeti kisebbség képviselőiből jött létre. Putyinnak előbb a Régiók Pártja, majd az Ellenzéki Platform-Az Életért (OPZZS) és számos kisebb helyi pártok, így az Orosz blokk, Orosz egység, Szojuz, Egyesült Oroszország és mások voltak (a zsebpártjai)” – vont hamis párhuzamot a szerző.
A lényegre rátérve a politikai elemző ismét szabadjára engedi rosszindulatú fantáziáját, amikor azt írja: „Orbánnak az ukrajnai magyarok pártja van, KMKSZ. A történelem során minden alkalommal a területi terjeszkedés során pontosan ilyen politikai erők segítették az agresszorok propagandáját, és kulcsszerepet játszottak az annektálás további legalizálásában. Igen, az osztrák nemzetiszocialisták több jogot követeltek az igazi németeknek. Az OPZZS képviselői azt állították, hogy megsértik az orosz ajkúak jogait. A KMKSZ képviselői is a magyar propaganda malmára hajtják a vizet, amikor „az ukrajnai magyarság fasiszta módszerekkel történő elnyomásáról” beszélnek. Mindegyik helyi politikai erő mögül mindig kilóg lóláb, hogy kik a gazdáik. Nyilvános támogatás az első személyek szintjén, közös fotók, látogatások és pénzváltás.”
A hazugságok és ferdítések szövevényén átvergődve Dzjamulics nyíltan megfenyegeti Magyarországot és a kárpátaljai magyar kisebbséget álkövetkeztetései levonásával: „nagyon nagy pénz a választásokra, a helyi politikusok, hatóságok, szakértők, véleményvezérek és egyéb olyan szolgálatok lojalitására, amelyek legalizálják az összes szükséges propagandaklisét. Mindannyian tudjuk, hogyan ért véget az európai németek életteréről szóló ideológia megvalósítása. Mindannyian láttuk, hogyan vezetett az orosz ajkúak védelme Ukrajnában az orosz agresszióhoz és az ukránok népirtásához a megszállt területeken. Mindannyian értjük, hogyan érhet véget Orbán hisztériája a magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatban.”
Befejezésül a szakértő a valós helyzetet meghamisító állítást fogalmaz meg: „és itt, egy magyarbarát kárpátaljai szakértőt parafrazeálva, egyetlen dolgot jegyezhetünk meg: az Orbán-féle Magyarország növekvő kárpátaljai befolyása elleni küzdelem valóban politikai kérdés, nevezetesen Ukrajna szuverenitásának biztosítása a saját területén. Ezért nagyon fontos megérteni, hogyan toboroz Orbán befolyási ügynököket Kárpátalján.”
Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvédelmi törvény összhangban áll-e a nemzetközi normákkal – hangsúlyozta Németh Zsolt, az a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Strasbourgból telefonon nyilatkozva az MTI-nek.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna kötelezettsége ellenére sem folytatott egyeztetést a Velencei Bizottsággal és a nemzeti kisebbségeik képviselőivel, akik azóta hangot adtak elégedetlenségüknek az új törvénnyel kapcsolatban.
A fideszes képviselő szerint ezt az ügyet a Velencei Bizottság prioritásként fogja kezelni, és pár hónap alatt értékelést adhat a törvényről. Kiemelte továbbá, hogy Ukrajnának is elemi érdeke, hogy a kisebbségvédelmet összhangba hozza a nemzetközi normákkal.
„Ukrajna uniós integrációjának alapvető feltétele a nemzetközi kisebbségvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, ezt a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumok is előírják” – húzta alá.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvé...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1674762477
[modified] => 1674762479
)
[title] => Németh Zsolt: Magyarország és Románia együtt fordult a Velencei Bizottsághoz az ukrán kisebbségvédelmi törvény miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=68693&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 68693
[uk] => 68744
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 7267
[image] => Array
(
[id] => 7267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[original_lng] => 618982
[original_w] => 1508
[original_h] => 848
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1674807047:8
[views_count] => 636
[_thumbnail_id] => 7267
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 113
[1] => 918
[2] => 1323
[3] => 820
[4] => 63
[5] => 13466
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Magyarország
[1] => Németh Zsolt
[2] => nemzeti kisebbség
[3] => Románia
[4] => Ukrajna
[5] => Velencei Bizottság
)
)
[2] => Array
(
[id] => 68195
[content] =>
A megyei tanács elnöke a magyarországi delegáció látogatása során beszélt a problémás kérdésről. A delegáció a HUSKORUA (Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna együttműködési program) keretében érkezett.
A látogatás fő témája a záró megbeszélés a megyei tanács és a megyei adminisztráció vezetésével a beregszászi járási Jánosi községben létrehozandó hulladékválogató üzem építésének végrehajtásáról.
Szakács Áron, a HUSKROUA ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárságának igazgatója elmondta, 2022. decemberében a felek egy 5,5 millió euró összegű uniós támogatási szerződést írtak alá a projekt kivitelezésére, 2022. december 28-án pedig külön szerződést kötöttek Magyarország energetikai minisztériuma és Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) között – 2,3 millió euró értékben. „Szeretnénk, ha a források felhasználásának folyamata a lehető legátláthatóbb lenne, szakemberek bevonásával és a vonatkozó projektszabályok betartásával. A HUSKROUA program következő szakaszát már meghirdették, amely mintegy 64 millió euró értékben biztosít pénzügyi forrást. Kárpátalja más régiókkal együttműködve csatlakozhat ehhez a programhoz.” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy reménykedik egy, az üzem fenntartására szolgáló közösségi (kommunális) társaság létrehozásában, amely mintaként szolgálhat majd a jövőben a hasonló projektek megvalósításában. Köszöntet mondott továbbá a megyei vezetőségnek az együttműködésért.
Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a szerződés aláírása óta a kérdések kapcsán már két kibővített ülést tartottak. A Beregszászi kistérség biztosította a jelenlévőket arról, hogy február végéig megépíti a hulladékfeldolgozóhoz vezető 1000 méter hosszúságú bekötőutat, a megyei adminisztráció pedig finanszírozza a már meglévő útszakasz felújítását.
A felek ellátogattak az üzembe, a megyei tanács vezetője bemutatta annak működési sémáját, beszélt a tervezett felújításokról.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – írta a Twitteren Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
A kormányfő az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről megjelent hírekre reagált a mikroblogportálon. „Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának” – olvasható a bejegyzésben. A kormányfő hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.
A miniszterelnök hozzátette: meg akarják győzni az Európai Unió tagállamait, hogy nem a közös hitelfelvétel a megoldás ebben a helyzetben. Ha adósok közösségeként folytatjuk az utat lefelé, nem fogunk tudni visszafordulni – írta. „Más jövőt képzelünk Európának” – írta Orbán Viktor, hozzátéve: erős tagállamokra van szükség az óriási közös adósság helyett.
Korábban a magyar pénzügyminisztérium is álhírnek minősítette a sajtóban megjelenteket.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Magyarország kormánya szerda este közzétett egy határozatot, amelyben közölte, hogy elkötelezett Ukrajna pénzügyi támogatása mellett. Egyben utasította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy azonnali hatállyal kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával annak a 18 milliárd eurós pénzügyi támogatásnak az ügyében, amelyet az Európai Unió biztosítana az országnak.
Az Európai Bizottság néhány hete jelentette be, hogy hitelből a 2023-as évre összesen 18 milliárd eurós pénzügyi segélyt szándékoznak nyújtani Ukrajnának. A pénz oroszlánrészét az ukrajnai bérek, szociális segélyek, nyugdíjak kifizetésére fordítanák.
Orbán Viktor ezzel összefüggésben korábban azt mondta: a magyar kormány támogatja a javaslatot, de azt nem, hogy mindezt hitelből finanszírozzák. Ehelyett azt javasolta: az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.
„Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében” – részletezte a miniszterelnök.
A magyar kormány most meg is tette az első lépéseket annak érdekében, hogy ezt a megállapodást megkössék. A szerda este, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban először leszögezték, hogy Magyarország „továbbra is elkötelezett abban, hogy részt vegyen Ukrajna háború miatt szükségessé váló pénzügyi támogatásában”. Mindennek jegyében pedig két dolgot írtak elő.
Varga Mihály pénzügyminiszternek gondoskodnia kell a „18 milliárd eurós hitelből hazánkra eső 187 millió euró biztosításáról”,
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert pedig – azonnali hatállyal – arra szólították fel, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával a „pénzügyi támogatáshoz szükséges megállapodás kidolgozása érdekében”.
Míg Szijjártó Péternek a határozatban intézett felszólítás azonnali hatályú, azzal szemben Varga Mihálynak csak „a felmerülés ütemében” kell majd gondoskodnia az említett 187 millió euró biztosításáról. E tekintetben vélhetően azért nem tűztek ki egyértelmű határidőt, mert mindez még az Ukrajnával kötendő megállapodástól is függ.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. 🇺🇦 PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
A Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakétabecsapódás miatt Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke este 8 órára összehívta a Védelmi Tanács ülését a Karmelita kolostorba – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az ülést megelőzően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO főtitkárral – mondta a sajtófőnök.
Hozzátette: a Védelmi Tanács ülésén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Bordás Gábor, Kovács József és Nagy János államtitkárok vettek részt.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Az Országgyűlés Külügyi bizottsága állásfoglalásban ítélte el hétfőn a munkácsi Turul-szobor eltávolítását, és arra hívta fel az ukrán kormányt, hogy határolódjon el az akciótól.
A testület állásfoglalásában azt írta: megütközéssel értesült a munkácsi Turul-szobor „botrányos körülmények között történt eltávolításáról”.
„A bizottság határozottan elítéli ezt a kárpátaljai magyarság megfélemlítésére, az egyetemes kulturális örökség rombolására és a magyar–ukrán kapcsolatok megmérgezésére irányuló értelmetlen és barbár akciót” – áll a dokumentumban, amelyben arra hívták fel az ukrán kormányt, hogy egyes helyi hivatalos tényezőkhöz hasonlóan határolódjon el ettől az akciótól.
A testület szerint Ukrajna öt éve, az oktatási törvény 2017. őszi elfogadása óta „folyamatosan és tervszerűen építi le” a kárpátaljai magyarság kulturális, oktatási és anyanyelvhasználati jogait, semmibe véve a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmére vonatkozóan Ukrajna által önként vállalt, nemzetközi egyezményekben és kétoldalú megállapodásokban rögzített kötelezettségeket.
Az állásfoglalásban ezért a testület ismételt aggodalmának adott hangot a kárpátaljai magyar közösség törvényes szervezeteinek rendszeres zaklatása és a demokratikusan megválasztott vezetőik megfélemlítésére irányuló hatósági eljárások miatt.
Az állásfoglalás hangsúlyozza: a külügyi bizottság elkötelezett a Magyarország és Ukrajna közötti együttműködés, párbeszéd és a kölcsönös bizalom erősítése mellett, amelyben a kárpátaljai magyar közösségnek kiemelten fontos szerepe van.
A bizottság ismételten kiáll Ukrajna szuverenitása és területi épségének sérthetetlensége mellett, átérzi az Oroszország által indított katonai agresszió okozta szenvedés fájdalmát, de hangsúlyozza, hogy a háború nem szolgálhat ürügyül a kárpátaljai magyarok jogainak csorbítására.
A lépés nem fér össze az EU-tagjelölt országokkal szemben támasztott jogállamisági és demokratikus követelményekkel, melyek tiszteletben tartására Ukrajna a csatlakozási folyamat megkezdésekor is kötelezettséget vállalt – olvasható az állásfoglalásban.
A munkácsi vár turulszobrát 1896-ban állították fel, a hét millenniumi emlékmű egyikeként. A csehszlovák hatóságok 1924-ben bontottak le az emlékművet, a vidékre bevonuló Vörös Hadsereg pedig 1945-ben olvasztotta be a közel 1 tonnás bronzszobrot. Az 1945-ben elpusztított szobor másolatát, melyet Belény Mihály szobrász készítette el 2008-ban eredeti formájában állították helyre. A visszaállítási projektet teljes finanszírozását Pákh Imre munkácsi származású amerikai magyar üzletember finanszírozta. A Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának döntése szerint október 13-án eltávolították a munkácsi várból a város jelképének számító emlékművet, helyére az ukrán állam kiscímere, a trizub került.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Gulyás Gergely a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, a kabinet a közös uniós álláspont alapján „nem fogadja el a megszállt ukrán területeken tartott népszavazás eredményeit, nem ismeri ez az ukrajnai területek bekebelezését.”
Oroszország Luhanszkot, Donyecket, Zaporizzsját és Herszont csatolná el Ukrajnától, a „népszavazás” után.
A hegyvidéki területek és az azokkal szomszédos térségek ökoszisztémája nagyban összekapcsolódik, ezért Magyarország támogatja azt az elvet, amelynek értelmében a határon átívelő folyók szennyezése esetén a szennyezőknek kellene fizetniük – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint hétfő este New Yorkban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a hegyvidékek fejlődésével foglalkozó értekezleten kijelentette, hogy ugyan Magyarországon nincsenek nagyon magas hegyek, de az ország körül igen, ezért a kormány különösen fontosnak tartja a hegyvidéki és az azokkal szomszédos területek integrált kezelését.
Rámutatott, hogy a magyarországi folyók 95 százaléka más országban ered, ezért “hihetetlenül fontos lenne egy integrált nemzetközi terv vizeink kezelése és védelme érdekében”. Aláhúzta, együttes erővel kell megőrizni a víz minőségét és mennyiségét, ráadásul fenntartható vízgazdálkodás nélkül a hegyvidéki területek fenntartható fejlődése is elképzelhetetlen.
Mindenkinek tiszteletben kellene tartania azt az elvet, miszerint szennyezés esetén a szennyezőnek kell állnia a számlát, ehhez pedig nemzetközi koordinációra van szükség – mondta a Sajó szennyezésére utalva. „Ha ezt nem tudjuk érvényesíteni, akkor azoknak a közösségek kell megfizetniük a szennyezés árát, amelyek egyáltalán nem felelősek érte, ez pedig elfogadhatatlan” – szögezte le.
Szijjártó Péter fontosnak nevezte a hegyvidékek fejlődésével kapcsolatos kérdések napirenden tartását a nemzetközi politikában, ugyanis a szárazföld negyedét ilyen területek adják, itt a világnépesség mintegy 15 százaléka él, döntő többségben fejlődő országokban. Kiemelte, hogy a hegyvidéki ökoszisztémák fontos ellátási rendszerként szolgálnak az alacsonyabban fekvő területeken élő emberek milliárdjai számára is, valamint az ott termő növények fontos élelmiszerforrást jelentenek, aminek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni a jelenlegi élelmezési válság közepette.
Kitért az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra, a természeti katasztrófákra is, amelyek szavai szerint mindenkire felelősséget rónak a világon. Ezzel összefüggésben pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. A miniszter végezetül hangsúlyozta, hogy hazánk aktív támogatója a 2030 Vízforrás Csoportnak (2030 Water Resources Group – WRG),
hárommillió dollárral támogatta annak működését, továbbá felszólította az ENSZ-t, hogy kezelje kiemelt ügyként ezt a témát és hozzon létre különleges vízgazdálkodási jelentéstevői pozíciót.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Lengyelország határozottan ellenezni fogja, hogy az európai intézmények megfosszák Magyarországot az uniós forrásoktól – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök vasárnap.
Morawiecki egy lengyelországi vidéki sajtóértekezletén reagált az Európai Bizottság (EB) azon, vasárnap tett javaslatára, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.
A lengyel miniszterelnök természetesnek nevezte, hogy Varsó „minden erőből ellenezni fogja” az európai intézmények minden olyan intézkedését, amelyek célja „jogtalanul megfosztani (az uniós) eszközöktől bármelyik tagállamot, adott esetben különösen Magyarországot”.
Morawiecki megjegyezte: azon információk szerint, amelyek Budapestről és Brüsszelből Lengyelországba érkeznek, „Orbán miniszterelnök és a magyar kormány előkészítette az Európai Bizottsággal kötendő megállapodás tervét”, amely – mind mondta – a magyar fél reménye szerint véget vet a brüsszeli testülettel folytatott vitának.
A lengyel kormányfő egyúttal helyesnek nevezte az uniós jogállamisági mechanizmus kapcsán megfogalmazott lengyel kifogásokat. Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos vasárnapi nyilatkozatára hivatkozva Morawiecki úgy értékelte: a biztos szerint nincs összefüggés a jogállamisági mechanizmus és a lengyel helyreállítási terv körüli vita között. Hahn azt is beismeri, hogy „a Varsó és Brüsszel közötti vita ellenére nincs ok a Lengyelországgal szembeni jogállamisági vita elindítására” – mondta el Morawiecki.
A lengyel kormányfő azon reményének adott hangot, hogy az idei és a jövő év fordulóján Lengyelország megkapja az új uniós költségvetési keretből neki odaítélt eszközöket is.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding 🇺🇦. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to 🇵🇱 & 🇱🇹 for their readiness to intensify discussion on inviting 🇺🇦 to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
