Zelenszkij müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián tartott beszédének főbb motívumai

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 19-én beszédet tartott a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Az elnök beszédét legfőképp az Ukrajna elleni esetleges orosz hadműveletre való felkészülésnek szentelte.

Felszólalása alatt arra kérte a jelenlévőket, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, kezdeményezte a Budapesti Memorandum résztvevőinek tárgyalását és kijelentette: meggyőződése, hogy az orosz hadsereg nem háborúzhat az ukrán hadsereggel.

A Budapesti Memorandum kapcsán elmondta, hogy Ukrajna az atomfegyverekről történő lemondásakor biztonsági garanciákat kapott. „Jelenleg nincs ilyen fegyverünk, azonban biztonságunk szintén nincs. Az országunk egy része szintén elveszett, amely területileg nagyobb Svájcnál, Hollandiánál és Belgiumnál, s ami még fontosabb: ezzel együtt többmillió állampolgárunk is odaveszett. Van jogunk átállni a megbékélési politikáról a biztonság és a béke garanciáit biztosító politikára!” – mondta el.

Volodimir Zelenszkij azt is javasolta, hogy három másik ország – Ukrajna, Németország és Törökország részvételével tartsanak találkozót az ENSZ Biztonsági Tanácsának vezetői. Ugyanakkor nem részletezte, miért kérelmezte Németország és Törökország részvételét a tárgyaláson.

Ezenkívül felkérte a nyugati partnereket, hogy az orosz agresszió miatt hozzanak létre egy stabilitási és fellendülési alapot Ukrajna számára, valamint dolgozzanak ki megelőző szankciókat az Orosz Föderáció ellen.

Az elnök felszólította az országokat, hogy támogassák Ukrajna átalakulását, és hozzanak létre egy fenntarthatósági és újjáépítési alapot. Ezenkívül egy lend lease programot is vezessenek be, mely által modern fegyvereket és felszereléseket szállítanának az ukrán hadsereg számára.

Zelenszkij emellett felszólította a NATO-tagállamokat, hogy fontolják meg Ukrajna észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásának kérdését. „Az ukránok nyolc éve döntöttek. Nyolc év elteltével Ukrajnának folyamatosan az európai perspektíva elismerését kell követelnie? Azt monták: az ajtó nyitva áll, azonban kívülállóknak egyelőre belépni tilos. Ha a tagok nem akarnak látni minket a szövetségben, mondják meg őszintén. A nyitott ajtó egy jó dolog, azonban nekünk nyitott válaszokra van szükségünk” – szögezte le.

Kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni bárhol és bármilyen formátumban. „Párizs, Berlin, Minszk, Isztambul, Genf, Brüsszel, New York vagy Peking: számomra lényegtelen, hogy a világ melyik pontján állapodunk meg az ukrajnai békéről. Nem fontos, hogy négy, hét vagy száz ország részvételével. A legfontosabb az, hogy közöttük ott legyen Ukrajna és Oroszország is” – mondta el.