Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden telefonos megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, amelynek az egyik témája az ukrán drónokról szóló megállapodás volt – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy a Trumppal folytatott megbeszélés produktív volt. A fő téma Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezése volt. Az ukrán elnök megköszönte amerikai kollégájának az igazságos és tartós béke érdekében tett erőfeszítéseit. Most meg kell állítani az öldöklést, és Ukrajna teljes mértékben támogatja ezt – tette hozzá. „Hónapok telhettek volna el háború nélkül, ha az oroszok nem húzzák el” – jegyezte meg. Azt is közölte, hogy Trumppal megvitatták az Ukrajna elleni orosz csapások brutalitásának eszkalációját is, és hogy az amerikai vezető teljes mértékben tisztában van e támadások jellegével.
A megbeszélés másik témája az Oroszország elleni szankciók voltak. Ahogy Zelenszkij megjegyezte, az agresszor ország gazdasága továbbra is hanyatlik, ezért fordít Moszkva akkora figyelmet Trump ultimátumára, amely sok mindent megváltoztathat. A vezetők megvitatták azokat a közös európai döntéseket is, amelyek megerősíthetik Ukrajna védelmét. Ide tartozik többek között az ukrán védők számára amerikai fegyverek vásárlására szánt források elkülönítése.
„Szó esett az Amerikával folytatott kétoldalú védelmi együttműködésünkről is. Az ukrán fél már elkészítette a drónokról szóló megállapodás tervezetét, készen állunk annak részletes megvitatására és megkötésére. Ez lehet az egyik legerősebb megállapodás” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök két rendeletet írt alá, amelyek személyes szankciókat szabnak ki az ukrán erőforrások és kulturális értékek ideiglenesen megszállt területekről történő illegális kivitelében részt vevő magánszemélyekkel és vállalatokkal szemben, olvasható az 579/2025. és az 580/2025. számú rendeletekben, valamint Vladiszlav Vlaszjuk, a szankciópolitikáért felelős elnöki biztos nyilatkozatában.
Az első rendelet az úgynevezett „vagyontolvajokra” vonatkozó csomagot tartalmazza. 62 vállalatot és magánszemélyt érint, akik az alábbi tevékenységekkel foglalkoznak:
ukrán ásványkincsek illegális kitermelése az ideiglenesen megszállt területeken,
lopott ukrán gabona exportja,
részvétel az „árnyék” flottában, amely lopott termékeket szállít külföldre.
A listán szerepel Vjacseszlav Vidanov kapitány, aki a nyomozók szerint több mint 35 000 tonna ukrán búzát exportált a megszállt Szevasztopolból Jemenbe. A Zaporizzsjai régióban kisajátított ukrán eszközök alapján létrehozott Dnyiprorudnyenszkij vasércgyárat is szankcionálták.
A második rendelet 15 orosz állampolgárt – orosz múzeumok igazgatóit és alkalmazottjait – érint, akik ukrán kulturális értékek eltulajdonításában, ellopott tárgyakat bemutató kiállítások szervezésében, valamint a megszállt ukrán múzeumok az orosz múzeumi rendszerbe való integrálásában vesznek részt.
Az érintettek között van Julia Kupina, az Orosz Néprajzi Múzeum igazgatója, aki ukrán tárgyakat bemutató kiállítást nyitott az elfoglalt Bergyanszkban, valamint Artem Szilkin és Galina Alekszejeva, akik a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) vezető testületeinek tagjai akarnak lenni.
Vlaszjuk elmondása szerint az év során az Oroszországi Föderáció nyílt katalógusában szereplő ukrán múzeumok száma 6-ról 39-re nőtt. Ez arra utal, hogy az orosz intézményrendszerbe integrálják az eltulajdonított ukrán kulturális örökséget.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem zárja ki a személyes találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de csak az előzetes munka elvégzése után – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az orosz médiára hivatkozva.
A jelentés szerint Peszkov azt mondta, hogy egy ilyen lehetőség „nincs kizárva”, de a találkozó csak akkor lehetséges, ha elvégzik az előzetes munkát. „Szeretném emlékeztetni önöket, hogy maga az elnök sem zárja ki egy ilyen találkozó megtartásának lehetőségét, miután a munka szükséges részét szakértői szinten befejezték, és a megfelelő haladást megtették” – mutatott rá.
A Kreml nem pontosította, hogy mit jelent pontosan a „munka szükséges része” vagy a „megteendő haladás”. Ugyanakkor nem ez az első alkalom, hogy az orosz diktatórikus kormányzat arra utalt, hogy az elnökök közötti személyes kapcsolat csak akkor lehetséges, ha ukrán oldalról engedmények történnek.
Megvan az ukrán légierő új parancsnoka. Anatolij Krivonozsko altábornagyot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nevezte ki, aki nagy reményeket fűz az új katonai vezetőhöz.
Új parancsnoka lett az ukrán légierőnek Anatolij Krivonozsko altábornagy személyében. A News Liga beszámolója szerint erről maga Zelenszkij adott tájékoztatást közösségi oldalán.
Az ukrán légierő új parancsnoka, Krivonozsko 2024 augusztus vége óta a légierő megbízott parancsnoka volt. Ő váltotta az akkori fegyveres erők parancsnokát, Nyikolaj Olescsuk altábornagyot.
Ami a legfontosabb, a jövőben az ukrán légvédelmi erők átfogó és hatékony együttműködésben fog fejlődni: az ukrán fegyveres erők, a vezérkar és a védelmi minisztérium gondoskodó szakértői kezei között.
2023-ban Zelenszkij Ukrajna Hőse címet adományozott Krivonozskónak.
Az isztambuli tárgyalások harmadik fordulóját követően Ukrajna és Oroszország megállapodott 1200 fogoly cseréjében, jelenleg azon személyek listáján dolgoznak, akiket ki lehet cserélni – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő találkozott Andrij Jermakkal, az Elnöki Hivatal vezetőjével és Rusztem Umjerovval, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárával. Megvitatták a tárgyalások menetét, nevezetesen az orosz féllel Isztambulban tartott találkozókon született megállapodások végrehajtását és egy új találkozó előkészítését.
„A kulcsfontosságú kérdések közé tartozik a fogolycserék folytatása. Megállapodás született 1200 személy cseréjéről, a listákon folyó munka folyamatban van. Az RNBO titkára beszámolt az orosz képviselőkkel folytatott kommunikációról” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna azon is dolgozik, hogy feloldja a civilek visszatérésének akadályait, és minden személyről adatokat gyűjtenek.
Jermak beszámolt a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott megbeszélésekről, beleértve az amerikai féllel fenntartott kapcsolatokat, valamint az elrabolt és Oroszországba vitt gyermekek visszajuttatására irányuló erőfeszítéseket.
Volodimir Zelenszkij elnök elbocsátotta Szerhij Hajdajt a Munkácsi Járási Állami Adminisztráció éléről, és ugyancsak menesztette Andrij Jurcsenkót, a Rubizsnei Városi Katonai Adminisztráció éléről – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a 98. és 99. számú elnöki rendeletekre hivatkozva.
A jelentés szerint Szerhij Hajdaj 2019. október 25. és 2023. március 7. között a Luhanszk Megyei Katonai Adminisztrációt vezette. Felmentése után a Kárpátaljai megyei Munkácsi Járási Állami Adminisztráció vezetőjévé nevezték ki.
Szombaton a kormány jóváhagyta Szerhij Hajdaj felmentését a Munkácsi Járási Állami Adminisztráció vezetői tisztségéből, és az indítványt Volodimir Zelenszkijnek elnökhöz továbbította.
A döntést a NABU és a SZAP korrupcióellenes szervezetek által folytatott nyomozás hátterében hozták meg, amely korrupcióval gyanúsított magas rangú tisztviselők ellen irányult.
A NABU és a SZAP szombaton arról számolt be, hogy nagymértékű korrupciót tártak fel a drónok és az elektronikus hadviselési eszközök beszerzése terén. A szerződéseket szándékosan felfújt árakon kötötték. „A rendszer lényege az volt, hogy tudatosan felfújt árakon kössenek állami szerződéseket beszállító vállalatokkal – a szerződéses összeg akár 30%-át is visszakapták a bűncselekmény résztvevői tisztességtelen úton szerzett haszon formájában” – magyarázta a korrupcióellenes ügyészség.
Az SZAP azt is tisztázta, hogy egy jelenlegi parlamenti képviselő, a járási és városi katonai polgári közigazgatás vezetői, valamint a Nemzeti Gárda katonáit leleplezték kenőpénz elfogadása miatt.
Később kiderült, hogy Alekszej Kuznyecov parlamenti képviselőről van szó, akit most ki akarnak zárni a Nép Szolgája pártból.
A korrupciós ügyben érintett Szerhij Hajdaj, a Luhanszk Megyei Katonai Adminisztráció korábbi vezetője is.
Volodimir Zelenszkij elnök benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a 0332. számú törvénytervezetet a Nagy-Britanniával kötött, száz évre szóló megállapodás ratifikálásáról – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint idén januárban Nagy-Britannia és Ukrajna 100 éves partnerségi megállapodást írt alá. A megállapodás célja, hogy szoros kapcsolatokat építsen ki a két ország között a kapcsolatok teljes spektrumában: a kereskedelemtől, a biztonságtól és a védelemtől kezdve a tudományon és technológián át az oktatásig, a kultúráig és egyebekig.
A megállapodást Volodimir Zelenszkij elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök írta alá. „A mai nap valóban történelmi. Ukrajna és Nagy-Britannia kapcsolata szorosabb, mint valaha. Új szintre lépett, ez több mint stratégiai kapcsolat. Százéves partnerségi megállapodást írtunk alá” – mondta akkor Volodimir Zelenszkij.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „üdvözölte” pénteken, hogy Donald Trump amerikai elnök új határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború lezárását célzó érdemi előrehaladásra, „a taktikázás mellőzésére” – közölte a brit kormányfő hivatala.
A két politikus telefonbeszélgetésében egyetértett abban, hogy „Oroszország a béke egyetlen akadálya” – áll a beszélgetésről kiadott hivatalos összefoglalóban.
Trump kedden közölte, hogy a korábbinál rövidebb határidőt – augusztus 8-át – jelöli meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek határidőként a békekötés ügyének érdemi előre vitelére, ellenkező esetben Washington büntetőintézkedésekkel és vámtarifákkal sújtja Moszkvát.
A miniszterelnök részvétét fejezte ki Zelenszkijnek a Kijev ellen az utóbbi napokban elkövetett támadások sok halálos áldozata miatt – áll az összefoglalóban.
Zelenszkij az X közösségi portálon számolt be Keir Starmerrel folytatott tárgyalásáról. A Kijev elleni orosz támadásokkal kapcsolatban azt írta: „Ez egy teljességgel aljas és kegyetlen drón- és rakétatámadás volt, amely harmincegy emberéletet követelt, közöttük öt gyermekét. Mai (pénteki) megbeszélésünk arra összpontosult, hogy miként előzzük meg a sok halálesetet okozó támadásokat és biztosítsunk nagyobb védelmet népünk számára, valamint hogy miként kényszerítsük Oroszországot a háború lezárására”.
Zelenszkij kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók kétségkívül működnek, és továbbiak is lesznek. „Mindenkivel egyeztetünk az alkalmazandó korlátozó intézkedésekről” – tette hozzá.
Zelenszkij közölte, hogy Starmerrel megvitatta az amerikaiakkal való együttműködés lehetséges módjait, a különböző szinteken lefolytatandó béketárgyalások lehetséges kereteit, valamint különböző katonai kérdéseket, így annak szükségességét például, hogy felgyorsítsák a pilóta nélküli repülő szerkezetek, közöttük az elfogó drónok gyártását.
A július 31-i éjszakai Kijev elleni támadást kifejezetten a légvédelmi rendszer túlterhelésére tervezték.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a Kijev elleni július 31.-éjszakai támadást kifejezetten a légvédelmi rendszer túlterhelésére tervezték.
„A támadás nagyon alattomos volt, és kifejezetten a légvédelmi rendszer túlterhelésére volt tervezve. Kijev volt a fő célpont a sahedek, más drónok és a rakéták számára, de más régióikban is károk keletkeztek” – jegyezte meg az elnök.
Elmondása szerint a mentési munkálatok mindaddig folytatódnak, ameddig szükséges, hogy tisztázzák minden személy sorsát.
„Elegendő erő és eszköz áll rendelkezésre. Hálás vagyok mindenkinek, aki az emberek megmentésén és a segítségnyújtáson dolgozik” – tette hozzá Zelenszkij.
