Az EU elutasítja „Oroszország kísérleteit az európai befolyási szférák újraelosztását” illetően

Minden bizonnyal az elmúlt hét egyik legfontosabb európai politikai eseménye az EU védelmi és külügyminiszterei informális csúcstalálkozója volt a franciaországi Brestben. Az Oroszországgal való kapcsolatok kérdése lett a fő téma a bresti fórum 54 résztvevőjének napirendjén. A fórumon részt vett Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője valamint Jens Stoltenberg NATO főtitkár is.

A francia Brestben a védelmi és külügyminiszterek az Oroszországgal való, januárban megtartott tárgyalásokat vitatták meg: USA-Oroszország, Oroszország-NATO valamint Oroszország-EBESZ. Mindezen nemzetközi találkozókat követően Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és külpolitikai főképviselőjének valamint Jean Yves le Drian, francia külügyminiszter részvételével került sor a záró sajtókonferenciára.

Josep Borrell elmondta: „Az orosz fenyegetés Ukrajna határa közelében és Európa biztonságának megvitatása állt középpontjában a tárgyalásainkon”. „Ukrajnát és Oroszországot illetően a legjobban kollégáink határozottsága és egysége nyűgözött le leginkább”, emelte ki Jean Yves le Drian.

„Kritikus pillanatot élünk meg” az európai biztonság kérdésében, és „készen állunk reagálni minden fenyegetésre, bármi legyen is az, de természetesen abszolút prioritást adunk a párbeszédnek és a tárgyalásoknak”, hangsúlyozta ki Borrell úr. Az európai diplomácia vezetője felolvasta a bresti csúcstalálkozó 10 következtetését, amiben 27 uniós ország külügyminisztere egyezett meg.

„Először is – elutasítjuk Oroszország azon próbálkozásait, amelyek az európai befolyási szférák újraosztására irányulnak. Nem szabad átírni a történelmet… és visszafordítani az időt… Másodszor – megerősítjük elkötelezettségünket az európai biztonság támogatásának alapelvei mellett, amelyeket az 1975-ös Helsinki megállapodás valamint az 1990-es Párizsi charta határoz meg. Harmadszor – megerősítjük közös szolidaritásunkat Ukrajnával és a kelet-európai országokkal… Negyedszer – határozottan felszólítjuk Oroszországot, hogy csökkentse a feszültséget. Ötödször – megerősítjük azon szándékunkat, hogy válaszolunk minden Ukrajna elleni (katonai) agresszióra, mivel az agresszió súlyos következményekkel és pénzügyi veszteséggel fog járni… Hatodszor – partnerséget kötöttünk a NATO-val és az Egyesült Államokkal, hogy tárgyaljunk egymással minden egyes Oroszországgal lefolytatott tárgyalást követően, ez csodálatosan működött… Hetedszer – megállapodtunk abban, hogy megerősítjük az Európai Unió koordinációját a NATO-val és az Egyesült Államokkal, de az EBESZ-szel… Nyolcadszor – megegyeztünk abban, hogy megerősítjük azokat a mechanizmusokat, amelyek növelik a katonai akciók nyitottságát és kiszámíthatóságát… Kilencedszer – támogatjuk a megbékélésről és a fegyverkezés ellenőrzéséről szóló (Washington és Moszkva közötti) tárgyalások újraindítását… Tizedszer – folytatjuk a további szankciók kidolgozásának előkészítő munkáját (újabb akció esetében Oroszország részéről) szoros párbeszédben partnereinkkel. Folytatni akarjuk a párbeszédet Oroszországgal, de soha – szabadságunk, szuverenitásunk és függetlenségünk rovására, és mindig – tisztelettel fundamentális értékeink iránt”, hangsúlyozta ki Josep Borrell. De egyelőre a támadások folytatódnak, közölte az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: „Tudomásunkra jutott az Ukrajna elleni kiber-támadás. Jelen esetben a kormány weboldalai ellen. Az ilyen akciók… csak növelik a feszültséget az amúgy is rendkívül feszült helyzetben”. Emiatt további támogatásáról biztosította Kijevet az EU részéről a kiber-biztonság területén.

A francia külügyminisztérium vezetője kiemelte az Oroszországgal folytatott igényes párbeszéd folytatásának fontosságát.., de nem ultimátum formájában, bejelentette, Párizs és Berlin készen áll „az erőfeszítések folytatására” a „normann formátum keretein belül”.

NEWSMAKER