Törökország és Örményország folytatja a „pozitív” tárgyalásokat a kapcsolatok normalizálása érdekében

Január 14-én Törökország és Örményország kinevezett képviselői először tárgyalták meg Moszkvában a „diplomáciai kapcsolatok felvételének és a határok megnyitásának kérdéseit”. A megbeszéléseket követően mindkét fél megállapodott abban, hogy feltételek nélkül folytatják az ilyen irányú együttműködést.

Törökország és Örményország üdvözölte különleges megbízottjaik „pozitív és konstruktív” első moszkvai kétoldalú tárgyalásait. Serdar Kilic (Törökország) és Ruben Rubinjan (Örményország) találkozója másfél óráig tartott, mely során „ismertették előzetes álláspontjaikat a kapcsolatok normalizálását illetően” – áll mindkét ország külügyi tárcája nyilatkozatában.

A megbeszélés során a felek kihangsúlyozták, hogy „megegyeztek abban, hogy a kapcsolatok normalizálásának előzetes feltételei nélkül folytatják a tárgyalásokat”. Egyben közölték, hogy a soron következő ülés időpontját és helyét még nem határozták meg. Ismeretes, hogy ezen első tárgyalás eredményei alapján konkrét megállapodásokat vagy további intézkedéseket nem jelentettek be.

A találkozót megelőzően mindkét ország fontos lépéseket tett meg, többek között Jereván feloldotta a török ​​árukra bevezetett kereskedelmi embargót, és bejelentették az Isztambul és Jereván közötti légi járat visszaállításának tervét is. Mindkét ország légitársaságai már benyújtották kérelmeiket charter járatok beindításához szükséges engedélyt illetően.

Mint ismeretes, ez nem az első kísérlet a két ország viszonyának normalizálására. 2009-ben az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország közvetítésével Törökország és Örményország aláírta az úgynevezett Zürichi megállapodásokat. A normalizálásról szóló jegyzőkönyveket ugyan kölcsönös megegyezés alapján aláírták, de a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának kísérlete kudarcot vallott. A jegyzőkönyveket nem ratifikálták, és Ankara a kapcsolatok normalizálása érdekében követelte Jerevántól a csapatok kivonását hegyi-karabahi konfliktus övezetéből, valamint mondjon le a XX. század elején az Oszmán Birodalomban a örmények ellen elkövetett népirtás nemzetközi elismerésére irányuló törekvéseiről.

Továbbá a 2020-as 44 napos háború eredményét követően a Hegyi-Karabah környéki járások és a nem elismert köztársaság egy része Azerbajdzsán ellenőrzése alá került, Örményország és Törökország ismét felvette a kapcsolatot. És mindez annak ellenére, hogy mindkét biztosított arról, hogy nem lesznek előfeltételei, lehet attól tartani, hogy számos különbség megzavarhatja a kapcsolatok normalizálását.

Ami a hegyi-karabahi konfliktust illeti, itt még nincs békeszerződés, Törökország, mint korábban, most sem ismeri az Oszmán Birodalomban 1915-ben elkövetett népirtást, és ragaszkodik ahhoz, hogy az akkori háború idején mindkét félnek voltak áldozatai. Érdekesnek tűnik az a tény, hogy korábban maga Jereván javasolta, hogy a tárgyalások során kerüljék el ennek a népirtásnak a kérdését.

Bár Törökország a világon az elsők között ismerte el Örményország függetlenségét 1991-ben, diplomáciai kapcsolatot nem létesített Jerevánnal. Ráadásul 1993-ban Ankara egyoldalúan lezárta határait szövetségese, Azerbajdzsán támogatására, amely elvesztette első hegyi-karabahi háborút.

NEWSMAKER