Miért fenyegeti akár 3 év börtön Lech Walesát, a független Lengyelország első elnökét?

A közelmúltban vált ismertté, hogy vádat emeltek Lengyelország exelnöke, a Nobel-békedíjas Lech Walesa ellen, miszerint „hamis tanúvallomást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik a szocialista Lengyelország titkosszolgálataival”. Akár három év börtönbüntetést is kaphat.

Walensa nem volt hajlandó válaszolni a nyomozók kérdéseire, és a Facebook-oldalán ennek kapcsán az alábbiakat írta: „Nem ismerem el bűnösségemet azon a cselekmények kapcsán, amelyekkel vádolnak! Szégyenletesnek tartom az ilyen vádak megjelenésének tényét. Ez egy újabb rágalom, és kísérlet arra, hogy hiteltelennek állítsanak be a társadalom előtt, és ennek következtében csökkentsék a történelemben betöltött szerepemet. Remélem, egyszer majd felelősségre vonják ezért azokat, akik ezeket a szégyenletes vádakat felhozták. Az ügyészség – nem a történelmi igazság megállapításának helye. Az igazságot azokról az időkről a történészek állapítják meg, és én nem félek a történelem ítéleteitől.”

A „Jog és Igazságosság” kormánypárt politikusai számára elvi ügy lett ez az eset, akik úgy vélik, hogy az ő pártjuk, és nem a lengyel „Szolidaritás” az első olyan kormánypárt Lengyelország történetében, amelynek semmi köze a szocialista titkosszolgálatokhoz. Ezért olyan fontos feltárni a társadalom számára, hogy az ország első elnöke, Lech Walesa a lengyel biztonsági szolgálat „Bolek” ügynöke volt.

Mint ismeretes, a „Bolek” ügynökkel kapcsolatos történet 2008-ban kezdődött, amikor a Nemzeti Emlékezet Intézet két munkatársa, akik az átvilágítással foglalkoznak azzal vádolták az exelnököt, hogy együttműködött a biztonsági szolgálatokkal. De akkor Walesa úrnak sikerült bebizonyítania, hogy az intézet birtokában lévő összes dokumentumot meghamisították annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy megkapja a Nobel-díjat. A biztonsági szolgálatok titkos alkalmazottainak listáján azonban a „Bolek” ügynök ténylegesen szerepel.

A múlt század 70-es évei lengyelországi helyzetet figyelembe véve meg lehet érteni, hogy „miért írta alá az együttműködést”, majd később letagadta egy gdański hajógyár egyszerű villanyszerelője, amikor abban az időszakban tartóztatták le, amikor felesége terhes volt.

A „Szolidaritás” egykori vezetőjének támogatói, sőt egyes ellenfelei is ragaszkodnak ahhoz a véleményhez, 1976 után Walesa nem foglalkozott ügynöki tevékenységgel, és „tiszta” ellenzéki vezető volt. A lengyel, átvilágítással foglalkozó bíróság pedig kétszer is kimondta, hogy Lech Walesa a „Szolidaritás” időszakában nem volt aktív ügynöke a Biztonsági Szolgálatnak.

2016-ban ez a történet ismét aktuálissá vált. Czesław Kiszczak, a szocialista Lengyelország utolsó belügyminiszterének halálát követően özvegye megpróbálta eladni az állami dokumentumokat, amelyek otthon voltak. Közöttük voltak a „Bolek” által aláírt dokumentumok is. Ekkor Lech Walesa kijelentette, hogy ez is hamisítvány. Az ügyészség a Nemzeti Emlékezet Intézetet arról értesítette, vizsgálatot indított azzal a céllal, hogy „megállapítsa bűncselekmény elkövetésének tényét, amelynek alapja ezen okiratok hamisítása és a bűnöző személyazonosságának megállapítása”. Lech Walesa a nyomozás során az áldozat státuszában volt.

Az ügyészség adatai szerint „akkor tanúként hallgatták ki, és figyelmeztették a hamis tanúzás és az igazság eltitkolása miatti büntetőjogi felelősségre”. Walesa tagadta, hogy a kihallgatáson bemutatott dokumentumokat aláírta volna. A Nemzeti Emlékezet Intézet ügyészei, a dokumentumok valódiságának ellenőrzése érdekében szakértői vizsgálatot kértek a krakkói Jan Senov Törvényszéki Szakértői Intézettől.

A Nemzeti Emlékezet Intézet ez alkalomból kiadott üzenetében az alábbiakat közölte: „A nyomozók csoportja 158 dokumentumot vizsgált meg a „Bolek” fedőnevű titkos ügynök személyes és hivatalos aktájából. Ezeket több mint 140 dokumentummal hasonlították össze, amelyeket 1963 és 2016 között kétségtelenül Lech Walesa írt vagy írt alá, valamint a Biztonsági Szolgálat tíz munkatársa által készített dokumentumokkal, amelyek az álnéven szereplő ügynök aktájában szerepelnek”.

A vizsgálat eredménye a nyomozók 235 oldalas értékelése volt, amely „határozottan, ellentmondások nélkül”megállapította, hogy a „Biztonsági Szolgálattal való együttműködésről szóló, 1970. december 21-i dokumentumot teljes mértékben Lech Walesa írta alá”; a 29, titkos ügynök kézzel írott jelentését, amelyeket „Bolek” álnéven írtak alá, Lech Walesa írt. És ilyen dokumentumból van még néhány.

A független Lengyelország első elnöke, Lech Walesa áldozatból vádlottá vált. A lengyel büntető törvénykönyv 233. cikkelyének első bekezdésével értelmében „…hamis tanúzás vagy az igazság elhallgatása bírósági eljárás során… 3 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.”

Ezen körülmények között ennek az ügynek a jövője a kormányzó lengyel „Jog és Igazságosság” párt illetve Lech Walesa további lépéseitől függ.

NEWSMAKER