Vaszil Bodnar, Ukrajna lengyelországi nagykövete élesen reagált a szélsőjobboldali Konföderáció párt parlamenti képviselőjének nyilatkozatára, aki a Dicsőség Ukrajnának! köszöntést a náci ideológiával hozta összefüggésbe – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán diplomata Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Bodnar hangsúlyozta, hogy Ukrajnában nagy meglepetéssel és aggodalommal fogadják a hasonló kijelentéseket, mivel a Dicsőség Ukrajnának! hivatalos nemzeti köszöntés, amely az ukrán nép függetlenségéért, méltóságáért és önfeláldozásáért folytatott küzdelmét szimbolizálja. „Ez a köszöntés az ukránok szabadságharcban mutatott hősiességét jelképezi, ahogyan a „Niech żyje Polska!” jelszó a lengyel népéét” – jegyezte meg.
A nagykövet azt is hangsúlyozta, hogy a köszöntés körüli találgatások, a nácizmushoz való kapcsolási kísérletek nemcsak történelmileg megalapozatlanok, hanem veszélyesek is, mivel az ellenséges erők kezére játszanak, amelyek a demokratikus világ egységének gyengítésében érdekeltek.
Vaszil Bodnar felszólította a lengyel politikusokat, hogy mutassanak kölcsönös tiszteletet, legyenek mértékletesek nyilatkozataikban, és vállaljanak felelősséget közös történelmükért és jelenükért, amelyek egységet, nem pedig viszályt igényelnek.
A lengyel kormány újabb katonai segélyszállítmányt készít elő az ukrán fegyveres erők számára. A csomagok várhatóan az év végéig megérkeznek, jelentette be Radosław Sikorski külügyminiszter ukrán kollégájával, Andrij Szibihával tartott közös sajtótájékoztatóján.
„Megbeszéltük a 47. katonai segélycsomagot, és a következő kettőn dolgozunk. A 48. és 49. csomag keretében jelentős támogatást kívánunk nyújtani Ukrajnának még az idén. De a részletekről még nem fogok beszélni”, mondta a miniszter.
Sikorski hozzátette, hogy Ukrajna és Lengyelország megvitatta a SAFE program keretében történő finanszírozás közös felhasználásának lehetőségét is, amelyet az Európai Unió vezetése dolgozott ki.
„Megállapodtunk abban, hogy megerősítjük a védelmi iparaink közötti együttműködést. E tekintetben sokat tudunk nyújtani egymásnak”, jelentette ki.
[type] => post [excerpt] => A lengyel kormány újabb katonai segélyszállítmányt készít elő az ukrán fegyveres erők számára. A csomagok várhatóan az év végéig megérkeznek, jelentette be Radosław Sikorski. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1754318880 [modified] => 1754307064 ) [title] => A lengyel külügyminiszter újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=158482&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 158482 [uk] => 158358 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 158359 [image] => Array ( [id] => 158359 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223256-1-large.jpg [original_lng] => 111184 [original_w] => 1140 [original_h] => 666 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223256-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223256-1-large-300x175.jpg [width] => 300 [height] => 175 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223256-1-large-768x449.jpg [width] => 768 [height] => 449 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223256-1-large-1024x598.jpg [width] => 1024 [height] => 598 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223256-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 666 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223256-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 666 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223256-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 666 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1754296266:12 [_thumbnail_id] => 158359 [_edit_last] => 12 [views_count] => 379 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_4afa990552f89d198780c22643affdec] =>
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
A forrásokat többek között az amerikai katonai felszerelések szállítására vonatkozó szerződések részleges kifizetésére fogják felhasználni, beleértve a legdrágábbakat is.
Lengyelország 4 milliárd dolláros hitelről írt alá megállapodást az Egyesült Államokkal az ország a fegyveres erőinek modernizálására, jelentette be a lengyel nemzetvédelmi minisztérium.
„4 milliárd dollár a Lengyelországnak a Foreign Military Financing (Külföldi Katonai Finanszírozási) program keretében. Wladyslaw Kosińska-Kamysz miniszterelnök-helyettes és nemzetvédelmi miniszter megállapodást írt alá az Egyesült Államok által ezen program keretében nyújtott hitelgaranciákról” – áll a jelentésben.
A forrásokat a lengyel fegyveres erők modernizálására fogják fordítani.
Korábban a lengyel védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a forrásokat amerikai katonai felszerelések szállítására vonatkozó szerződések részleges kifizetésére is felhasználják, beleértve a legdrágábbakat is – például 96 darab AH-64E Apache harci helikopter vagy hat darab Patriot légvédelmi rakétaüteg vásárlását a Wisła-program második fázisának részeként.
A Külföldi Katonai Finanszírozási Program (Foreign Military Financing Program) az Egyesült Államok Külügyminisztériumának proektje, amely kölcsönöket és támogatásokat nyújt szövetségeseinek amerikai fegyverek vásárlásához.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette: új gazdasági és energiaügyi minisztériumot hoznak létre, emellett több tárca megszűnik, és miniszteri személycserékre is sor kerül – írja az Portfolio az MTI-re hivatkozva.
A változásoknak strukturális és személyi jellege is van, az eddig 26 tagú kabinetet 21 tagúra karcsúsítják – közölte Tusk.
Prioritásnak nevezte Lengyelország külső biztonságának megőrzését katonai, hatérvédelmi és energiaügyi értelemben, valamint a belpolitikai rend védelmét is.
„Ma végleg véget ér az (elnök)választás utáni trauma időszaka”, alaptalan azt gondolni, hogy „egy ütközet elvesztését az egész csata elvesztésének tekintsünk” – utalt a kormányfő arra, hogy az elnökválasztás június 1-jei második fordulójában az ellenzéki Jog és Igazságosság párt által támogatott Karol Nawrocki legyőzte Rafal Trzaskowski kormánypárti jelöltet.
A kormánynak újult erővel kell elkezdenie a munkát, ennek érdekében véget kell vetni a kormánykoalíción belüli konfliktusoknak – hangsúlyozta Tusk.
A kormánykoalíció négy tömbből áll, a fő ereje a Polgári Koalíció, tagja a Lengyel Parasztpárt, a Lengyelország 2050 párt és az Új Baloldal tömörülés.
A miniszterelnök bejelentette egyebek mellett: a pénzügyi és a fejlesztési-technológiai tárca összevonásával létrejön egy gazdasági minisztérium, ennek élére andrzej domanski eddigi pénzügyminiszter kerül.
Létrehoznak egy energiaügyi minisztériumot Milosz Motyka eddigi környezetvédelmi és klímaügyi miniszterhelyettes irányításával. Az új tárca átveszi a klímaügyi tárca egyes hatásköreit, egyúttal megszűnik a sziléziai Katowicébe kihelyezett iparügyi minisztérium, amelyet 2023 végén, a Tusk-kormány megalakulásakor létesítettek.
Távozik például Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész, a posztra Waldemar Zurek bíró kerül.
Marcin Kierwinski váltja Tomasz Siemoniak eddigi belügyminisztert, aki azonban tárca nélküli miniszterként továbbra is felügyeli a titkosszolgálatokat.
Czeslaw Siekierski agrárügyi miniszter helyébe eddigi helyettese, Stefan Krajewski lép.
Radoslaw Sikorski ezután kormányfőhelyettesként tölti be külügyminiszteri tisztségét.
Távozik a kabinetből Izabela Leszczyna egészségügyi miniszter, valamint Slawomir Nitras sport- és turisztikai miniszter is, aki Rafal Trzaskowski választási kampányfőnöke volt.
Tusk bejelentése szerint a későbbiekben csökkentik a miniszterhelyettesek számát is, amely jelenleg 95.
Az új kormány tagjait előzetes megállapodás szerint csütörtökön nevezi ki Andrzej Duda elnök, az első kormányülést pedig pénteken tartják meg – jelezte a kormányfő.
A kabinet átalakítása megelőzi Karol Nawrocki beiktatását az elnöki posztra, amire augusztus 6-án kerül sor.
Karol Nawrocki, Lengyelország újonnan megválasztott elnöke azzal a kéréssel fordult Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz, hogy kezdjék meg a volhíniai mészárlás áldozatainak nagyszabású exhumálását – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Nawrockij elmondta: „Nagykövet úr, mint újonnan megválasztott elnök, ismét szeretnék hivatalosan fordulni önhöz és Zelenszkij elnökhöz a volhíniai teljes körű exhumálások lehetőségével kapcsolatban. A lengyelek erre az igazságra várnak, a volhíniai családok pedig még mindig szenvednek a 82 évvel ezelőtt történt traumától.”
A megválasztott lengyel elnök azt is megjegyezte, hogy a volhíniai mészárlás áldozatai „a keresztet, a sírt és az emlékezést követelik”. „Lengyelország leendő elnökeként köteles vagyok az ő hangjukkal beszélni. Senki sem fog ez alól felmenteni. A lengyelek erre az igazságra várnak” – tette hozzá Karol Nawrocki, hozzátéve, hogy az exhumálás szükséges ahhoz, hogy Lengyelország és Ukrajna „valóban kibéküljön”.
Az oroszok lépése válasz a krakkói orosz konzulátus bezárására. Varsó ezt a döntést az ország ellen elkövetett orosz szabotázsakciókkal indokolta.
Elrendelte a kalinyingrádi lengyel konzulátus bezárását Oroszország, válaszul a krakkói orosz konzulátus bezáratására, amit Moszkva igazolatlan és ellenséges lépésnek nevezett.
Az orosz külügyi tárca pénteken berendelte a moszkvai lengyel ügyvivőt, hogy tájékoztassák arról, nem járulnak hozzá a kalinyingrádi lengyel konzulátus működéséhez – írja a The Moscow Times. A bezárás határideje augusztus 29. A krakkói orosz konzulátus június 30-án fejezte be működését, miután a lengyel hatóságok májusban értesítették erről Moszkvát.
A krakkói konzulátus bezárását Varsó azzal indokolta, hogy bizonyítékok mutatják, orosz hírszerző szolgálatok is érintettek voltak egy lengyel pláza 2024. májusi kigyulladásában. Az orosz külügy közlése szerint semmilyen barátságtalan cselekedetet nem hagynak megtorlatlanul.
Később a történtekre a lengyel külügyminisztérium is reagált, kijelentve, hogy Varsó válasza arányos lesz. Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő szerint Moszkva döntése főként az oroszokat érinti majd hátrányosan, ugyanis nem utazik sok lengyel turista mostanában Kalinyingrádba, és ott jelentős lengyel üzleti érdekek sincsenek, így a fő hatás a lengyel vízumra pályázó oroszokat éri majd.
A két ország között igencsak fagyos a viszony, mióta Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, mind a két oldal diplomaták tucatjait utasította ki a háború kezdete óta. Lengyelország mindemellett kulcsfontosságú logisztikai központ is az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányok számára.
Lengyelország védelmi minisztere, Władysław Kosiniak-Kamysz bejelentette három lőszergyártó üzem építését a Lengyel Fegyveripari Csoport (PGZ) központjában tett látogatása során – számolt be róla az RMF FM.
Kosiniak-Kamysz hangsúlyozta, hogy a lengyelek biztonsága a hazai ipartól függ, ezért az országnak teljes szuverenitást kell elérnie az ellátásban és a termelésben – különösen a lőszerek terén.
Kiemelte, hogy a lőszergyártás a lengyel kormány számára abszolút prioritást élvez.
„Elértük azt a szintet, hogy évente 250 millió darab kis kaliberű lőszert állítunk elő. Negyedmilliárd darab – ez ötször annyi, mint néhány hónappal ezelőtt” – tette hozzá a védelmi miniszter.
Azt is megjegyezte, hogy a kormány célja három új lőszergyár építése a Lengyel Fegyveripari Csoport keretén belül.
Andrzej Duda lengyel elnök hivatali idejének utolsó interjújában váratlanul bírálta Ukrajnát, mert Kijev, mint mondta, nem értékeli a lengyel segítséget, de Lengyelország NATO-szövetségeseit is bírálta, mert szerinte nem tisztelik Varsót – számolt be az rbc.ua hírportál Duda lengyel lapoknak adott interjújára.
A jelentés szerint Duda azt mondta, hogy Ukrajna nehéz helyzetére való tekintettel Lengyelország bizonyos kérdésekben megmutathatta volna, hogy „nem hagynak minket megkerülni vagy figyelmen kívül hagyni”. Ez azonban nem történt meg – Varsó nem tett ilyen lépéseket.
Duda bírálta Ukrajnát és szövetségeseit is, amiért elfogadták Lengyelország engedélyét a katonai segélyszállítmányok rzeszówi repülőtéren és általában lengyel területen keresztül történő szállítására. „Például azt hiszem, hogy mind az ukránok, mind a szövetségeseink egyszerűen azt hiszik, hogy a rzeszówi repülőtér és az autópályáink az övék, mintha az övék lenne. De nem az övék. A miénk” – hangsúlyozta.
A lengyel elnök hozzátette, hogy Ukrajnának és az európai országoknak szembe kell nézniük ezzel a ténnyel. Vagy, ha valami nem tetszik nekik, akkor „lezárjuk, és később találkozunk”, ami azt jelenti, hogy Lengyelország lezárja a segélyszállítmányok Ukrajnába szállításának lehetőségét – mondta. „Igen, javításokat végzünk. Lezárjuk a rzeszówi repülőteret, és ti tengeren, légi úton, nem is tudom, ejtőernyővel szállítotok Ukrajnába. Kitaláljátok. Kitaláljátok, ha úgy gondoljátok, hogy nincs ránk szükségetek” – hangsúlyozta.
Kiderült, hogy Duda sértődött, amiért Lengyelországot nem hívták meg „nagyon fontos nemzetközi szervezetekbe, ahol a területén keresztül történő segélynyújtás kérdéséről döntöttek”. Nem részletezte, hogy pontosan miről is volt szó, de azt mondta, hogy akkoriban „ez botrány volt”.
A lengyel elnök elismerte, hogy emiatt – mint kiderült – blokkolta a 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozó zárónyilatkozatát. Ugyanakkor a lengyel sértődés problémákat okozott Ukrajnának, bár maga Duda is elismerte, hogy nincs értelme a „nemzetközi szervezetek” kérdéseit Ukrajnával megvitatni. „Nincs értelme erről Ukrajnával beszélni, csak a szövetségeseinkkel. Legyen bátorságunk beszélni a németekkel és az amerikaiakkal” – mutatott rá Andrzej Duda.
Lengyelország tiltakozását fejezte ki Oroszországgal szemben a Kijev elleni nagyszabású éjszakai bombázások miatt, amelynek során a lengyel nagykövetség konzuli részlege is megrongálódott, számolt be a Jervopejszka Pravda a lengyel külügyminisztérium és a kijevi nagykövetség X bejegyzésére hivatkozva.
A lengyel külügyminisztérium jegyzékben fejezte ki tiltakozását az ukrán civilek elleni légicsapások miatt, megjegyezve, hogy a lengyel diplomáciai képviselet épülete is megrongálódott.
„A lengyel külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy ez ellentmond a nemzetközi joggal, többek között az 1961-es bécsi egyezménnyel” – áll a közleményben.
Július 4-én reggel Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy indítsa újra a légvédelmi rendszerek szállítását Ukrajnának.
A német külügyminiszter, aki éppen most tért vissza ukrajnai látogatásáról, azt tanácsolta azoknak, akik szerint „Putyin békét akar”, hogy nézzék meg a kijevi fotókat.
A lengyel legfelsőbb bíróság illetékes kamarája megerősítette a június elején tartott elnökválasztás érvényességét, amelynek második fordulójában az ellenzéki Karol Nawrockit választották meg államfőnek. A döntést meghozó, 18 tagú testület – a rendkívüli ellenőrzés és közügyek kamarája – három bírája ugyanakkor különvéleményt fogalmazott meg az eljárással kapcsolatban.
A kamara azután döntött, hogy felülvizsgálta a legfelsőbb bírósághoz a választópolgárok által benyújtott, a szavazás lebonyolítására vonatkozó panaszokat. Több mint 54 ezer panasz érkezett az ügyben, 21-et ítéltek jogosnak, de ezek nem befolyásolták a választási eredményt, közölték. A vizsgálat során megállapították, hogy a több mint 31 ezer választási körzet közül összesen 17-ben történt szabálytalanság a szavazatok számlálásakor – számolt be a Magyar Nemzet az MTI nyomán.
Malgorzata Manowska legfelsőbb bírósági elnök a múlt héten elmondta, hogy a beadványok többsége egy kormánypárti parlamenti képviselő, Roman Giertych által közzétett panasz másolata volt. Giertych az utóbbi napokban „meghamisított” szavazásról beszélt a médiában, és az elnökválasztás második fordulójában leadott összes szavazat újbóli megszámlálását követelte. Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főállamügyész a keddi tárgyaláson megerősítette, hogy szerinte az esetleges szabálytalanságokat több körzetben is ellenőrizni kellene a voksokat. Ez nem lenne hatással a választási eredményre, „de megnyugtatná a kedélyeket az állampolgárok egy részénél”, fogalmazott. Bodnar hétfői állásfoglalásában azt javasolta, hogy minősítsék érvényesnek a szavazást, azzal a kikötéssel, hogy az ügyben egy másik kamara döntsön.
Malgorzata Manowska viszont hétfőn aláhúzta, hogy a kamara törvényi hatáskörét kétségbe vonó kijelentések az ország „politikai destabilizálását célozzák”. Andrzej Zoll volt alkotmánybírósági elnök múlt pénteken a TVN24 hírtelevízióban felvetette, hogy a választás kapcsán felmerült kétségek miatt fel kellene függeszteni a parlament alsó- és felsőházának összevont ülését, amelyet augusztus 6-ra terveznek, és amelyen Karol Nawrocki elnöki esküt tesz. Zoll javaslatát szombaton az ország számára „romboló hatásúnak” nevezte Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszter, a kormánykoalíciós Lengyel Parasztpárt elnöke. Szymon Holownia alsóházi elnök, a szintén koalíciós Lengyelország 2050 párt vezetője június közepén bejelentette, hogy a választás legfelsőbb bírósági megerősítése esetén összehívja a parlament összevont ülését Nawrocki felesketése céljából. A legfelsőbb bíróság varsói székháza előtt kedden a Nawrocki megválasztását kétségbe vonó polgári aktivisták, valamint Nawrocki hívei is tüntettek. Az elnökválasztás második fordulójában Karol Nawrocki a szavazatok 50,89 százalékát, kihívója, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós jelölt pedig a voksok 49,11 százalékát kapta az országos választási bizottság hivatalos eredményei szerint.
