Lengyelországban úgy vélik, hogy az Európai Unióban olyan feltételeket kell teremteni, hogy a hadköteles ukrán férfiak hazatérjenek és teljesítsék alkotmányos kötelezettségüket – jelentette ki csütörtökön Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az RMF24 lengyel rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sikorski hangsúlyozta, hogy az európai országoknak segíteniük kell Ukrajnát. Mint megjegyezte, az uniós országokban több százezer ukrán potenciális újonc van, akiknek meg kell védeniük a hazájukat. Szerinte Lengyelország élen jár abban, hogy segítsen Ukrajnának felkészíteni ezeket az embereket a katonai szolgálatra.
A lengyel diplomácia vezetője kijelentette, hogy a katonai szolgálatot kerülő személyek Ukrajnába való visszaküldéséről szóló megbeszéléseket az Európai Unió szintjén folytatják. „Itt olyan feltételeket lehet szabni az ukránok EU-ban való tartózkodásához, amelyek arra ösztönzik őket, hogy teljesítsék a haza védelmére vonatkozó kötelességüket” – mutatott rá Radoslaw Sikorski.
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette, hogy a hivatalos Varsónak a jövőben nem szabad jóváhagynia Ukrajna európai uniós tagságát mindaddig, amíg az 1943-as volhíniai tragédia ügye nem oldódik meg – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Polsatnews.pl című lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel védelmi miniszter elmondta, hogy országa „amennyire csak lehetséges” támogatja Ukrajnát Oroszország folyamatos nagyszabású katonai agressziójával összefüggésben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „a megoldatlan történelmi kérdések miatt nem minden tökéletes Varsó és Kijev kapcsolatában”.
Kosiniak-Kamysz szerint Ukrajna európai integrációjának a hátterében a lengyel hatóságoknak „ultimátumot kell adniuk”. „Ukrajna nem csatlakozik az Európai Unióhoz, ha nem sikerül megoldani a volhíniai kérdést” – mutatott rá.
Az ukrajnai front jelenlegi helyzetéről szólva a lengyel tárcavezető hangsúlyozta, hogy a lengyel fél számára „a háború vége csakis Ukrajna győzelmét jelenti”. „Minden más eset továbbra is közvetlen háborús fenyegetést jelent Lengyelország számára” – mondta.
Władysław Kosiniak-Kamyszelégedett azzal is, hogy a védelmi támogatás részeként eszközök érkeznek Ukrajnába, de felhívta a figyelmet arra, hogy egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az ősz és a tél előtti ellátás gondot okoz majd a kritikus infrastruktúra nagyarányú megsemmisítése miatt.
A lengyel kormány határozatot fogadott el, amely felgyorsítja az F–16-os vadászrepülőgépek átadását Ukrajnának, jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök X közösségi oldalán.
Megjegyezte, hogy Nagy-Britanniában találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, hogy megvitassa Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését.
„Ma pozitív döntést hozott a lengyel kormány ez ügyben, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy a lehető leghamarabb megkapja az F–16-os vadászgépeket” – mondta Zelenszkij.
Az államfő egyben köszönetet mondott a lengyel félnek a korábbi megállapodások „hatékony végrehajtásáért”.
Őrizetbe vették Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest, a fő ellenzéki frakció, a Jog és Igazságosság (PiS) alsóházi képviselőjét, és házkutatást végeznek nála – közölte hétfőn a lengyel államügyészség.
Marcin Romanowski az előző, a PiS által vezetett lengyel kormánykoalíció egyik kisebb pártja, a Szuverén Lengyelország politikusa. A parlamenti alsóház (szejm) pénteken szavazta meg a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint őrizetbe vételének, esetleg előzetes letartóztatásának jóváhagyásáról szóló határozatot.
Przemyslaw Nowak, az államügyészség szóvivője közölte: az előző kormány idején az igazságügyi tárca kötelékében működő Igazságosság Alap ügyében indított nyomozás során összegyűjtött bizonyíték lehetővé tette, hogy Marcin Romanowskit
11 bűntett elkövetésével gyanúsítsák meg.
A képviselő a gyanú szerint az állami vagyonban „nagymértékű kárt okozó (…) szervezett bűnözői csoportban” vett részt – tette hozzá a szóvivő. Megerősítette: Romanowskit a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) vette őrizetbe.
Mateusz Morawiecki volt kormányfő az X-en az ellenzék megfélemlítését célzó politikai lépésnek nevezte Romanowski őrizetbe vételét. Felidézte: a képviselő már pénteken maga jelentkezett az ügyészségen (ahol akkor nem hallgatták ki). „Mindazonáltal (…) hatáskeltő módon kellett őrizetbe venni, ez undorító és szégyenletes” – fogalmazott Morawiecki.
Az Igazságosság Alap ügyében eddig összesen 11 emberrel szemben fogalmaztak meg gyanút. A lengyel nyomozó szervek már március végén végeztek országszerte házkutatásokat, többek között az onkológiai kezelés alatt álló Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszternél. Akkor ez ügyben három személyt tartóztattak le. Közülük két nő az igazságügyi minisztérium volt hivatalnoka, a harmadik pedig Michal Olszewski, a Jézus Szent Szívének Papjai nevű szerzetes kongregáció tagja, aktív lelkipásztori tevékenységéről ismert pap.
Az általa vezetett Profeto alapítvány egy központot épített fel Varsóban a bűncselekmények áldozatai számára, ehhez az Igazságosság Alap forrásaiból 66 millió zlotyt hívtak le.
A beruházás utolsó szakaszának finanszírozását Donald Tusk jelenlegi kormánya leállította.
Az ügyészség gyanúsítása szerint a Profeto alapítvány annak ellenére nyerte meg a pályázatot, hogy nem teljesítette annak formális feltételeit.
Michal Olszewski és a két hivatalnok jelenleg is előzetes letartóztatásban van. A varsói szejm előtt múlt kedden mintegy 4,5 ezren tiltakoztak fogva tartásuk ellen. A tüntetés azzal is összefüggött, hogy július 1-én a Sieci konzervatív hetilap közzétette a lelkész vallomását, amely szerint letartóztatása után 60 órán át nem kapott ennivalót, és amikor inni kért, egy használt palackban hoztak neki csapvizet. Amikor vécére kellett volna mennie, arra utasították, hogy ehhez ugyanazt a palackot használja.
Az ABW dezinformációnak nevezte a Sieci cikkét.
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a múlt heti tüntetésen úgy ítélte meg: a leírt bánásmód megfelel a kínzás Emberi Jogok Európai Bírósága szerinti meghatározásának.
A Szuverén Lengyelország párt az ENSZ kínzás elleni bizottságához, az Amnesty International és a Helsinki Bizottság szervezetekhez fordult a lelkész lehetséges bántalmazása miatt. E bánásmódot Andrzej Duda államfő is bírálta.
A lengyel külügyminiszter szerint ezzel országa költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
Lengyelország rekordszintre növeli védelmi kiadásait jövőre – nyilatkozta a lengyel külügyminiszter a Bloomberg televíziónak péntek este.
Radoslaw Sikorski azt mondta, hogy Lengyelország hazai össztermékének (GDP) 5 százalékára emeli a védelmi kiadásokat a jelenlegi 4 százalékról, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.
A külügyminiszter szerint ezzel Lengyelország költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
Cezary Tomczyk védelmi miniszterhelyettes csütörtökön a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak azt mondta, hogy Lengyelország az idei évhez képest jövőre mintegy 10 százalékkal, rekordszintre emeli védelmi költségvetését.
Wieslaw Kukula altábornagy, vezérkari főnök szerdán egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Lengyelországnak fel kell készítenie katonáit a totális konfliktusra.
[type] => post
[excerpt] => A lengyel külügyminiszter szerint ezzel országa költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720973520
[modified] => 1720911104
)
[title] => A lengyelek mindenkit überelnek, a GDP 5 százalékára növelik a védelmi kiadásokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121641&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121641
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121642
[image] => Array
(
[id] => 121642
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[original_lng] => 353892
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720900311:12
[_thumbnail_id] => 121642
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 301
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 40010
[1] => 1063
[2] => 6569
)
[tags_name] => Array
(
[0] => GDP
[1] => Lengyelország
[2] => védelmi kiadások
)
)
[5] => Array
(
[id] => 121578
[content] =>
A lengyel parlament megszavazta Marcin Romanowski ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, lehetővé téve, hogy vádat emeljenek ellene 11 bűncselekmény feltételezett elkövetése miatt, amelyek az előző Jog és Igazságosság (PiS) kormány igazságügyi miniszterhelyetteseként töltött időszakához kapcsolódnak. A parlament jóváhagyta az előzetes letartóztatását is. Ez a döntés egy másik ellenzéki képviselő és volt igazságügyi miniszter, Michał Woś mentelmi jogának múlt havi megvonását követi – írja a Notes from Poland.
A jelenlegi kormány, amely decemberben vette át a hatalmat a PiS-től, az igazságügyi minisztérium egyik alapjának kifizetésével kapcsolatos állítólagos korrupciós ügyekben folytat vizsgálatot. Mind Romanowski, mind Woś azt állítja, hogy az új kormány „politikai elnyomásának” és „törvénytelen intézkedéseinek” célpontjai.
Júniusban Adam Bodnar főügyész, aki egyben igazságügyi miniszter is, kérte Romanowski mentelmi jogának felfüggesztését. Bodnar kijelentette, hogy kellően megalapozott a gyanú, hogy Romanowski olyan bűncselekményekben vett részt, mint a szervezett bűnözői csoportban való részvétel, a bűnözés mint jövedelemforrás, valamint a hatalommal való visszaélés.
Bodnar kérte Romanowski előzetes letartóztatását is, aggodalmát fejezve ki, hogy esetleg megpróbálja „jogellenesen akadályozni az eljárást”. A Romanowski elleni vádak egy olyan vizsgálat részét képezik, amely a bűncselekmények áldozatainak megsegítésére szolgáló Igazságügyi Alap állítólagos hűtlen kezelését vizsgálja. Az ügyészek azt állítják, hogy az alapot korrupt módon használták fel a PiS vezette korábbi kormánykoalíció és társai politikai és pénzügyi előnyére.
Varsó fontolgatja Kijev javaslatát, hogy a Lengyelország területe felé tartó orosz rakétákat még Ukrajna légterében lelője – jelentette ki szombaton Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a BBC-re hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője elmondta, hogy ez a javaslat szerepelt a két ország közös védelmi megállapodásában, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök a hét elején tett varsói látogatása során írt alá. „Ebben a szakaszban ez egy ötlet. A megállapodásunk szerint meg fogjuk vizsgálni ezt az ötletet” – vázolta a washingtoni American Enterprise Instituteban mondott beszédében.
Sikorski mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy néhány orosz rakéta Szentpétervár környékéről lőtt ki ukrán célpontokat a nyugat-ukrajnai Lemberg és a lengyel határ közelében, átrepülte Fehéroroszországot, és körülbelül 40 másodpercre behatolt a lengyel légtérbe, majd visszatért célja felé Ukrajnába. Azt is elismerte, hogy ilyen rövid időintervallumban Varsónak kevés ideje volt reagálni. A javaslat azonban elméletileg kiterjed minden Nyugat-Ukrajnán keresztül Lengyelország felé tartó rakétára – tette hozzá.
„A dilemmánk a következő. Ha csak akkor lőjük le őket, amikor belépnek a légterünkbe, a törmelék veszélyt jelent az állampolgárainkra” – mutatott rá Radoslaw Sikorski, megjegyezve, hogy az ukránok nem bánnák, ha Lengyelország orosz rakétákat lőne le a területük felett, ami „önvédelemnek” tekinthető, de jelenleg ez csak egy gondolat, amelyet tanulmányozunk.
Lengyelországnak készen kell állnia egy teljeskörű hagyományos háborúra – nyilatkozta Wieslaw Kukula, a lengyel vezérkari főnök.
„Ma teljes körű háborúra, nem pedig aszimmetrikus háborúra kell készülnünk” – mondta a lengyel tábornok.
Beszélt arról is, hogy növelni fogják a keleti határon állomásoztatott katonák létszámát 8000-re, a korábbi 6000-ről és hogy megindul a „Keleti Pajzs” védelmi projekt, melynek célja a határ menti katonai infrastruktúra és védelmi rendszerek kialakítása.
Lengyelország azon dolgozik, hogy 300 ezerre növelje hadseregének aktív állományát és történelmi szintű modernizáció keretein belül erősítse meg járműparkját. Több ezer páncélozott járművet, tüzérségi rendszert és vadászgépet terveznek beszerezni, elsősorban az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától. A két lengyel kormányon is átívelő haderőfejlesztési projekt célja, hogy Lengyelország legyen a NATO második, harmadik legerősebb országa.
Miller hangsúlyozta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok hűséges szövetségese, és ez a megállapodás „tovább erősíti a NATO keleti szárnyát”.
Az USA a második megállapodást írta alá Lengyelországgal 2 milliárd dolláros közvetlen kölcsönről F-35-ös vadászgépek, Patriot légvédelmi rakétarendszerek és Abrams harckocsik vásárlására, jelentette ki Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium sajtószolgálatának vezetője.
Miller hangsúlyozta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok hűséges szövetségese, és ez a megállapodás „erősíti a NATO keleti szárnyát”.
Elmondta, hogy Lengyelország nagyszabású katonai modernizációs programot hajt végre, és amerikai védelmi felszereléseket vásárol: F-35-ös repülőgépeket, Patriot rakétarendszereket és Abrams harckocsikat.
A külügyminisztérium képviselője elmondása szerint Lengyelország vezető szerepet tölt be a NATO-ban, és jelenleg a GDP 4 százalékát költi védelemre, ami a legmagasabb adat a szövetségben.
Matthew Miller hozzátette, hogy a külföldi katonai finanszírozású közvetlen kölcsönök biztonsági együttműködési eszközt jelentenek az USA számos biztonsági partnere számára.
Lengyelország kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával – közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott varsói sajtóértekezletén.
„Ebben a dokumentumban minden szó jelent valamit, és ezeknek a szavaknak gyakorlati következményei lesznek” – jelentette ki Tusk.
Felidézte: hasonló megállapodásokat már a világ 19 országa, valamint az Európai Unió egésze aláírt Ukrajnával.
Volodimir Zelenszkij a megállapodás tartalmáról elmondta: a dokumentum többek között a stratégiai infrastruktúra védelméről, a polgári védelemről, a hírszerzésről, a kibervédelmi együttműködésről és az orosz dezinformáció elleni küzdelemről szól.
Megállapodtak egy ukrán önkéntes légió lengyelországi kiképzéséről is, amely lehetővé tenné a Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgároknak, hogy részt vegyenek hazájuk védelmében – számolt be az ukrán elnök.
Fontosnak nevezte a megállapodás azon előírásait, amelyek az Ukrajna ellen irányuló, Lengyelországra is veszélyt jelenthető orosz légitámadások elhárításáról szólnak. Ennek megvalósítási mechanizmusain szakértők dolgoznak – jegyezte meg Zelenszkij.
Tusk ebben a vonatkozásban elmondta: ezeket a mechanizmusokat jóvá kellene hagynia a nemzetközi közösségnek és a NATO-nak, amiről egyeztetni fog a szövetségesekkel.
Annak kapcsán, hogy Zelenszkij Varsóból a NATO kedden kezdődő washingtoni csúcstalálkozójára indul, Tusk elmondta: Kijev az értekezleten teljes körű támogatásra számíthat Varsó részéről. Elismerte ugyan, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásához „hosszabb út vezet, amint azt Ukrajna és Lengyelország szeretné”, de Varsó mindent megtesz annak érdekében, hogy ez minél gyorsabban megtörténjen.
Tusk az ukrán energetika támogatására is kitért, jelezve: Varsó „azon dolgozik”, hogy a lengyel szénerőművek ne fizessenek a széndioxid-kibocsátásért, és „az európai pénzekért” a létező energetikai hídon át Ukrajnába szállíthassák az így előállított áramot.
A sajtókonferencia elején Zelenszkij a hétfői ukrajnai orosz rakétatámadások áldozatairól beszélt, és egyperces csendet kért a jelenlévőktől. Közölte: eddig legkevesebb 28 áldozatról, több mint 100 sérültről tudnak. Aláhúzta: a kijevi gyermekkórházat ért támadás „közvetlen rakétacsapás volt”, nem légvédelmi rakétatörmelék okozta a károkat. A civil infrastruktúra megtámadása miatt Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte – közölte Zelenszkij.