A szétesés és egy újabb háború küszöbén áll Bosznia-Hercegovina

A közelmúltban vált közismertté, hogy Christian Schmidt, az ENSZ bosznia-hercegovinai képviselője kijelentette, az országot a szétesés veszélye fenyegeti, és nagyon valószínűsíthető egy újabb katonai konfliktus kialakulása.

Christian Schmidt jelentésében kihangsúlyozta, hogy ha a szerb szeparatisták betartják fenyegetéseiket, hogy „újra felépítik saját hadseregüket, kettéosztva a nemzeti fegyveres erőket”, a nemzetközi közösségnek több békefenntartót kell odaküldenie egy esetleges katonai konfliktus megállítása érdekében.

Mint ismeretes, jelenleg a nemzetközi békefenntartói funkciókat Bosznia-Hercegovinában az EU 700 fős erői biztosítják, valamint a NATO is támogatja a szarajevói központját. Ezen kívül az ENSZ Biztonsági Tanácsának meg kell hosszabbítania ezen szervezetek mandátumát, de Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja a határozatot, mivel Moszkva kezdettől fogva ellenezte Schmidt békefenntartói, a BT általi kinevezését és nem hajlandó elismerni hatásköreit.

Milorad Dodik, a bosnyákok vezére pedig azzal fenyegetőzik, hogy a jövőben elhagyja az állami intézményeket, így a nemzetközi segítségnyújtás céljából létrehozott nemzeti hadsereget is. Dodik október 14-én kijelentette, hogy arra fogja kényszeríteni a bosnyák hadsereget, hogy vonja ki csapatait Szerb Köztársaságból (Bosznia szerb része), ha a Nyugat pedig megpróbál „katonai úton beleavatkozni”, vannak „barátai”, akik támogatásukról biztosították. Több mint valószínű, hogy Szerbiára és Oroszországra gondolt.

„Ez egyenértékű a szétválással, annak a kihirdetése nélkül” – írta Christian Schmidt a közgyűlés előestéjén az ENSZ főtitkár elé terjesztett jelentésében. Elmondása szerint Milorad Dodik cselekedetei „nemcsak az ország és a régió békéjét és stabilitását veszélyeztetik, és (ha a nemzetközi közösség nem reagál) a Dayton-i békeegyezmény kudarcához vezethetnek.

Yasmin Mujanovics szakértő és politológus, Milorad Dodik fenyegetőzéseit kommentálva úgy véli, hogy „készen áll hazárdjátékot játszani”, és valószínűleg megússza a büntetést, gyorsan új helyzetet teremtve és arra számítva, hogy a zűrzavar eléri mind Szarajevót, mind a nemzetközi közösséget, és nem lesznek jelentős nemzetközi következményei”.

A maga részéről Alida Vracic, a boszniai Populari elemző központ vezetője számos hírügynökségnek kijelentette, hogy „az állandó válságérzet, amely egyre csak erősödik, lehetővé teszi az ország vezetőinek, hogy álcázzák az ország irányításával kapcsolatos szakmaiatlanságukat”. „Általánosságban elmondható, hogy a politikusok abban reménykednek, hogy pontokat szereznek a válsággal kapcsolatban, és a várakozásoknak megfelelően, csak a lakosság lesz az, aki veszít” – hangsúlyozta ki Vracic asszony. Elmondása szerint a konfliktust „nagyon kapóra jött” a vezetés számára, mivel minden jelentős vitát háttérbe szorít, például: „Szarajevo belefúl a szmogba”; hogy a regionális hatóságok pénzt sajátosítottak ki a Covid-19 válság idején; hogy Szarajevóban az áldozatok száma nagyobb, mint a háború alatt; az ország fele szegénységben él; hogy egyetlen reformot sem hajtottak végre; hogy hónapok óta egyetlen törvényt sem tárgyaltak meg a parlamentben.

NEWSMAKER