Aggodalmának adott hangot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint amiatt, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia-Hercegovinára.
A NATO-főtitkár – akit a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba idézett – a boszniai kormány küldöttségével folytatott tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: nagyon aggasztja a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is. E két tényező alááshatja az ország stabilitását, és gyengítheti a reformokat – vélte.
Hozzátette: az ország vezetőinek egységesnek kell lenniük, és a fejlődésért kell dolgozniuk.
A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. Dodiknak ezért több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segítik elő.
Ezek között szerepelt például a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer létrehozása. Emellett a boszniai szerbek a történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva nem akarják megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, és ellenzik, hogy Bosznia-Hercegovina szankciókat vezessen be Moszkva ellen.
Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy szeretné, ha Szarajevó és a NATO kapcsolatai tovább mélyülnének, mert az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elkötelezett a térség biztonsága, stabilitása és az ország euroatlanti integrációja mellett. Mint mondta: minden országnak jogában áll külföldi beavatkozás nélkül eldönteni, hogy milyen biztonsági megállapodásokat köt.
Megszakította az együttműködést az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság boszniai nagykövetségeivel a boszniai Szerb Köztársaság kormánya, mert indoklásuk szerint Washington és London beleavatkozott az ország belügyeibe, és a daytoni megállapodás ellen dolgozott – olvasható a Banja Luka-i közleményben.
A többségében szerbek lakta országrész kormánya azt is közölte csütörtök este, hogy mindaddig nem veszik fel újra a kapcsolatot a diplomáciai képviseletekkel, amíg a két érintett ország nem hagy fel azzal, hogy bele akarjon avatkozni Bosznia-Hercegovina belügyeibe, ez a viselkedés ugyanis nem egyeztethető össze az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Bosznia-Hercegovinával fenntartott hivatalos politikájával.
Csütörtökön Milorad Dodik, az országrész elnöke is arról beszélt, hogy London és Washington negatívan és ellenségesen viselkedik a boszniai szerbekkel szemben, ezért feltehetően meg kell majd szakítani velük a kapcsolatot.
Milorad Dodik ellen mind az Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be az országrészének elszakadását hirdető retorikájára, korrupcióra és a daytoni békemegállapodás aláásására hivatkozva.
A szarajevói amerikai nagykövetség szerint a kapcsolatok megszakítása „újabb lépést jelent azon a veszélyes úton, amelyet Milorad Dodik választott”. Ez az elszigetelődés és az autokrácia felé vezető út, ami pedig nem használ a boszniai Szerb Köztársaságban élőknek.
A Twitteren közzétett üzenet szerint: Washington továbbra is segíti az ott élőket, ugyanakkor „nem nyújt segítséget egy olyan kormánynak, amely autoriter gyakorlatot alkalmaz saját lakosai ellen, a jó szándékú nemzetközi segítséget pedig alkotmányellenes és Dayton-ellenes tevékenységre fordítja”.
A brit nagykövetség szerint is ártalmas a döntés, ugyanakkor rámutattak, hogy kizárólag Bosznia-Hercegovinának mint államnak van joga arról dönteni, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat egy másik országgal.
Az 1991–1995-ös délszláv háborút az 1995. november 21-én az amerikai Daytonban megkötött keretmegállapodás zárta le, amelyet az akkori Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői írtak alá. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.
Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
Oroszország megfenyegette Bosznia-Hercegovinát: ha csatlakozik a NATO-hoz, Moszkva fenntartja a jogot az „arányos válaszra” – jelentette ki Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövet az orosz Diplomácia napja alkalmából megjelent közleményében, számolt be az UNN.
Bosznia-Hercegovina bármilyen lépést megtehet a világ színterén: csatlakozhat bármely szervezethez – politikai, gazdasági, kulturális. Ha a lakosság többsége ezt akarja, ha ez az ország javára válik, a fejlődést idéz elő, erősíti az ország kapcsolatait a világ más népeivel – őszinte örömmel fogadjuk” – mondta az orosz nagykövet.
Ugyanakkor elmondása szerint Bosznia-Hercegovina vezetésének meg kell értenie, hogy ha az ország „egy olyan blokkhoz csatlakozik, amelynek fő célja Oroszország megsemmisítése”, akkor Moszkvának „joga van megvédeni magát”.
„Önöknek, mármint az ország vezetésének meg kell érteniük, hogy ha csatlakoznak ahhoz a blokkhoz, amelynek fő célja Oroszország elpusztítása, akkor nekünk, egy független külpolitikával rendelkező szabad országnak, mint amilyen Bosznia-Hercegovina is, jogunk van arra, hogy megvédjük magunkat” – áll az orosz nagykövet közleményében.
Hozzátette: mindaddig, amíg az ország nem tesz intézkedéseket az Oroszországi Föderáció ellen, az utóbbi „nyugodtnak érzi magát, és nincs szüksége védelme megerősítésére”.
„Itt tiltakozni is lehet, hogy elméletileg teljesen más szándékkal is lehet csatlakozni a NATO-hoz vagy az EU-hoz, aminek semmi köze Oroszországhoz… De legyünk reálisak – Brüsszel vagy Washington, Moszkvára irányuló nukleáris rendszerek telepítésére irányuló esetleges parancsát Szarajevó, mivel a szervezet tagja, kénytelen lesz teljesíteni. Úgyhogy a választás szabad, de kérjük, ne korlátozzanak minket válaszadási jogainkban. Természetesen arányosan” – írta a diplomata.
A nagykövet hozzátette: amíg Oroszország „100%-ig nem biztos az ország elpusztítására irányuló aljas tervek valóságában, addig senki nem fogja megnyomni a piros gombot”.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának – közölte Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetben csütörtökön.
A tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács a tagjelölti státusz megadását Bosznia-Hercegovinának annak ismeretében adta meg, hogy az ország a jogállamiság megerősítése érdekében megtette az Európai Bizottság ajánlásában meghatározott lépéseket, köztük a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a migráció kezelése és az alapvető jogok biztosítása érdekében.
Az uniós bővítés során nagy hangsúlyt kapnak a jogállamiság, az alapvető jogok, a gazdasági fejlődés és a versenyképesség, a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás területén végrehajtott alapvető reformok.
Az uniós tagállamok általános ügyekkel foglalkozó miniszterei kedden azzal indokolva javasolták az uniós állam-, illetve kormányfőknek Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszának megadását, hogy az európai uniós integráció fontos lépését jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről. Az unió bővítési politikája a kontinens békéjének, jólétének, biztonságának, stabilitásának és a demokráciának a záloga – írták.
Az Európai Bizottság bővítési döntéscsomagjának részeként azzal a feltétellel tett ajánlást a nyugat-balkáni ország tagjelölti státuszának megadására október közepén, hogy Bosznia-Hercegovina lépéseket tesz a demokrácia, az állami intézmények működőképessége, a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a média szabadságának megerősítésére és a migráció hatékonyabb kezelésére.
Folytatja munkáját a boszniai háromtagú államelnökség horvát tagja, míg a bosnyák és a szerb tag változik – erősítette meg vasárnap a boszniai választási bizottság az október 2-i általános választások eredményeit.
A végeredményekből az látszik, hogy 100 százalékos feldolgozottság mellett a horvát Zeljko Komsic, a Demokratikus Front (DF) jelöltje a voksok 55,8 százalékát szerezte meg, és ezzel megtartotta helyét az államelnökségben.
A bosnyák tag eddig a Demokratikus Akciópárt (SDA) politikusa, Sefik Dzaferovic volt, a következő négy évben viszont az egyesült ellenzék jelöltje, Denis Becirovic tölti be ezt a funkciót, aki a voksok 57,37 százalékát szerezte meg.
A kollektív államelnökség szerb tagja sem marad a helyén. Milorad Dodikot Zeljka Cvijanovic váltja, ám mindkét politikus a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) tagja, a váltás pedig megegyezés eredménye. Zeljka Cvijanovic a voksok 51,65 százalékának megszerzését követően kapott helyet a kollektív államelnökségben.
A boszniai szövetségi parlamentbe a három államalkotó népcsoport – a bosnyák, a horvát és a szerb – legrégebbi pártjainak képviselői kerültek be nagy többségben, ahogyan az országrészek parlamentjeiben is ők szerezték meg a legtöbb helyet. A szövetségi parlamentben a legtöbb bosnyák képviselője az SDA-nak, a legtöbb horvát képviselője a Bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ BiH), a legtöbb szerb képviselője pedig az SNSD-nek lesz.
A bosznia-hercegovinai választópolgárok október első vasárnapján az ország különböző szerveinek 518 leendő tagjáról döntöttek.
Megválasztották a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.
A választási bizottság az MTI szerint egyelőre nem közölte a boszniai Szerb Köztársaság leendő vezetőinek nevét, a szerbek lakta országrészben ugyanis felmerült a választási csalás gyanúja, így ott újraszámlálják a szavazatokat. Korábban Milorad Dodik, aki 2010 és 2018 között már volt az országrész elnöke, valamint kihívója, az ellenzéki Jelena Trivic is bejelentette győzelmét. Milorad Dodik szombaton bejelentette, feljelentést tesz a választási bizottság ellen, amennyiben nem közli az eredményeket.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának – jelentette be Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos Brüsszelben szerdán.
Sajtótájékoztatóján Várhelyi Olivér közölte: a brüsszeli testület szerdán elfogadott bővítési döntéscsomagjának részeként tett ajánlás feltétele, hogy Bosznia-Hercegovina lépéseket tesz a demokrácia, az állami intézmények működőképessége, a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a média szabadságának megerősítésére, ahogy a migráció hatékonyabb kezelésére is.
A magyar EU-biztos kijelentette: a tagjelölti státusz megadására vonatkozó ajánlás történelmi pillanat Bosznia-Hercegovina polgárai számára.
„Biztatom az ország vezetőit, hogy a lehető legjobban használják ki ezt a lehetőséget, és mielőbb folytassák az ajánlásunkban meghatározott lépéseket” – fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a bizottság véleményében megfogalmazott reformok és a tizennégy prioritás teljesítésével kapcsolatos munka továbbra is kulcsfontosságú a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Közölte, az Európai Unió bővítési politikája geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe, stabilitásába, biztonságába és társadalmi-gazdasági növekedésébe. „Közös érdekünk, hogy felgyorsítsuk az integrációs folyamatot, kezdve a Nyugat-Balkánnal, ahol évek óta azon dolgozunk, hogy közelebb hozzuk a régiót az EU-hoz” – emelte ki.
Montenegróval kapcsolatban Várhelyi Olivér elmondta: a csatlakozási tárgyalások a többi között továbbra is a jogállamiságra vonatkozó fejezetben meghatározott intézkedések teljesítésére összpontosítanak. Az országnak fokoznia kell a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának biztosítására vonatkozó munkát, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatás hitelessége érdekében megkezdett munkát.
Szavai szerint Szerbiának olyan kormány létrehozására kell törekednie, amely szilárdan elkötelezett az EU stratégiai iránya és a szükséges reformok mellett. További munkára és politikai elkötelezettségre van szükség a reformok folytatásához és elmélyítéséhez, különösen az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság, a gyülekezési szabadság és a háborús bűncselekmények kezelésének kulcsfontosságú területein – mondta.
Az uniós biztos kiemelte: Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megnyitása júliusban új szakaszt nyitott az EU-val fenntartott kapcsolataikban, de ennek a két országnak is tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területein – mondta. Albániának emellett érdemben foglalkoznia kell a tulajdonjogokkal, a kisebbségi kérdésekkel és a véleménynyilvánítás szabadságával is – tette hozzá.
Koszovóval kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, hogy Pristinának is fokoznia kell a demokrácia, a közigazgatás, a jogállamiság megerősítésére és a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit. Kiemelte: az Európai Bizottság kitart azon 2018. júliusi értékelése mellett, amely szerint Koszovó teljesítette az összes vízumliberalizációs kritériumot. A végrehajtó testület erre vonatkozó javaslatával az Európai Unió Tanácsának sürgősen foglalkoznia kell – húzta alá.
Az Európai Bizottság továbbra is támogatja a reformtörekvéseket, valamint felgyorsítja a Nyugat-Balkán egészének uniós integrációját – húzta alá.
A szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban megjegyezte, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területét érintően Ankarának meg kell fordítania a jelenleg tapasztalható negatív tendenciát. A jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolat szerves részét képezi – mondta. Azok az okok, melyek Törökország csatlakozási tárgyalásainak leállásához vezettek, még mindig fennállnak – közölte. Törökország továbbra is az Európai Unió kulcsfontosságú partnere az olyan alapvetően fontos területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia, az élelmezésbiztonság és a közlekedés – tette hozzá Várhelyi Olivér.
Borult a papírforma a bosznia-hercegovinai általános választások, a választási bizottság előzetes eredményei szerint a bosnyák, a horvát és a szerb közösség voksolásai is hoztak meglepetéseket.
A boszniai háromtagú elnökség szerb helyét Zeljka Cvijanovic szerezte meg (51,65 százalék), és ez nem okozott meglepetést, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) jelöltje minden közvélemény-kutatás alapján a kampány során végig vezetett. A horvát tag győzelme nem ennyire egyértelmű, a választási bizottság előzetes eredményei alapján a Bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) jelöltje, Borjana Kristo kapta a legtöbb szavazatot (51,36 százalék), a második helyen pedig a voksok 48,64 százalékával Zeljko Komsic, a Demokratikus Front (DF) jelöltje végzett. Ám a választás éjszakáján a DF jelöltje jelentette be előbb a győzelmét a párt saját adatgyűjtésére hivatkozva.
A legnagyobb bukás pedig Bakir Izetbegovicé. A Demokratikus Akciópárt (SDA) vezetője és elnökjelöltje négy évet kihagyott az ország vezetéséből, mert korábban két megbízatási időszakon át, 2010 és 2018 között volt az államelnökség bosnyák tagja, ezért négy évvel ezelőtt nem indulhatott. Most vissza akart térni az államvezetésbe, és minden jel arra utalt, hogy erre nagyon nagy esélye van, ám a választói akarat mást mutatott, és Bakir Izetbegovic csupán a voksok 39,31 százalékát szerezte meg, míg az egyesült ellenzék jelöltjére, Denis Becirovicra a szavazópolgárok 55,78 százaléka voksolt. A várakozások szerint azonban a bosnyákoknak járó parlamenti helyek többségét az SDA szerezte meg.
A választási bizottság nem közölte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztját ki szerezte meg. Ez a helyi sajtó szerint azt mutatja, hogy nagyon szoros lehet a verseny az SNSD jelöltje, Milorad Dodik, valamint a baloldali jelölt, Jelena Trivic között. A választás éjszakáján mindkét jelölt bejelentette győzelmét, noha míg a Demokratikus Haladás Pártjának (PDP) a jelöltje hangosan és utcazenészekkel ünnepelt, addig Milorad Dodik zárt ajtók mögött mulatott, sajtótájékoztatóján pedig nagyon visszafogottan fogalmazott, amikor azt mondta, tudomása szerint ő kapott több szavazatot, de meg kell várni a hivatalos végeredményeket.
Az egyéb helyek kiosztásáról egyelőre nem közölt eredményeket a választási bizottság.
Mindezek azonban csak előzetes eredmények, a választási bizottságnak 30 napja van arra, hogy kihirdesse a végeredményt, a korábbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy várhatóan 7-10 napon belül kiderül, kik kapták a legtöbb szavazatot.
A bosznia-hercegovinai választópolgárok vasárnap az ország különböző szerveinek 518 leendő tagjáról döntött. Megválasztották a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák–horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Borult a papírforma a bosznia-hercegovinai általános választások, a választási bizottság előzetes eredményei szerint a bosnyák, a horvát és a szerb közösség voksolásai is hoztak meglepetéseket.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1664812800
[modified] => 1664803905
)
[title] => Nem az előzetes várakozások szerint alakultak Bosznia-Hercegovinában az előzetes választások
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=59129&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59129
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 59130
[image] => Array
(
[id] => 59130
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bosznia-hercegovina-valasztasok.jpg
[original_lng] => 303463
[original_w] => 1000
[original_h] => 667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bosznia-hercegovina-valasztasok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bosznia-hercegovina-valasztasok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bosznia-hercegovina-valasztasok-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bosznia-hercegovina-valasztasok.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bosznia-hercegovina-valasztasok.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bosznia-hercegovina-valasztasok.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bosznia-hercegovina-valasztasok.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1664793105:5
[_thumbnail_id] => 59130
[_edit_last] => 5
[views_count] => 810
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8356c55610ed8f560caea65f1242ce9b] =>
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne 😜 #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Az állampolgárok az ország társelnökeiről, az ország parlamentjéről, az entitásuk parlamentjéről és a kantoni parlamentekről dönthetnek. Emellett a szerb köztársaságban még elnököt is választanak.
Az ország választási rendszere az egyik legbonyolultabb a világon. Ennek oka Bosznia speciális felépítése, melyet a daytoni békeszerződés határozott meg.
Az országban három nagy etnikai csoport él. A muszlim bosnyákok, a katolikus horvátok és az ortodox szerbek.
A szerbek és a horvátok általában saját nacionalista pártjaikra szavaznak, ezért valódi tétje a választásnak csak a bosnyákok körében van. A kérdés, hogy Bakir Izetbegovic pártja meg tudja-e őrizni a társelnöki széket, vagy az urbánus ellenzék tud diadalmaskodni.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne 😜 #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Recep Tayyip Erdogan török és Zoran Milanovic horvát államfő ellentétes véleményen volt Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban csütörtöki zágrábi találkozójukon – közölte a horvát közszolgálati televízió.
A török elnök, aki boszniai és szerbiai vizit után érkezett egynapos hivatalos látogatásra Horvátországba, megismételte két nappal korábbi szarajevói kijelentését, miszerint a bosnyák, a szerb és a horvát vezetőknek kell megállapodniuk Bosznia-Hercegovina választási reformjáról. A horvát elnök ezzel szemben úgy véli: a változtatásokat a nemzetközi közösség főképviselőjének kell előírnia.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja,
például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy ott milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer nekik igazságtalan hátrányt okoz. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok.
Milanovic kiemelte: hisz a török elnök jó szándékában Bosznia-Hercegovinát illetően, de szerinte nincs kellő ismerete az ottani állapotokról, ezért többet kell beszélni a helyzetről.
A horvát elnök mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Törökország és Horvátország kapcsolatai jók. Recep Tayyip Erdogan nagy delegációval érkezett, és Ankara kiállt Zágráb mellett, amikor annak nagy szüksége volt rá – utalt Milanovic a honvédő háborúra.
A két elnök a gazdasági együttműködésről is tárgyalt. Milanovic szerint Horvátország és Törökország között nem elég nagy volumenű az árucsere, de optimizmusának adott hangot a növekedést illetően, utalva arra, hogy Törökország többet exportál Horvátországba.
A török elnök hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy az év végére a Törökország és Horvátország közötti árucsere-forgalom eléri az egymilliárd dollárt, és ez az összeg később megduplázódik.
Emlékeztetett arra, hogy török cégek építették meg az első horvát geotermikus erőművet, a Kapronca és Kőrös (Koprivnica és Krizevci) városok közötti vasútvonalat, és jelenleg a horvát külügyminisztérium épületének felújításán is ők dolgoznak.
A közös sajtótájékoztatót követően a török és a horvát elnök a közép-horvátországi Sziszekre látogatott, ahol közösen megnyitották az Iszlám Kulturális Központot.
Az intézmény Recep Tayyip Erdogan nevét viseli, mert nagyrészt Ankara finanszírozta a felépítését. Sziszek-Monoszló megyében az utolsó népszámlálási adatok szerint 4140 muszlim él, többségükben a szomszédos Bosznia-Hercegovinából települtek át. A központ 50,9 millió kunábakerült, és egy dzsámi is helyet kapott benne.
Продовжив дружній діалог з Президентом 🇹🇷 @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили 🇺🇦-🇹🇷 взаємодію у безпековій сфері.
- 6 people dead, 53 others injured - Wishing Allah’s mercy on those who lost their lives - Türkiye not to bow down to terrorism - All the perpetrators to be identified pic.twitter.com/r75oGEgfev
Threatening Greece with a missile attack by a NATO ally is both unacceptable and utterly condemnable. North Korean-style attitudes cannot and must not be allowed to enter into the North Atlantic Alliance. (statement upon arrival at the #EU#FAC). pic.twitter.com/OJwHxnFqZU
A boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóján arról beszélt, hogy szerinte minden nemzeti mozgalom célja a saját állam megteremtése. A volt Jugoszlávia szétesése óta Bosznia-Hercegovina nem állt még annyira közel a szétszakadáshoz, mint most – vélik az elemzők.
Súlyos politikai krízis közepette emlékeztek meg Boszniai Szerb köztársaság kikiáltásának 30. évfordulójáról. Az utóbbi időben ismét felerősödtek az elszakadást célzó törekvések a Bosznia-Hercegovinához tartozó entitásban, ami miatt sokan attól tartanak, hogy visszatérhetnek a kilencvenes évek etnikai háborújának sötét évei. Az ország muszlim közössége régóta provokációnak tekinti az évforduló megünneplését.
„Minden nemzeti mozgalomnak, így a miénknek is, egyetlen célja egy népállam, mégpedig a saját államának a felépítése – mondta az ünnepségen a boszniai szerbek vezetője. – A megvalósítás kételye soha nem befolyásolhatja a szerbek és más, a Szerb Köztársaságban élők elméjét. Mert ez valóban lehetséges” – tette hozzá Milograd Dodik.
Bosznia-Hercegovina 1995 óta két entitásból áll: a Boszniai Szerb Köztársaságból, valamint a bosnyákok és horvátok által alapított Bosznia-hercegovinai Föderációból. Persze nacionalista hangok mindig is voltak, szakértők szerint az elmúlt évtizedekben sosem állt még annyira közel az ország a szétszakadáshoz, mint most.
A feszültség akkor erősödött fel, amikor Dodik javaslatára a helyi parlament decemberben megszavazta a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte. A magyar kormány azonban jelezte: semmilyen szankciót nem fog megszavazni a boszniai szerb vezető ellen.
