Miben állapodtak meg a G7 vezetői a legutóbbi csúcstalálkozón?

Mint ismeretes, június 13-án, vasárnap fejeződött be a G7 vezetői csúcstalálkozója a brit Cornwallban. Ennek eredményeként a G7 országai számos fontos döntést hoztak, amelyek nemcsak ezen országok polgárait, hanem az egész világot érintik.

Vakcináció a járvány leküzdésére

A G7 zárónyilatkozata kilátásba helyezi, hogy a szegény országok több mint egymilliárd adag vakcinát kapnak a 2022-es év végéig. Ily módon a G7 vezetői megerősítették, hogy támogatják az ACT-A nemzetközi kezdeményezést és a COVAX rendszert, amely az oltóanyagok beszerzését és finanszírozását biztosítja a fejlődő országok számára. A G7-országok emlékeztettek arra, hogy a járvány kezdete óta 8,6 milliárd dollárt különítettek el ezekre a programokra, és ez az összeg 1 millió adag vakcina árának felel meg. Ezzel a G7-ek, új kötelezettségvállalásaiknak megfelelően, a rászoruló országok számára összesen 2 milliárd adag vakcinát biztosítanak.

Éghajlati problémák

A „hetek” országai megerősítették elkötelezettségüket a Párizsi éghajlati megállapodás által kitűzött célok iránt, amelybe Joe Biden elnöksége alatt tért vissza az Egyesült Államok. Ezen a célok – a globális felmelegedés 1,5°C-ra történő korlátozása az iparosodás előtti korszakhoz képest, valamint a „szén-dioxid-semlegesség” (nulla kibocsátási egyensúly) elérése legkésőbb 2050-ig. A G7 ígéretet tett arra, hogy növeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig való csökkentésére vonatkozó kötelezettségeit. A vezető országok arra számítanak, hogy az évtized végére megfelezik a kibocsátást: „körülbelül kétszeresét annak, ami 2010-ben volt, vagy több mint felét a 2005-ös mutatónak”.

Oroszország és „rosszindulatú cselekedetei”

A G7-országok megerősítették, hogy készen állnak „együttműködni Oroszországgal a gyakorlati szempontok és saját érdekeik korlátozása mellett”. Moszkvát emlékeztetették „destabilizáló magatartására”, a választásokba való beavatkozásra, kibertámadásokra, az orosz társadalom és a tömegtájékoztatás „rendszeres üldöztetésére”, valamint Alekszej Navalnij tiltott harci kémiai vegyülettel való megmérgezésére tett kísérletére.

„Megerősítjük érdeklődésünket az Oroszországgal való stabil kapcsolatok iránt, és továbbra is együttműködünk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken. Megerősítjük az Oroszországhoz intézett felhívásunkat, miszerint vessen véget a destabilizáló magatartásának és rosszindulatú cselekedeteinek, beleértve a más országok demokratikus rendszereibe való beavatkozást, valamint (megerősítjük a felszólítást), hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségeit az emberi jogok területén. Többek között felszólítjuk Oroszországot, hogy sürgősen vizsgálja ki és adjon hiteles magyarázatot kémiai fegyverek alkalmazását illetően az ország területén; vessen véget a független társadalom és a tömegtájékoztatás rendszeres üldöztetésének, valamint fedje fel, állítsa meg és vonja felelősségre azokat, akik az ország határain kívül zsaroló programok alkalmazásával hajtanak végre támadásokat, visszaéléseket követnek el a kriptovalutával, hogy váltságdíjat kapjanak és más számítógépes bűncselekmény követhessenek el.”

Aggodalmak Fehéroroszország kapcsán

A G7 országai megerősítették a belorusz helyzettel kapcsolatos „mély aggodalmukat”, ahol a rezsim „továbbra is folytatja az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a nemzetközi jogok megsértését” (a Ryanair gép kényszerleszállítása, valamint Roman Protaszevics és Szofija Szapega őrizetbe vétele).

A G7 ígéretet tett, hogy folytatja a közös munkát, hogy a jogsértés elkövetői bíróság elé álljanak, egyben szankciók bevezetését is tervezi. A vezető demokráciák „továbbra is támogatják a civil társadalmat, a független médiát és az emberi jogokat Fehéroroszországban”. Aljakszandr Lukasenkát, az ország „elnökét” a G7 felszólítja, hogy „változtassa meg a politika irányt”, „kezdjen konstruktív párbeszédet a társadalom minden tagjával” és tartson újabb szabad és igazságos választásokat”.

Ukrajnai helyzet

A zárónyilatkozatot Ukrajnának szentelt részében a G7 „ismételten megerősítette Ukrajna függetlensége, szuverenitása és a nemzetközileg elismert határain belül területi egysége melletti elkötelezettségét”.

A G7 országai emlékeztették Oroszországot arra, hogy „részese a keleti-ukrajnai konfliktusnak, nem pedig közvetítő annak rendezésében. Moszkvát felszólítja, hogy „csökkentse a feszültséget és cselekedjen a nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően”, valamint vonja vissza Ukrajna keleti határa mentén és a Krím félszigeten állomásozó „csapatait és hadi technikát”. A G7 felszólítja Oroszországot és az általa támogatott szeparatisták „fegyveres alakulatait” a „konstruktív együttműködésre” és a békemegállapodás betartására.

Kínai politika

A Kínával kapcsolatos paragrafusban a G7-ek megerősítik a kollektív fellépésüket azon gyakorlatok és politika ellen, amelyek aláássák a világgazdaság igazságos és állátható működését”.

A G7 aktív együttműködést tervez a Kínai Népköztársasággal, amelyben „közös érdek állnak fenn az általános globális problémák iránt”, különös tekintettel az éghajlati és a biológiai sokféleség kérdéseit illetően.

Ugyanakkor a G7-ek emlékeztetik Kínát az „emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának” szükségességére, különös tekintettel Hszincsiang (ujgur–muszlim) lakosságát, valamint Hongkong „magas fokú autonómiáját” illetően.

NEWSMAKER