A tagállamok közötti rekord szintű bizalomcsökkenés miatt az EU konferenciát hív össze

Már közismert, hogy az „EU jövőjéről” szóló konferencia 2021. május 9-én kezdődik Strasburgban. Az európai sajtó szerint senki sem tudja pontosan, mi a célja és mihez kellene vezetnie. Ugyanakkor sok tagállam kezdettől fogva negatívan viszonyult hozzá, ráadásul az egyszerű polgárok körében is nőtt az általános bizalmatlanság Brüsszellel szemben.

2020. május 9-re tervezték az EU reformjairól szóló konferenciát a horvátországi Dubrovnikban. A világjárvány miatt azonban elnapolták. Az EU jövőjével kapcsolatos párbeszédet azonban nemcsak a vírus hátráltatja, hanem azok a politikusok is, akik a konferencia egy év múlva való megtartásáért felelősek. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ennek a konferenciának ez év május 9-én a franciaországi Strasburgban kell elkezdődnie. A felkészülés folyamata azonban azt mutatja, hogy nem a modern Európával van gond, mivel nem az EU számára a legjobb programok megvitatása kerül előtérbe, hanem az Európai Unió tagállamai közötti konkurencia és apró viták. Ilyen körülmények között egyelőre még egyáltalán nem egyértelmű, hogy milyen következményei lesznek a a konferenciának, írja az európai sajtó. A megállapodások szerint azt tervezték, hogy felvázolják az EU-s szerződések módosítását. Ez a kérdést azonban több tagállam álláspontja miatt lekerült a napirendről, mivel ők nem túl pozitívan viszonyulnak a konferenciához, mivel az Európai Parlament hatáskörének kibővítésére számít. „Van egy olyan érzés, hogy egyes tagállamok félnek megvitatni az EU jövőjét” – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője.

Nicola Beer, az Európai Parlament alelnöke megjegyezte, hogy a múltbeli válságok a felszínre emelték az EU gyengeségeit. A közelgő konferenciát „az európaiak és Brüsszel megbékélésének utolsó esélyeként” látja. Beer asszony kijelentette, hogy az európaiak „Európát akarják, és nem az EU-t”, és ha nem találnak választ erre a kérdésre, az azt jelenti, hogy az európai intézmények „mindent a fülük mellett engednek el”.

A 2019-es európai parlamenti választások után a választók csalódottan állapították meg, hogy az Európát képviselő pártok egyik jelöltje sem lett az Európai Bizottság elnöke, emlékeztetett a sajtó. Ehelyett Ursula von der Layent nevezték ki, aki megígérte, hogy a jövőben a pártok jelöltjeire nagyobb figyelmet fordítanak.

Információs kiadványok szerint az Európai Parlament és az Európai Bizottság számára a közelmúltban készült közvélemény kutatása szerint a világjárvány idején a tagországok lakosságának 60%-a elgondolkodott az EU jövőjét illetően. Ezen kívül a válaszadók 26%-a azt közölte, hogy jelentősen csökkent az EU iránti bizalma.

„Ez a konferencia a reformok platformjává kell váljon, nem csak puszta csevegéssé” – mondta Nikola Beer. Manfred Weber is egyetértett vele hozzátéve, hogy a konferencia nem vezethet csupán egy nyilatkozat kiadásához, miszerint „mennyire jó egy egységes Európa”.

Ugyanakkor a Német Gazdasági és Politikai Alap úgy véli, hogy a konferencia célja egyelőre nem egyértelmű. Az Alap szakértői kiemelték, hogy az egy éves késedelem miatt a konferenciára valójában a németországi és franciaországi választási kampány során kerül sor, akik az EU fő „mozdonyai”. Emiatt megvan a veszélye annak, hogy a konferencia az általános szlogenek és ígéretek helyszíné válik, amelyeknek nem lesz folytatása a gyakorlatban.

NEWSMAKER