Nyilvánosságra került Donald Trump 28 pontos Kijevben is közzétett béketerve

A Fehér Ház egy nagyszabású, a gázai rendezés tapasztalataira épülő béketervet készít elő, most azonban nyilvánosságra került a teljes, 28 pontból álló dokumentum, amelyet Donald Trump terjesztett elő az orosz–ukrán háború lezárására. A több nagy témakört átfogó javaslat többek között kitér Ukrajna hadseregének létszámára, az esetleges NATO- és EU-tagságára, a szankciók és a befagyasztott orosz vagyon sorsára, valamint arra is, milyen következményekkel járna, ha bármelyik fél újra támadást indítana a másik ellen. Az amerikai–orosz kapcsolatokat is érintő terv értelmében, amennyiben a háborúzó felek elfogadják az amerikai elnök javaslatát, Ukrajnának száz napon belül választásokat kellene tartania.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fehér Ház a héten egy nagyszabású béketerv nyilvánosságra hozatalát tervezte, amely véget vethet a három és fél éve tartó az orosz–ukrán háborúnak. A Politico washingtoni forrásokra hivatkozva azt is írta, a felek legkorábban már ezen a héten, legkésőbb november végéig megállapodhatnak a tervezetről. Az Axios kedden arról írt egy magas rangú orosz tisztviselőre hivatkozva, hogy titkos tárgyalások zajlanak Moszkva és Washington között egy lehetséges, a gázai rendezés tapasztalatain nyugvó 28 pontos tervezetről.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője arról számolt be, hogy az amerikai kormány az orosz-ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről. Ennek oka a WSJ cikke szerint az, hogy Donald Trump gyors békét szeretne Ukrajnában, ezért a béketervből – melyet az amerikai elnök munkatársai és orosz kapcsolatokkal rendelkező tanácsadók állították össze – kihagyta az európai vezetőket.

A The Telegraph által nyilvánosságra hozott béketerv 28 pontja több esetben részletes alpontokkal egészül ki.

A terv szerint Kijev nem támadhatja meg Oroszországot, és katonai erőt sem alkalmazhat az oroszok által elrabolt területek visszaszerzésére.

Ukrajnának nem lesz szabad NATO-csapatokat fogadnia, és külföldi vadászgépek is csak Lengyelországban állomásozhatnak.

A megállapodás bármely megsértése esetén Ukrajna elveszíti a még meghatározandó amerikai és európai biztonsági garanciákat. A terv emellett döntő katonai fellépést ígér Oroszországgal szemben, valamint a szankciók visszaállítását, ha ismét megtámadná Ukrajnát.

A békéért cserébe Oroszország megkapná a teljes Donbász-régiót és a Krímet, amelyeket de facto – az Egyesült Államok által is – elismernének. Oroszországot továbbá visszavezetnék a G7-be, így ismét G8 lenne.

Ami a gazdasági kérdéseket illeti, minden befagyasztott vagyont visszaadnának Oroszországnak, kivéve 100 milliárd dollárt, amelyet Ukrajna kapna háború sújtotta országának újjáépítésére. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek 100 napon belül választásokat kellene tartania a tűzszünet után, míg Vlagyimir Putyin megígérné, hogy nem támad meg egyetlen NATO-országot sem.

A hivatalos, 28 pontból álló béketerv az alábbiak szerint épül fel:

1. Megerősítik Ukrajna szuverenitását.
2.  Oroszország, Ukrajna és Európa között átfogó [sic] és átfogó megnemtámadási megállapodás jön létre. Az elmúlt 30 év minden kétértelműségét rendezettnek tekintik.
3. Várhatóan Oroszország nem támad meg szomszédos országokat, és a NATO nem terjeszkedik tovább.
4. Oroszország és a NATO között az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet tartanak minden biztonsági kérdés rendezésére és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, a globális biztonság biztosítása és a jövőbeni együttműködés, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeinek növelése érdekében.
5. Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap.
6. Az ukrán fegyveres erők létszáma 600 000 főben lesz korlátozva.
7. Ukrajna vállalja, hogy alkotmányában rögzíti: nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig vállalja, hogy alapszabályába foglalja: Ukrajnát a jövőben sem veszik fel.
8. A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.
9. Európai vadászgépek lesznek állomásoztatva Lengyelországban.
10. Amerikai garancia:

▪️ Az Egyesült Államok ellenszolgáltatást kap a garanciáért.

▪️ Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát.

▪️ Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett visszaállítanak minden globális szankciót, a területek elismerését és a megállapodás minden más előnyét pedig visszavonják.

▪️ Ha Ukrajna ok nélkül lő ki rakétát Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvénytelen lesz.

11. Ukrajna jogosult lesz az EU-tagságra, és átmeneti kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz, amíg ezt a kérdést vizsgálják.
12. Egy erőteljes globális intézkedéscsomag jön létre Ukrajna újjáépítésére, többek között:

a. Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba, többek között a technológiába, az adatközpontokba és a mesterséges intelligenciába történő befektetés céljából.

b. Az Egyesült Államok együttműködik Ukrajnával az ukrán gázinfrastruktúra, többek között a gázvezetékek és tároló létesítmények közös újjáépítésében, fejlesztésében, modernizálásában és üzemeltetésében.

c. Közös erőfeszítések a háború sújtotta területek rehabilitációjára, a városok és lakóövezetek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására.

d. Infrastruktúra-fejlesztés.

e. Ásványkincsek és természeti erőforrások kitermelése.

f. A Világbank külön finanszírozási csomagot dolgoz ki e törekvések felgyorsítására.

13. Oroszországot visszaintegrálják a globális gazdaságba:

a. A szankciók feloldását szakaszosan, eseti alapon vitatják meg és fogadják el.

b. Az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt Oroszországgal energia, természeti erőforrások, infrastruktúra, mesterséges intelligencia, adatközpontok, ritkaföldfém-kitermelés (az Északi-sarkvidéken), és más kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén.

c. Oroszország meghívást kap a G8-ba való visszatérésre.

14. A befagyasztott vagyon felhasználása a következőképpen alakul:

100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítési és beruházási programba fektetnek. Az USA a vállalkozás hasznának 50 százalékát megkapja. Európa további 100 milliárd dollárt ad hozzá, hogy növelje Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló befektetési összeget. A befagyasztott európai vagyont feloldják. A fennmaradó orosz befagyasztott vagyont külön amerikai–orosz befektetési alapba helyezik, amely meghatározott területeken közös projekteket hajt végre. Ez az alap a kapcsolatok erősítését és a közös érdekek növelését célozza, hogy erős ösztönzőt teremtsen a konfliktushoz való visszatérés elkerülésére.

15. Létrejön egy közös amerikai–orosz munkacsoport biztonsági kérdésekre, amely elősegíti és biztosítja a megállapodás minden rendelkezésének betartását.
16. Oroszország törvényben rögzíti Európával és Ukrajnával szembeni megnemtámadási politikáját.
17. Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását és ellenőrzését szolgáló szerződések, köztük a START I meghosszabbításáról.
18. Ukrajna vállalja, hogy a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó szerződésnek megfelelően atomfegyver nélküli állam marad.
19. A zaporizzsjai atomerőművet az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) felügyelete alatt üzemelik be, és a megtermelt áramot Oroszország és Ukrajna egyenlő arányban – 50-50 százalékban – kapja.
20. Mindkét ország vállalja olyan oktatási programok végrehajtását az iskolákban és a társadalomban, amelyek a különböző kultúrák megértését és toleranciáját szolgálják, valamint a rasszizmus és az előítéletek felszámolását:

a. Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.

b. Mindkét ország vállalja, hogy megszünteti az összes diszkriminatív intézkedést, valamint garantálja az ukrán és orosz média és oktatás jogait.

c. Minden náci ideológiát és tevékenységet el kell utasítani és tiltani kell.

21. Területek:

a. A Krím, Luhanszk és Donyeck de facto Oroszországhoz tartozónak lesz elismerve, az Egyesült Államok által is.

b. Herszon és Zaporizzsja a frontvonal mentén lesznek „befagyasztva”, ami de facto elismerést jelent a kontaktvonal mentén.

c. Oroszország lemond az öt régión kívül ellenőrzése alatt álló, megállapodás szerinti egyéb területekről.

d. Az ukrán erők kivonulnak a Donyecki terület azon részéről, amelyet jelenleg ellenőriznek, és ez a kivonulási zóna semleges, demilitarizált ütközőzónának minősül, amelyet nemzetközileg az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismernek el. Orosz erők nem léphetnek be ebbe a demilitarizált zónába.

22. A jövőbeni területi rendezések elfogadását követően az Orosz Föderáció és Ukrajna vállalja, hogy ezeket az elrendezéseket nem változtatják meg erővel. A biztonsági garanciák nem alkalmazhatók e vállalás megszegése esetén.
23. Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát a Dnyeper kereskedelmi célú használatában, és megállapodások születnek a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.
24. Humanitárius bizottság jön létre a fennmaradó kérdések rendezésére:

a. Minden megmaradt hadifogoly és holttest „mindenkit mindenkiért” alapon kerül kicserélésre.

b. Minden civil foglyot és túszt visszaadnak, beleértve a gyermekeket is.

c. Családegyesítési programot hajtanak végre.

d. Intézkedéseket tesznek a konfliktus áldozatainak szenvedésének enyhítésére.

25. Ukrajna 100 napon belül választásokat tart.
26. A konfliktusban érintett minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalják, hogy a jövőben nem nyújtanak be követeléseket vagy panaszokat.
27. Ez a megállapodás jogilag kötelező. Végrehajtását a Béketanács felügyeli és garantálja, amelynek Donald J. Trump elnök lesz a vezetője. Megszegés esetén szankciókat vezetnek be.
28. Miután minden fél elfogadja ezt a memorandumot, a tűzszünet pedig azonnal életbe lép, miután mindkét fél visszavonul az egyezményben meghatározott pontokra, és megkezdik a megállapodás végrehajtását.

(hirado.hu)