Az európai országok milliárdokat kölcsönöznek az EU-tól Ukrajna felfegyverzésére

Több európai ország több milliárd dolláros hitelkérelmet készül benyújtani az EU-nak, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajna számára, és egyúttal kiépítse saját védelmi képességeit, számolt be a Politico.

Az Európai Biztonsági Segélyprogram új hitelprogramjáról van szó, amelyre közel 150 milliárd eurót különítettek el. A tagállamok július 30-ig, szerdáig igényelhették az olcsó hosszú lejáratú hiteleket.

A SAFE programot az Európai Bizottság javasolta márciusban a ReArm Europe kezdeményezés részeként. Célja az európai védelmi ipar megerősítése és az amerikai katonai segítségnyújtástól való függőség csökkentése.

Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Spanyolország, Finnország, Magyarország és Litvánia már hivatalosan is megerősítette részvételi szándékát – közölte az EU védelmi szóvivője. Várhatóan Lettország, Görögország, valamint ismét Csehország és Bulgária is benyújtja pályázatát. Franciaország valószínűleg szintén elfogadja az ajánlatot, míg Németország, Svédország és Hollandia tartózkodik.

Azok az országok is csatlakozhatnak a fegyverek beszerzéséhez Ukrajna számára, amelyek nem vesznek fel kölcsönt, ami lehetővé teszi a szerződések költségeinek jelentős csökkentését. A program ösztönzi a fegyverek közvetlen vásárlását az ukrán gyártóktól, ami lehetővé teszi Kijev számára, hogy növelje saját védelmi termelésének mértékét és elmélyítse az EU-val való integrációját.

Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa adatai szerint legalább 20 ország tervezi, hogy akár 100 milliárd eurót is igényel. A hiteleket 45 évre adják közel 15%-os előlegfizetési lehetőséggel, és a legmagasabb hitelminősítésű EU-s adósságkötelezettségekből finanszírozzák.

A magas államadóssággal rendelkező országok, többek között Olaszország és Ausztria, óvatosak, mivel fennáll a költségvetési teljesítményük romlásának kockázata. Ugyanakkor még a korlátozott költségvetéssel rendelkező államok – mint például Belgium vagy Görögország – is meghatározták már a kívánt összeget: Brüsszel 7–11 milliárd euróval, Athén 1,2 milliárddal járul hozzá.