Az ENSZ szerint Irán tovább növelte uránkészletét

Irán tovább növelte a fegyverminőségi szinthez közelire dúsított uránkészletét – jelentette az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfőn.

A jelentés szerint a május 11-i mérések alapján Iránnak 142,1 kilogramm 60 százalékra dúsított urán van a birtokában, a készlet 20,6 kilogrammal nőtt az ENSZ-felügyelet legutóbbi, februári mérése óta. A 60 százalékos tisztaságú uránból könnyedén, csupán egy rövid technikai folyamattal 90 százalékos, fegyverminőségi szintre dúsított urán állítható elő.

A NAÜ adatai szerint elméletileg körülbelül 42 kilogramm 60 százalékos urán 90 százalékra történő dúsításával elegendő mennyiség állítható elő egy atomfegyver létrehozásához.

Szintén május 11-i mérésekre hivatkozva a jelentésben azt írták, hogy Irán teljes dúsított uránkészlete 6201,3 kilogramm, ami 675,8 kilogramm növekedést jelent a NAÜ előző jelentése óta.

Irán továbbra is fenntartja, hogy nukleáris programja csak békés célokat szolgál, de a NAÜ főigazgatója, Rafael Mariano Grossi korábban arra figyelmeztetett, hogy Teheránnak elegendő fegyverminőségi szinthez közeli dúsított uránja van ahhoz, hogy akár több atombombát is készíthessen.

Irán a program lelassítását ígéri, amennyiben az ország vitatott nukleáris programja miatt bevezetett gazdasági szankciókat feloldják. A program, mint minden államügy, Irán vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah irányítása alatt zajlik.

A jelentés szerint emellett Teherán nem vizsgálta fölül azt a 2023 szeptemberében hozott döntését, amelynek értelmében a NAÜ felügyelőit eltiltotta nukleáris programjának további megfigyelésétől. Az ügynökség kijelentette; elvárja Irántól, hogy lépését „a folyamatban lévő konzultációk keretében” gondolja újra.

Grossi sajnálatát fejezte ki az ellenőrök kitiltása miatt, mert szerinte a döntés visszavonása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy az ügynökség képes legyen hatékonyan ellenőrzéseket folytatni Iránban.

A most kiadott jelentésből az is kiderül, hogy Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter halála okán egyelőre szüneteltetik a NAÜ és Teherán közötti, az együttműködés javításáért folytatott tárgyalásokat.

A május 19-i helikopter-baleset előtt Irán beleegyezett, hogy május 20-tól technikai jellegű tárgyalásokat folytasson a NAÜ-vel Grossi hónap eleji látogatását követően, azonban ez a baleset miatt nem valósult meg.

A jelentés szerint Teherán május 21-én levelet küldött az ügynökségnek arról, hogy a jövőben szándékában áll a tárgyalások folytatása „a megfelelő időpontban, amelyről kölcsönösen megállapodtak”.

A NAÜ azt is közölte, hogy Irán még mindig nem adott válaszokat az ügynökség évek óta tartó vizsgálatára azon mesterségesen előállított uránrészecskék eredetéről és jelenlegi helyéről, amelyeket két olyan potenciális nukleáris telephelyen – Varáminban és Turkuzábádban – fedeztek föl, amelyeket Teherán nem jelentett be.

Az állásfoglalás szerint erre is megoldást kell találni, különben az ügynökség „nem lesz képes megerősíteni az Irán által közzétett nyilatkozatok hitelességét és teljességét” a Teherán és a nukleáris felügyeleti szerv között megkötött biztonsági megállapodás értelmében.

A jelentésből az is kiderül, hogy ez idáig nem történt előrelépés a 2022 júniusában eltávolított megfigyelőberendezések, például a kamerák újratelepítésében sem.

Teherán 2015-ben kötött megállapodást a nemzetközi közösséggel, melynek értelmében korlátozta atomprogramját, cserébe a fejlett országok fokozatosan feloldották az Iránnal szembeni szankciók többségét. Az Egyesült Államok azonban kilépett a megállapodásból és visszaállította a büntetőintézkedéseket, ami miatt Irán is sorra jelentette be, hogy nem teljesíti a megállapodásból fakadó kötelezettségeit, és elkezdett ismét magasabb koncentrációjú uránt előállítani. Teherán 20 éve váltig állítja, hogy nem célja atomfegyver előállítása.

(hirado.hu)