Valérie Pécresse, a jobboldali republikánus párt francia elnökjelöltje nyilvánosan nehezményezte a hatóságok reakciójának hiányát Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Pécresse hegyi-karabahi útja kapcsán tett nyilatkozatát követően. A francia Ile-de-France régió vezetője az Europe 1 francia rádiónak adott interjújában kijelentette, hogy hivatalos feljelentést tett a rendfenntartó szerveknél az azerbajdzsáni elnök ellen „gyilkossággal való fenyegetés” miatt.
Valérie Pécresse tavaly december végén Örményországba utazott. Ile-de-France régió vezetője és a francia republikánus elnökjelöltje útja során Hegyi-Karabahba is ellátogatott. „Azért utaztam Örményországba, mert nagyon aggaszt a közel-keleti keresztények ügye, és mert nagyon fontos Örményország védelme” – mondta az Europe 1 adásában. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium, miután tudomást szerzett a látogatásról, szóbeli jegyzéket adott át Franciaországnak. Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök január 12-én a helyi televíziónak adott interjújában kijelentette, ha Bakuban tudtak volna a látogatásról, nem „engedték volna vissza” Pécresse asszonyt Franciaországba.
„Ez egy szervezett utazás volt, mivel Valérie Pécresse nem utazhatott a kívánt kísérettel, ezért korlátozott számú kísérettel utazott. Elkísérte a francia ex-külügyminiszter, Barnier európai biztos és egy képviselő. Titokban léptek be a területre és tértek vissza. Ez visszatérésük után vált ismertté, mert vélhetően attól tartottak, hogy megállítjuk őket a Lacsini folyosón. Mert ha tudtuk volna, hogy ott vannak, biztosan nem engedtük volna őket vissza” – jelentett ki Azerbajdzsán elnöke.
Valérie Pécresse „sokkolónak” nevezte Alijev szavait. „Ez mit jelent?” – mondta az Europe 1 rádió adásában. „Ő (Alijev) megsértette volna egy másik állam szuverenitását?” Az elnökjelölt egyben elítélte a francia hatóságok támogatásának hiányát. „Felháborító a kormány mély hallgatása, amely nem védi meg az elnökjelöltet” – tette hozzá Pécresse.
Január 16-án a jobboldali Republikánus Párt vezető képviselői nyílt felhívást tettek közzé Emmanuel Macron elnökhöz a JDD kiadványban. Ebben felháborodásukat fejezték ki Ilham Alijuev szavai kapcsán, amit „a francia politikus elleni gyűlöletre való felbujtásnak” valamint „nemzetünk, kormányunk és képviselőink elleni rejtett fenyegetésnek” nevezett.
„Arra kérjük Önt, követeljen hivatalos bocsánatkérést az Azerbajdzsán Köztársaságtól, ennek hiányában pedig fontolja meg nagykövetünk mielőbbi visszahívásának lehetőségét. Franciaország becsülete múlik ezen” – áll a felhívásban.
Emmanuel Macron francia elnök még nem reagált a republikánusok felhívására. Az Országgyűlés Előre, Köztársaság frakciójának vezetője, Christoph Castaner hétfőn a BFMTV/RMC műsorában kijelentette, hogy az államfő „rendszeresen reagál olyan helyzetekre, amikor politikusokat fenyegetnek”.
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke nyerte meg szombaton a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulóját – jelentette be a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt.
A párt liberálisabb szárnyához tartozó Pécresse a szavazatok 60,95 százalékát szerezte meg Eric Ciotti dél-franciaországi képviselővel szemben, akit a párttagok 39,05 százaléka támogatott. Az LR öt jelöltjére a 140 ezer párttag elektronikus úton szavazhatott szerda reggel óta, a második fordulót pénteken és szombaton tartották. Pécresse számított az esélyesnek, miután az első fordulóban kiesett három jelölt – Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója, Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió elnöke és Philippe Juvin orvos is – az ő támogatására kérte a párttagságot. Az 54 éves politikus személyében – aki Nicolas Sarkozy volt államfő (2007-2012) kormányában felsőoktatási, majd költségvetési miniszter és szóvivő volt – először indít női jelöltet a legnagyobb jobboldali párt az elnökválasztáson. Az előző elnökválasztáson, 2017-ben történt meg először az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy a párt jelöltje, Francois Fillon nem jutott be a második fordulóba, az azt megelőző választáson, 2012-ben pedig az addigi jobboldali elnök, Nicolas Sarkozy kikapott a második fordulóban. A Köztársaságiaknak az elmúlt tíz évben a parlamentben sikerült megmaradniuk a legnagyobb ellenzéki pártnak, de a pártvezetést a belső megosztottság jellemezte. Pécresse az előző választások óta távolságot tartott a párttól, populistának nevezve az akkori pártvezetést, 2019-ben ki is lépett a Köztársaságiaktól, és 2020-ben a sajtó már arról cikkezett, hogy Emmanuel Macron államfő őt kívánja megbízni a kormánya vezetésével. Pécresse azonban az önkormányzati választásokon megőrizte a legnagyobb európai régió, a Párizs körüli Ile-de-France irányítását, és innen indította meg offenzíváját a jobboldali elnökjelöltség elnyerésére. Négy és fél hónappal a megméretés előtt a felmérések azt mutatják, hogy ha most tartanák az elnökválasztást, a Köztársaságiak jelöltje nem jutna tovább az április 24-én esedékes második fordulóba, ahol a jelenlegi elnökkel, Emmanuel Macronnal a Köztársaságiaktól jobbra álló Marine Le Pennek, a Nemzeti Tömörülés jelöltjének vagy a függetlenként induló publicistának, Eric Zemmournak van esélye megmérkőzni. Az előválasztással, az azt megelőző hat hetes kampánnyal és a jelöltek közötti négy televíziós vitával a Köztársaságiak nem titkolt célja az volt, hogy ne csak a párttagságnak, hanem minden választónak megmutassák, alkalmasak az ország irányítására. „A republikánus jobboldal visszatért, a meggyőződések jobboldala, a megoldások jobboldala” – fogalmazott húsz perces beszédében a győztes, aki mellett a tribünön megjelent a teljes pártvezetés és a többi jelölt. „Történetében először a politikai családunk egy női jelöltet küld az elnökválasztásra. Köszönet ezért a merészségért. Be fogom bizonyítani, hogy méltó vagyok rá” – mondta Pécresse. Anélkül, hogy kiejtette volna politikai ellenfelei nevét, Emmanuel Macron államfőre utalva Valérie Pécresse elmondta, hogy ő „nem lesz a cikcakkozás elnöke”, míg Marine Le Pennek és Eric Zemmournak azt üzente, hogy „lehet határozottnak lenni anélkül, hogy szélsőségesek lennénk, lehet meggyőzőnek lenni anélkül, hogy sértőek lennénk”. „Megígérem, hogy helyreállítjuk a francia büszkeséget és megvédjük a franciákat” – zárta beszédét a Köztársaságiak elnökjelöltje. A párt legjobboldalibb szárnyához tartozó vesztes jelölt, Eric Ciotti azonnal gratulált a győztesnek, akinek szavai szerint „mostantól az a hatalmas felelőssége, hogy a politikai családunkat győzelemre vigye”. A párt első kampánynagygyűlését december 11-re tervezi. Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
