Donald Trump és Joe Biden is győzött az előzetes eredmények szerint a szuperkeddnek nevezett előválasztási napon, amikor az Egyesült Államok mintegy 15 államában döntöttek az elnökjelöltekről a pártok regisztrált választói.
A republikánusoknál Donald Trump egyetlen kivétellel mindenütt győzelmet ért el az elnökjelöltségért Nikki Haleyvel folytatott versenyben. Joe Biden hivatalban lévő elnök szintén egyetlen helyen szenvedett vereséget a demokrata párti előválasztásokon.
A republikánus előválasztáson Trump a vártnál fölényesebben győzött a keleti parti Virginia államban, ahol az előrejelzések esélyt mutattak Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó győzelmére. A szavazatok csaknem teljes összegzése szerint Trump végül a szavazatok 63, Haley pedig a 34 százalékát kapta meg.
Colorado államban Trump több mint 60 százalékos támogatottságot ért el Haleyvel szemben, aki a szavazatok mintegy harmadát szerezte meg. Colorado államban hétfőig nem volt biztos, hogy a Trumpra leadott voksokat figyelembe lehet-e venni, ugyanis az állam legfelsőbb bírósága kizárta a volt elnököt az indulásból, és ezt a döntést a szövetségi legfelsőbb bíróság semmisítette meg.
Az ország nyugati részén fekvő Kalifornia, Alaszka és Utah államban tartott legtovább a szavazás, ezért az eredmények ezekről a helyekről később érkeznek.
A többi államban, ahol szuperkeddi előválasztást tartottak, Donald Trump fölényes győzelmet ért el, így Alabama, Texas, Minnesota, Tennessee, Oklahoma, Észak-Karolina, Massachusetts és Maine államban.
Az egyetlen győzelmet az északkeleti Vermont államban érte el Nikki Haley, aki itt a voksok 50 százalékát kapta meg, szemben a Donald Trumpra leadott 46 százaléknyi szavazattal.
Trump a floridai választási eredményváró eseményen köszönetet mondott a támogatásért, és nagyszerű napnak nevezte a választás napját. Beszédében az ország előtt álló legfontosabb megoldandó feladatnak nevezte a határőrizeti válság megoldását és a határok lezárását az illegális bevándorlók előtt. Emellett azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a világ biztonságának megteremtése érdekében fellépnie a Közel-Keleten, amit véleménye szerint Joe Biden elnöksége idején nem történik meg.
Haley a szuperkeddi választási nap után előzetesen nem jelezte, hogy nyilvános beszédben értékeli az eredményeket, de a várakozások szerint hamarosan bejelentheti, hogy kiszáll az elnökjelöltségért zajló versenyből.
A keddi előválasztások eredményeként az előzetes összesítések szerint Donald Trump elnökjelölti delegáltjainak száma meghaladja az ezret. A végleges összegzést szerdán adják ki.
Az elnökjelöltség elnyeréséhez 1215 delegálti szavazatra van szükség, ez jelent ugyanis abszolút többséget a Republikánus Párt országos elnökjelölő konvencióján, amit július közepén rendeznek.
A demokrata előválasztáson Joe Biden is minden államban győzött, előzetes közlések szerint ugyanakkor alulmaradt kihívójával szemben az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni szigeten, Amerikai Szamoán tartott jelölőgyűlésen. Ez volt a hivatalban lévő elnök első veresége a 2024-es előválasztások során.
A szokásjog alapján, amikor a hivatalban lévő elnök elindul az újraválasztásért, akkor vele szemben nem száll versenybe pártján belül esélyes jelölt. Ez így történt idén is, hiszen Joe Biden kihívója egy országosan kevéssé ismert kongresszusi képviselő, Dean Phillips és egy kaliforniai írónő, Marianne Williamson.
Figyelmeztetés ugyanakkor a hivatalban lévő elnök számára, hogy a demokrata választók között megjelent egy úgynevezett „el nem kötelezett” (noncommitted/uncommitted/no preference) szavazói csoport, amely egyetlen indulót sem támogat. Ez a csoport több államban is a demokrata választók több mint 10 százalékát tesz ki, de Minnesota államban az előválasztáson megjelent demokraták ötödét jelentette.
Joe Biden az előválasztási eredményeket kedden este nem értékelte nyilvános beszédben, közleményt adott ki, amely szerint Donald Trump újbóli elnökké választása a „káoszhoz, megosztottsághoz és sötétséghez” való visszatérést jelentené.
Az amerikai előválasztási verseny március 12-én, kedden folytatódik Georgia államban, illetve március 8-án, pénteken az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán élő republikánus szavazók jelölőgyűlésen választják ki, hogy kit akarnak elnökjelöltnek a novemberi választásokon.
Március 2-án, szombaton a Szerb Haladó Párt (SNS) ismételt helyhatósági választásokat hirdetett Belgrádban. Ez az ellenzék tömeges tiltakozása és a 2023. december 17-én tartott szavazás negatív értékelése indokolja, jelentette be Aleksandar Šapić, a szerb főváros megbízott polgármestere, számolt be a Szabadság Rádió balkáni szolgálata.
A decemberi választások után az ellenzék a belgrádi választás adatainak meghamisításával vádolta meg a hatóságokat. A hivatalos eredmények szerint egyetlen politikai erő sem kapott többséget – az ellenzék szerint ez nem felel meg a választók akaratának.
„A magunk kárára döntöttünk, de nem félünk” – mondta Šapić.
Korábban Aleksandar Vučić szerb elnök sajtótájékoztatóján közölte, felkérte az SNS választói lista tagjait, tartsanak új választásokat Belgrádban.
Felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje meg az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) ajánlásainak végrehajtását a decemberi szerbiai választásokról szóló jelentésében.
Az új szavazás időpontját 30 napon belül kell kitűzni. A „Szerbia az Erőszak Ellen” ellenzéki koalíció nagy győzelmének nevezte a kormány megállapodását az új választások kiírásáról.
Az ukrán védelmi minisztérium becslése szerint Oroszország több mint 400 ezer katonát vesztett. Szerintük ezek a veszteségek a háború kezdete óta csekély nyereséggel párosultak – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox Newsnak adott exkluzív interjújában.
Oroszország egy hullámvasútszerű évet élt át, ami Jevgenyij Prigozsin zsoldos hadúr kínos lázadásával kezdődött – aki később meghalt, amikor repülőgépe spontán felrobbant –, majd hónapokig akadályozta Ukrajna sokat hangoztatott ellentámadását. Putyin annyira magabiztossá vált, hogy véget vetett az ENSZ által közvetített gabonamegállapodásnak – mondta Zelenszkij. Hozzátette, Ukrajna megfordította ezeket a kudarcokat, és az évet az orosz fekete-tengeri flotta feletti jelentős győzelmekkel zárta, ami lehetővé tette Kijev számára, hogy új gabonafolyosót hozzon létre, és arra kényszerítette Putyint, hogy lecserélje a haditengerészeti parancsnokságát.
Zelenszkij a korrupcióval kapcsolatos bírálatokra és azokra a hírekre, amelyek szerint lemondta az országos választásokat, úgy reagált, hogy soha nem mondta le azokat, és megjegyezte, hogy a háborús időkben olyan törvény van érvényben, amely nem tette lehetővé, hogy lefolytassák azokat. Azt is mondta, hogy jelenlegi népszerűségét tekintve, ha ma lennének a választások, a nép újra megválasztaná.
Az ukrajnai korrupciótól való amerikai félelmekről az elnök kijelentette, hogy „minden tiszta”, követték az Európai Unió által követelt reformokat. Azt is mondta, hogy nehéz új, „korrupcióellenes reformokat” bevezetni a háborús időkben, miközben kijelentette, hogy az EU vezetői aláírták Ukrajna átláthatóságát.
Zelenszkij továbbra is kitart amellett, hogy a Nyugat segítsége nélkül Ukrajna nem lesz képes fenntartani a védelmi rendszerét. Viszont az ország gazdaságának erejét és stabilitását is lehetővé tennék a támogatások, hogy az ország ismét felfuttassa saját fegyvergyártását. Kijevnek különösen „erős fegyverekre, távolsági fegyverekre, távolsági rakétákra és tüzérségre” van szüksége.
„Nem a típusokról van szó, a gyártásról” – pontosított Zelenszkij. „Növelni mindennap, a légvédelem csak az emberek védelmére kell, hogy lehetőséget adjon, a gazdaság növelése azt jelenti, hogy lehetőséget ad a biztonsági helyzetre” – fogalmazott.
A márciusra tervezett oroszországi elnökválasztás hatással lesz az ukrajnai hadszíntér helyzetére – jósolja az észt vezérkar.
„A közelgő oroszországi elnökválasztás mindkét fél erőfeszítéseire hatással lesz. Oroszország a korábbiakhoz hasonlóan taktikai győzelmet igyekszik elérni, még ha ez jelentéktelen is, de észrevehető” – közölték.
Úgy vélik, a donyecki irány továbbra is az orosz csapatok fő harci színtere. Aktívabb harcok zajlanak Bahmut, Avgyijivka és Donyeck közelében.
Pakisztánban csütörtök reggel parlamenti választások kezdődtek. A több mint 240 millió lakosú, dél-ázsiai országban több évtized óta csak harmadszor tartanak választásokat.
A szavazás reggel, helyi idő szerint 8 órakor kezdődött és 17 óráig tart – számolt be az ország választási bizottsága, hozzátéve, hogy több mint 128 millió ember jogosult szavazni.
A közvélemény-kutatások szerint a korábbi miniszterelnök, Navaz Sarif az első számú esélyes arra, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országot negyedik alkalommal vezesse.
A fő ellenzéki vezető, Imran Hán egykori kormányfő börtönben maradt, miután napokkal a választások előtt egymás után ítélték el vesztegetés és erkölcs elleni vádak miatt, miközben pártja nem szerepel a szavazólapon.
A biztonsági erők magas készültségben vannak a választások miatt, és mintegy 600 ezer embert irányítottak a szavazás biztosítására – közölte Gohar Ejaz belügyminiszter. Legalább 137 ezer katonát vezényeltek ki a biztonság szavatolására – tette hozzá.
A szavazás előestéjén egymástól néhány óra különbséggel több robbantásos merénylet történt kampányirodák ellen Pakisztán délnyugati részén, legalább 26 ember halálát okozva – közölték tisztviselők. A legutóbbi robbantások elkövetéséért egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget.
A szavazás kezdete előtt megnőtt az iszlamista fegyveresek által elkövetett erőszak mértéke az elmúlt hónapokban Pakisztánban.
Ukrajnában nem lehet választásokat tartani, amíg a hadiállapot érvényben van, ezért előbb győzni kell – jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfő este a Kanal 24 tévécsatornának nyilatkozva.
A jelentés szerint Danyilov elmondta: „Amint megnyerjük ezt a háborút, választásokat fogunk tartani.”
Az RNBO titkára emlékeztetett arra, hogy az országban a hadiállapot idején nem tarthatók választások. „Ezért meg kell várni Ukrajna győzelmét” – mutatott rá Olekszij Danyilov.
Ukrajnában 2023-ban kellett volna parlamenti választásokat tartani. Október 29-re tervezték, de Oroszország teljes körű inváziója és ezzel összefüggésben az ukrajnai hadiállapot bevezetése ezt lehetetlenné tette. Ezenkívül 2024-ben elnökválasztást is kellene tartani tavsszal.
Korábban Olena Suljak, a Nép Szolgája párt vezetője az rbc.ua-nak adott interjújában azt mondta, hogy 2023-ban várható Ukrajna győzelme a háborúban.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Borisz Nadezsdin, egy 60 éves helyi törvényhozó és akadémikus lehet Vlagyimir Putyin elnök legkomolyabb kihívója a március 17-i elnökválasztáson. Nadezsdin békefelhívásai, az orosz férfiak katonai mozgósításának megszüntetése és a Nyugattal folytatott párbeszéd, valamint az LMBTQ+ elnyomással szembeni kritikája nagy visszhangot váltott ki az országban. Annak ellenére, hogy több mint 100 000 aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy biztosítsa helyét a szavazólapon, a jelölt kampánya erős támogatást kapott, az emberek országszerte sorban álltak, hogy aláírják a támogatóíveket. Miközben Putyin győzelme továbbra is elég biztos, Nadezsdin jelölése váratlan politikai kockázatot jelent a hatalmára nézve, és a hatalommal szembeni tiltakozás ritka megnyilvánulását jelzi egy olyan országban, ahol az elmúlt években elnyomták a másként gondolkodókat.
Oroszok ezrei dacoltak a fagyos hőmérséklettel, hogy támogassák Borisz Nadezsdint, Vlagyimir Putyin elnök váratlan kihívóját, aláírva a március 17-i elnökválasztáson való indulását támogató petíciókat. Nadezsdin, a 60 éves helyi törvényhozó és akadémikus azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nyíltan kiállt az ukrajnai konfliktus befejezése, az orosz férfiak katonai mozgósításának megszüntetése és a Nyugattal való párbeszéd kezdeményezése mellett. Az LMBTQ+ aktivizmus elnyomásával szembeni kritikája további visszhangot keltett, ami egyre jobban erősíti népszerűségét – írja az AP News.
A Polgári Kezdeményezés Párt jelöltjeként induló Nadezsdin előtt az a kihívás áll, hogy országszerte több mint 100 000 aláírást gyűjtsön össze, mivel a párt nem képviselteti magát a parlamentben. Annak ellenére, hogy kevés az esélye Putyin legyőzésére, népszerűsége a tiltakozás, a dac és az optimizmus ritka megnyilvánulását jelenti egy olyan országban, amely az ukrajnai háború kezdete óta egyre jobban elnyomja az ellenzéket.
A jelölti ívek aláírására nemcsak olyan nagyvárosokban, mint Moszkva és Szentpétervár, hanem a déli Krasznodartól a távol-keleti Jakutszkig terjedő régiókban is hatalmas sorok alakultak ki. Nadezsdin kampánya váratlan lendületet vett, ami meglepte az elemzőket és a Kremlt is.
Bár a választások várhatóan Putyin újraválasztását hozzák, a Nadezsdin támogatottságának növekedése politikai kockázatot jelent a Kreml számára.
Nadezsdin békefelhívásai, a gazdasági visszaesés kritikája és a Putyinnal szembeni alternatíva követelései megütötték a társadalom ingerküszöbét. Az aláírásgyűjtés során tapasztalt polgári elkötelezettség a politikai alternatívák iránti vágyat és a polgári jogok gyakorlására való hajlandóságot tükrözi. Annak ellenére, hogy a Kreml igyekszik fenntartani a politikai narratíva feletti ellenőrzést, Nadezsdin jelölése izgalmakat hozhat a látszólag előre eldöntöttnek tűnő választáson.
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint az év második felére várható a nagy-britanniai parlamenti választások kiírása.
A brit törvények alapján a következő választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű az a várakozás, hogy a konzervatív párti kormányfő még az idei évre kijelöli az időpontot.
A sajtóban és az ellenzéki pártok körében az utóbbi hetekben folyamatossá váltak azok az előrejelzések, hogy Rishi Sunak már májusra kiírja a parlamenti választást.
A miniszterelnök azonban csütörtöki vidéki látogatásán, az őt kísérő újságírók kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: munkáját „arra a feltételezésre” alapozza, hogy a választások az idei év második felében lesznek.
Ez volt az első olyan utalás, amelyet Sunak a választások várható időpontjára tett.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Kier Starmer elítélően nyilatkozott Sunak kijelentéséről. Úgy fogalmazott: Rishi Sunak most már „jogcím nélküli lakásfoglalóként” él a Downing Street-i miniszterelnöki rezidencián, és nyilván van valami rejtegetnivalója, ha nem akarja pontosan megnevezni a választások időpontját.
A Munkáspárt az összes felmérés szerint kétszámjegyű támogatottsági előnyben jár a 2010 óta kormányzó konzervatívok előtt.
Az Ipsos közvéleménykutató cég legfrissebb, decemberben elvégzett vizsgálata azt mutatta ki, hogy a Labour a szavaztok 41 százalékát szerezné meg, a Konzervatív Párt 24 százalékot kapna, ha most tartanák a parlamenti választásokat.
Az Electoral Calculus nevű online választási előrejelző platform minap ismertetett számításai szerint ha a választásokon a jelenlegi felmérések által jelzett szavazatarányok érvényesülnek, a Labour a 650 fős alsóházban 415 tagú frakciót alakíthatna, a konzervatívok képviselőcsoportjának létszáma a jelenlegi 350-ről 151-re apadna.
A Munkáspárt ezzel megközelítené azt a rekordarányú győzelmet, amelyet 1997-ben aratott Tony Blair vezetésével. A Labour abban az évben 418 mandátumot szerzett.
A 2019-ben tartott legutóbbi brit parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és kényelmes, 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
Johnson azonban 2022 júliusában lemondott pártvezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, és részben ennek hatására mélypontra süllyedt a konzervatívok választói támogatottsága.
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
Klímaváltozás, európai és amerikai választások, befagyott háború Ukrajnában, robbanásveszélyes Kelet – konfliktusokkal tele a világ 2024-re virradóan. Miközben tavaly Európában folytatódott a jobbratolódás, az Egyesült Államok lakosságát, úgy tűnik, kizárólag a belső problémák érdeklik: sem az EU-hoz fűződő kapcsolatok, de még az ukrajnai agresszió sem bukkan fel egy felmérés szerint az első tizenöt probléma között.
Megvonva a tavalyi év mérlegét, talán a legjelentősebb, globális hatása a klímaváltozásnak volt, annak is a felgyorsulása – ez a külkapcsolatokat és az erőviszonyokat is befolyásolta, például Oroszország a világ első számú búzaexportőrévé vált. Sokan a bőrükön érezték, hogy 2023 volt a legmelegebb esztendő. Hogy a globális felmelegedésnek az alapvető oka az emberi tevékenység, azt már kevesebben vitatják, legfeljebb a mértékéről folyik polémia. Már sajnos nem a Föld 1,5 Celsius-fokkal növekvő melegedéséről van szó, hanem kénytelenek vagyunk a 2 fokos határértékről beszélni. Hogy ez sikerül-e, nyitott kérdés. Ahogy a másfél fokos célt már elbuktuk – 2023 ezt nagyrészt bizonyította –, úgy a két foknak is búcsút inthetünk.
Folytatódott az erőviszony-átrendeződés a fejlett-fejlődő világ között a globális Dél javára. Az ezt az országcsoportot megtestesítő BRICS-ötös, Kínával mint vezető állammal az élen, Brazília, Oroszország, India és Dél-Afrika, továbbá a hozzájuk csatlakozó, elsősorban „harmadik világbeli” államok súlya tovább nőtt a világgazdaságon belül, és ez a folyamat – tekintve, hogy a két legnépesebb állam, Kína és India növekedési üteme jövőre két-háromszorosan múlja felül a fejlett országokét – 2024-ben is töretlenül folytatódik.
Választási nagyüzem jön
Sorsdöntő választásokat tartanak 2024-ben a Nyugat két meghatározó pillérében, Európában (európai parlamenti) és az USA-ban (elnökválasztás). A 2023-as év, kiváltképpen annak a második fele ennek a felkészüléses-kivárásos taktikának vált a színterévé mind az EU-ban, mind Amerikában. Közben Nyugat-Európában folytatódott a jobbratolódás, amit leginkább talán a hollandiai választások kimenetele jelzett. De nem kevésbé aggasztotta a politikai megfigyelőket Németországban a szélsőjobboldal, az AfD előretörése. Franciaországban Marine Le Pen örült, és pártja érdemének tekintette Macron elnök kemény migrációfékező intézkedését, amely aztán nem ment át a törvényhozáson. Olaszországban Giorgia Meloni kormányfő és kabinetje szokatlanul pragmatista politikai vonásokat is felmutatott. Nagy-Britannia, távol Európa zajától, a belpolitika alapvető egyensúlyhiányával küszködött, noha a szeparatista hajlam, kiváltképpen Skóciában, mintha alábbhagyott volna.
Amerika bezárkózott
Amerika számára – úgy tűnik – ismét a bezárkózás időszaka virágzott-virágzik fel. A Pew Research Center 2023 derekán végzett felmérése szerint az Egyesült Államok lakosságát szinte kizárólag a belső problémák érdeklik. Sorrendben a következők: az első az infláció, azt követi az egészségügy (ki engedheti meg magának az egyre magasabb árú egészségügyi szolgáltatásokat), a két nagy párt (demokraták, republikánusok) együttpolitizálási képtelensége, a kábítószer-problémák, majd a lőfegyverrel való visszaélések gyakorisága zárja az első ötös listát.
A második ötösben is csak a (Mexikó felőli) bevándorlás az egyetlen, a külföldhöz köthető probléma. Még a klímaválság sem fért bele az első tíz legégetőbb kérdés körébe. Sem az EU-hoz fűződő kapcsolatok, de még az ukrajnai agresszió sem bukkannak fel az első tizenöt probléma között. Ha jövőre Donald Trump győz az elnökválasztáson (amire egyre nagyobbak az esélyek), az USA Európához, Oroszországhoz (Kínához?) fűződő viszonya nagyon kevés amerikait fog izgatni.
Nagy várakozás övezte a 2023-as kísérleteket, hogy javuljon az USA és Kína viszonya. Valamelyest előreléptek (köszönhetően Henry Kissinger halála előtti utolsó nagy vállalkozásának, kínai utazásának, hogy áthidalja a Peking és Washington közti alapvető ellentéteket, de a remélt áttörés – tekintve hogy a két hatalmas ország alapérdekei továbbra is igen messzire állnak egymástól – nem következett be.
Ketyeg a bomba a Közel-Keleten
A Hamász Izrael elleni terrortámadása, majd Izrael erre válaszként indított gázai övezeti hadművelete felidézte a nagy háborúba torkollás veszélyét. A térség kulcsországai, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Irán, nem tettek konkrét háborús lépéseket, proxikkal (Irán) vívják a gázai (Izrael elleni) ütközetet. Ám a háború kimenetelét, a háború utáni izraeli–palesztin viszonyt illetően továbbra is teljes a köd. Még a körvonalai sem látszanak a tartós politikai megoldásnak. Az Egyesült Államok, mint láttuk, képes hatalmas katonai erőt összevonni a Földközi-tenger keleti medencéjében, a Vörös-tenger délkeleti bejáratánál, a Perzsa (Arab)-öbölben, de nem érzékelni hathatós amerikai diplomáciai kezdeményezést.
Az USS Gerald R. Ford anyahajó a Vörös-tengeren. Washington minden erővel igyekszik megakadályozni a háború kiszélesedését. Fotó: AFP
Az EU nem jelent komoly tényezőt. A közvetítésesélyes Kína és Oroszország egyelőre nem nyilatkozott, pedig Moszkva és Peking magas szintű kapcsolatokat ápol Izraellel, stratégiai partnerségben áll a Palesztin Hatósággal, és szálak fűzik a Hamász terrorszervezethez is.
Ezúttal nem a bíróság, hanem az állam egyik tisztviselője döntött, az ügynek azonban nincs vége. A Trump-kampány fellebbez, a kérdést végül a szövetségi legfelsőbb bíróság fogja eldönteni, ahol Trump pártjának, a republikánusoknak, kényelmes többsége van.
Colorado állam után csütörtökön Maine állam is úgy döntött, hogy az amerikai alkotmány 14. kiegészítésére hivatkozva kizárja Donald Trumpot az elnökválasztáson való indulásból, egyelőre az előválasztáson. Szemben azonban a coloradói döntéssel, most nem a bíróságok, hanem az állam közigazgatásának egyik vezetője, a demokrata Shenna Bellows hozta meg a döntést, arra hivatkozva, hogy Trump 2021. január 6-án lázadást szított, amikor arra kérte támogatóit, hogy vonuljanak a törvényhozás épületéhez, és akadályozzák meg a 2020-as elnökválasztás eredményének hitelesítését.
Az amerikai alkotmány nem tolerálja a kormányzatunk alapjainak megtámadását – indokolta Bellows a döntést, amely ellen az állam legfelsőbb bíróságához lehet fellebbezni, és amelynek végrehajtását fel is függesztették a jogi folyamat lezárultáig.
A Trump-kampány szinte azonnal jelezte is ellenkezését, míg a volt elnök ügyvédei vitatják, hogy a választási eredmények megváltoztatására törő politikus-üzletember lázadást szított volna január 6-i beszédével. Maine döntésére azt követően került sor, hogy az állam több volt helyi politikusa – köztük a Trumppal egy pártban lévő republikánusok is – amellett érveltek, hogy a volt elnököt ki kell zárni a választásból, miután lázadást szított – írja a Reuters.
A mostani döntés csupán az állam márciusi előválasztására vonatkozik, de hatással lehet a novemberi, általános választásra is. A lépés mindenesetre további nyomást helyez a szövetségi legfelsőbb bíróságra, hogy mielőbb országosan eldöntse a kérdést.
A testület kilenc tagjából hatot republikánus elnök – ebből hármat maga Trump –, hármat pedig demokrata elnök nevezett ki.
A volt elnök ellen szövetségi szinten és Georgia államban is vádat emeltek a választás eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt, ám ennek ellenére toronymagas esélyese a republikánus elnökjelölti pozíciónak, és a közvélemény-kutatások szerint a novemberi elnökválasztáson is jó esélyekkel indul.
Noha december 19-én Colorado kizárta Trumpot a választható jelöltek köréből, több más helyen, így például a kulcsfontosságú csatatérállamban, Michiganben, a bíróság engedélyezte az indulását. Szerdán a coloradói republikánus párt fellebbezett is a döntés ellen, így várhatóan a szövetségi legfelsőbb bíróság mondja ki az utolsó szót.
Az amerikai alkotmány 14. kiegészítését a polgárháború után fogadták el, többek között szabályozza a felszabadított rabszolgák állampolgárságát, törvény előtti egyenlőségét és más kérdéseket is, és a kiegészítés hármas szakaszában rendelkezik arról is, hogy nem választható tisztviselőnek az, aki felkelésben vett részt az Egyesült Államok ellen. Ez utóbbi célja az volt, hogy a Konföderáció politikusai ne lehessenek képviselők, miután a szakadár államok szövetsége vereséget szenvedett a polgárháborúban.
Colorado államot biztosan, Maine államot pedig valószínűleg demokrata körzetként értékeli a 270 to win című oldal, jóllehet, az utóbbi államban lehetséges az elektorok megosztása a két elnökjelölt között, így ott az egyik elektor republikánus lehet az előrejelzések szerint. A győzelemhez 270 elektor megszerzésére van szükség. Maine összesen 4, Colorado 10 elektort delegálhat az 538-ból.
