Csehország nem tudja garantálni a folyamatos katonai támogatást Ukrajnának az idén októberre kitűzött parlamenti választások után – jelentette ki csütörtökön Petr Pavel, a Cseh Köztársaság elnöke BBC-nek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pavel elmondta: „Most minden erőfeszítésem arra összpontosul, hogy egységes megközelítést tartsak fenn a biztonsági és védelmi kérdésekben, beleértve az Ukrajnával kapcsolatos politikánkat is. Mert hiszem, hogy Ukrajna támogatása szerves része saját biztonságunknak.”
A cseh államfő ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy a választások kormányváltáshoz vezetnek, és világossá tette, hogy az új kormány prioritásai változhatnak, de a kulcsvektorok még nehezen felmérhetők.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Csehország nem tudja garantálni a folyamatos katonai támogatást Ukrajnának az idén októberre kitűzött parlamenti választások után – jelentette ki csütörtökön Petr Pavel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1751569800
[modified] => 1751554686
)
[title] => A cseh elnök szerint meghiúsulhat a cseh kezdeményezés, miszerint lövedékeket szállítanak az ukrán fegyveres erőknek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155674&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155674
[uk] => 155680
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155675
[image] => Array
(
[id] => 155675
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pavel.jpg
[original_lng] => 33037
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pavel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pavel-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751544412:8
[_thumbnail_id] => 155675
[_edit_last] => 12
[views_count] => 791
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4fd8f629a253007c14c6372548ed1f32] =>
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke bejelentette, hogy a parlament törvényjavaslatot készít elő a háború következtében elrendelt hadiállapot lejárta utáni választások kiírásáról – írja a Kyiv Independent.
Dolgozunk ezen, mert a következő választásokra egy új, különleges törvénytervezetre van szükség, amely szabályozni fogja az úgynevezett háború utáni választásokat – mondta Sztefancsuk. Hozzátette, hogy a háború utáni választásokról szóló külön jogszabály oka az, hogy Ukrajna alkotmánya nem rendelkezik egyértelműen a hadiállapot lejárta utáni választások részleteiről.
A háború kitörése, illetve az azt követő hadiállapot kihirdetése Ukrajnában lehetetlenné tette a választások megtartását, és Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát meghosszabbították, amit alkotmányjogászok szerint az ukrán törvények lehetővé tesznek.
Ha a közeljövőben tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, az ukránok többsége az első fordulóban Volodimir Zelenszkijre, a hivatalban lévő elnökre és Valerij Zaluzsnijra, Ukrajna nagy-britanniai nagykövetére szavazna – derült ki a SOCIS Társadalomkutató Központ frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kutatás adatai szerint ha ez a két politikus indulna, az ukránok 21,8%-a Zelenszkijre, 19,6%-a pedig Zaluzsnijra szavazna. A válaszadók nagy része (24,7%) nem tudott dönteni. A javasolt jelöltek listáján szerepelt Petro Porosenko volt elnök, Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere és mások is.
Ha kizárjuk azok szavazatait, akik nem tudtak dönteni, Zelenszkij az első fordulóban 30,9%-ot, Zaluzsnij pedig 27,7%-ot kapott volna. A második fordulóban Zaluzsnij győzne, akire a megkérdezettek 41,4%-a szavazna. Zelenszkijre 27% adná a voksát, további 15,7% pedig mindkettőt ellenezné.
A felmérést június 6-11. között végezték 2000 18 éven felüli állampolgár személyes interjú formájában történt megkérdezésével. A statisztikai mintavételi hibahatár +/– 2,6%.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ha a közeljövőben tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, az ukránok többsége az első fordulóban Volodimir Zelenszkijre, a hivatalban lévő elnökre és Valerij Zaluzsnijra, Ukrajna nagy-britanniai nagykövetére szavazna.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750960080
[modified] => 1750943783
)
[title] => Ha most lenne a választás, Zaluzsnij és Zelenszkij fej-fej mellett lenne az első fordulóban, a másodikban előbbi győzne
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155046&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155046
[uk] => 155051
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155049
[image] => Array
(
[id] => 155049
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[original_lng] => 11284
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 150
[height] => 84
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750933010:2
[_thumbnail_id] => 155049
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1393
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 172308542002
[_oembed_b7c820a06a93a0ac86f276d470b22343] =>
I was pleased to greet Ukraine's true friend, @AndrzejDuda, at Kyiv Central Station this morning.
President Duda has stood by Ukraine's side during the most difficult times of Russia's full-scale aggression.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
Vita alakult ki a június 1-jei lengyel elnökválasztás eredményének elismeréséről Andrzej Duda államfő és Donald Tusk miniszterelnök között, a témában a két politikus szombaton a közösségi médiában üzent egymásnak.
Donald Tusk szombaton az X-en Andrzej Dudát, Karol Nawrocki megválasztott elnököt, valamint Jaroslaw Kaczynski volt kormányfőt, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt elnökét szólította meg. „Nem vagytok csak úgy egyszerűen, emberi módon kíváncsiak a valódi választási eredményre?” – tette fel a kérdést Tusk. Hozzáfűzte: „A tisztességeseknek nincs mitől tartaniuk”.
Tusk bejegyzésének előzménye, hogy a fő kormánypárti frakció, a Polgári Koalíció egyes politikusai a médiában az elnökválasztás június 1-én megtartott második fordulójában leadott összes szavazat újbóli átszámlálását követelték. A választáson Karol Nawrocki 10 606 877 szavazatott kapott, riválisa, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós jelölt pedig 10 237 286 szavazatot nyert el az országos választási bizottság (PKW) hivatalos eredményei szerint.
Mindeközben egyébként maga Donald Tusk nem követelte az összes szavazat újraszámlálását, noha többször beszélt a legfelsőbb bírósághoz benyújtott választási panaszok alapos átvizsgálásának szükségességéről.
Pénteki sajtóértekezletén a miniszterelnök felszólította Andrzej Dudát, hogy vonja vissza azt a márciusi döntését, mellyel megvétózta az elnökválasztás érvényességét megerősítő legfelsőbb bírósági testület összetételének megváltoztatását célzó, a parlamentben előzőleg megszavazott törvényt. A jelenlegi legfelsőbb bírósági testület törvényességét a kormánykoalíció nem ismeri el.
Andrzej Duda szombaton az X-en úgy válaszolt a miniszterelnök bejegyzésére: Donald Tusk „és kollégái nem tudnak beletörődni az elnökválasztási vereségükbe”. A választók döntése egyértelmű volt, és a PKW hivatalosan ki is hirdette az eredményt – hangsúlyozta az elnök.
Felszólította a kormányzati politikusokat, hogy „tartsák magukat távol az elnökválasztáson leadott szavazólapoktól”, amelyeknek esetleges ellenőrzése a legfelsőbb bíróság és a PKW hatáskörében van. Az államfő felidézte: a kormánykoalíció által kétségbe vont legfelsőbb bírósági kamara megerősítette a jelenlegi kormánykoalíció létrehozását lehetővé tevő 2023-as parlamenti választás eredményét is, és Tusk „ennek köszönhetően lett kormányfő”.
Az említett legfelsőbb bírósági kamara a múlt héten a hozzá benyújtott választási panaszok alapján összesen 13 választási körzetben leadott szavazólapok ellenőrzését rendelte el, az ügyben a testület jövő héten foglal állást. A vizsgált szavazatok száma nem lényeges a választási eredmény szempontjából.
A lengyel jog szerint a megszámlált szavazatokat csak azokban a körzetekben lehet ellenőrizni, amelyekre vonatkozóan panasz érkezett a legfelsőbb bírósághoz.
A szavazatok általános, országos szintű átszámlálása, amely összesen több mint 31 ezer körzetet érintene, nem rendelhető el.
Karol Nawrockit korábbi bejelentések szerint augusztus 6-án iktatják be államfőnek.
Október 29-én tartják a következő parlamenti választásokat Hollandiában – erősítette meg Judith Uitermark, a holland ügyvezető kormány belügyminisztere pénteken.
Az időponttal az országos választási tanács és az önkormányzati szövetség (VNG) is egyetértett, közölve, hogy bár szoros az időkeret, a szervezés kivitelezhető – tájékoztatott az NlTimes hírportál.
Az új választások kiírását Dick Schoof ügyvezető miniszterelnök kormányának széthullása előzte meg, miután a radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders megvonta támogatását a kabinettől. Wilders azzal indokolta a döntést, hogy nem történt előrelépés a menekültügyi és migrációs politika szigorításának terén.
A választások lebonyolítása várhatóan 105 millió euróba kerül, ami a VNG szerint választópolgáronként 7,79 eurós költséget jelent. A legutóbbi választás idején 13 473 750 választásra jogosult személy szerepelt a nyilvántartásban, ez az adat képezi a költségbecslés alapját. A végleges összeg azonban még változhat az infláció és a választópolgárok számának alakulása miatt.
A kormány jelenleg ügyvivőként működik.
Az új képviselőknek a jogszabályok szerint a választásoktól számított 90 napon belül kell felesküdniük, de ez általában már a voksolást követő két héten belül megtörténik.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Rafal Trzaskowski kormánypárti és Karol Nawrocki ellenzéki elnökjelölt hívei vonultak fel vasárnap Varsóban két, egymással párhuzamos belvárosi útvonalon, bár egymással ellentétes irányban haladó, egyidőben szervezett meneten.
Rafal Trzaskowskit, a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltjét támogató demonstrációt „A hazafiak Nagy Menete” néven rendezték, a szervezők szerint 100 ezren vettek részt rajta. Karol Nawrockinak, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelöltnek a „Menet Lengyelországért” elnevezésű rendezvényén a szervezők szintén 100 ezerre becsülték a részvételt.
Mindkét menet résztvevői lengyel nemzeti zászlók alatt vonultak.
Trzaskowski menetén részt vett Nicusor Dan megválasztott román elnök és Donald Tusk kormányfő. Megjelent több kormánykoalíciós politikus, köztük azok is, akik a múlt vasárnapi első választási fordulóban Trzaskowski riválisai voltak: Szymon Holownia alsóházi elnök, a Lengyelország 2050 párt vezetője, valamint Magdalena Biejat szenátusi alelnök a koalíciós Baloldal frakciójából.
Nicusor Dan beszédében megköszönte Donald Tusknak, hogy a romániai elnökválasztás múlt heti második fordulója előtt „az európai Romániát támogatta”. Szoros együttműködést ígért Trzaskowskinak és Tusknak az „erős Lengyelország és erős Európai Unió” érdekében. Rafal Trzaskowski beszédében azt ígérte, hogy a társadalmat összekötő, ellentéteket áthidaló elnök lesz. „Itt az ideje, hogy győzzön a becsületesség, az igazságosság” – fogalmazott.
Beszédet mondott Donald Tusk is, aki kijelentette: a PiS azért támogatja Nawrockit, hogy „megbénítsa Lengyelországot”. Lengyelországnak nem lehet olyan elnöke, aki „újabb polgárháborút idéz elő, márpedig ezt akarja Jaroslaw Kaczynski (a PiS elnöke)” – fogalmazott Tusk.
Az ellenzéki nagygyűlésen Karol Nawrocki „közös, biztonságos, társadalmi felelősséget vállaló” Lengyelországot ígért, valamint a kereszténységen alapuló értékközösséget.
Nawrocki menetének több résztvevője Zorro-álarcot viselt, utalva ezáltal arra, hogy a Johnston McCulley amerikai író regényhősének öltözött, jelenleg a rendőrség által szabálysértés miatt körözött ismeretlen férfi csütörtökön a dél-lengyelországi Tarnówban tűnt fel, és a kormánypárti jelölt szabadtéri kampánygyűlése során egy közeli ház tetején kifüggesztette a „Csak Trzaskowskit ne!” feliratú transzparenst, majd eltűnt Az esetre Nawrocki is utalt a beszédében. „Donald Tusk állama, amely Zorrót körözi. Tartsd magad, Zorro!” – jelentette ki.
A lengyel elnökválasztás június 1-jén megrendezendő második fordulójában Nawrocki és Trzaskowski szoros küzdelme várható felmérések szerint.
Tizennégy év után visszakapta szlovák állampolgárságát Gubík László.
Gubík László, a hirado.hu-nak adott interjúban tavaly novemberben kifejtette, hogy vissza fogja igényelni a szlovák állampolgárságát, kiemelte, hogy ezt személyesen is jelezte már a szlovák kormányfőnek.
Az Index a pozitív fejlemény kapcsán kiemelte, hogy most már semmi sem áll útjába annak, hogy jelöltként induljon a szlovákiai parlamenti választáson.
A politikus 2011-ben veszítette el szlovák állampolgárságát, amikor felvette a magyart. Az akkori törvények ugyanis tiltották a kettős állampolgárságot, és ennek értelmében Gubík automatikusan elvesztette szlovák állampolgárságát.
Oroszország nem tekinti legitim elnöknek Volodimir Zelenszkijt, a békemegállapodás aláírása előtt Ukrajnának választásokat kell tartania – jelentette ki pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akit az Interfax orosz hírügynökség idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Lavrov elmondta, hogy Kijev és Moszkva békemegállapodásának aláírása előtt Ukrajna számára az „optimális lehetőség” a „választások megtartása” lenne.
„Majd meglátjuk, hogy az ukrán hatóságok közül melyiknek van legitimitása. A jelenlegi (ukrán – a szerk.) alkotmány állítólag lehetővé teszi, hogy a Legfelső Tanács elnökéről beszéljünk, de az optimális megoldás a választások megtartása lenne” – állította az orosz diplomácia vezetője.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja szerint Zelenszkij nem rendelkezik legitimitással” – tette hozzá Szergej Lavrov.
A román elnökválasztás második fordulójában vereséget szenvedett George Simion kedden Facebook-közvetítésben értesítette több mint ötmillió támogatóját, hogy óvást emel a voksolás hivatalos eredménye ellen az alkotmánybíróságnál, azt pedig, hogy hétfő hajnalban elismerte Nicusor Dan független jelölt győzelmét és gratulált ellenfelének, azzal magyarázta, hogy „el akarta kerülni a vérontást” – írja az MTI.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke szerint a moldovai szavazóköröknél „százmillió eurós költségvetésből pénzelt választói turizmus” és szavazatvásárlás torzította el a választói akaratot, amelynek befolyásolásába szerinte a francia kormány is beavatkozott. Az államelnökjelölt szerint az ellenfele mögött felsorakozott „régi rendszer” román influenszereket vásárolt meg, a választók befolyásolása érdekében.
Simion szerint a választási eredmény érvényesítése előtt Pavel Durovot, a Telegram online közösségi szolgáltató társalapítóját is meg kellene hallgatni, aki azt állította, hogy a „francia kormány” felkérte őt „a Simiont támogató” hangok elhallgattatására. Simion hozzátette: nem sok reményt lát arra, hogy az alkotmánybíróság jelenlegi összetételében helyt ad óvásának, pedig szerinte a testület nem hagyhatja figyelmen kívül saját joggyakorlatát, tehát ugyanúgy el kell rendelnie a választások érvénytelenítését, ahogyan tette ezt tavaly december 6-án, amikor – szerinte jogtalanul – megakadályozta, hogy Calin Georgescu „megválasztott elnök” átvegye az ország vezetését. Bár üzenetében megemlítette, hogy elnökjelöltként csak neki van joga óvást emelni a választások eredménye ellen,
Simion arra biztatta támogatóit, hogy maguk küldjenek írásos beadványokat az alkotmánybírósághoz „ennek a bohózatnak a megállítására”, megígérve, hogy közzéteszi a benyújtandó panasz mintáját. Simion értesítette támogatóit, hogy a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül kizárt, fasiszta propaganda és illegális kampányfinanszírozás gyanújával bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescu ellen megfogalmazott vádak és hatósági felügyelet sürgős eltörlését is kéri az igazságszolgáltatástól.
Az AUR elnöke bejelentette, hogy pártjának törvényhozói nem fogják a kormányalakítási egyeztetéseken, miniszteri meghallgatásokon jelenlétükkel igazolni annak a „bábelnöknek” a legitimitását, akit szerinte a régi rendszer és a francia kormány akar a román nép nyakára ültetni. Ugyanakkor arra figyelmeztette híveit, hogy csak „saját csatornáikon” fog kommunikálni velük, mert szerinte a sajtó nagy része megbízhatatlan, a választási kampányban bebizonyosodott, hogy a médiumok többségét és az „úgynevezett újságírókat” a kormány megvásárolta, és az „úgynevezett független jelölt” mögé sorakoztatta fel.
„Csak azért, mert május 18-án úgy döntöttem, hogy helyesen értelmezem a számokat, hogy elkerültem a vérontást, és mert nem kívánom Románia államiságának megszűnését, nem jelenti azt, hogy palira vehetnek minket.”
„A következő napokban és hetekben minden erőnkkel azon leszünk, hogy megakadályozzunk minden, Franciaországból és más államokból érkező idegen parancsot” – mondta a választásokon alulmaradt elnökjelölt. Simion szerint közvetlen támogatóit fenyegetések értek, és vagyonukért, testi épségükért aggódnak. „Nem fogom megengedni, hogy egyetlen hajszáluk is meggörbüljön! Tudom, mit beszélek, a nép az én oldalamon áll. Kígyófészekbe is hiába bújtok, akkor is megtalálunk benneteket, ha megpróbáljátok a politikai ellenzéket, szabad sajtót és gazdaságot megfélemlíteni” – fogadkozott az AUR elnöke. George Simion arra biztatta támogatóit, ne adják fel a harcot, működjenek együtt azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyek hűségesek maradtak a demokráciához, de semmi esetre sem azokkal, akik részt vettek „az államcsínyben”, és „árulóknak bizonyultak”. „Nem adjuk fel, ez csak a kezdete a román nép fényes győzelmének!” – zárta felhívását George Simion. A központi választási bizottság kedden közzétett hivatalos végeredménye szerint
Nicusor Dan 6 168 642 szavazattal nyert az elnökválasztás második fordulójában, csaknem 830 ezer szavazattal megelőzve az 5 339 053 voksot szerző George Simiont.
Az alkotmánybíróság várhatóan csütörtökön dönt arról, hogy érvényesíti-e a voksolás eredményét.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Portugáliában a vasárnap tartott előrehozott parlamenti választásokon Luís Montenegro miniszterelnök jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetsége (AD) nyert, de nem sikerült többséget elérnie. A szavazatok 32,7 százalékát szerezte meg, 89 helyet a 230 fős parlamentben.
A Szocialista Párt (PS) a szavazatok 23,4 százalékát, a szélsőjobboldali Chega pedig 22,6 százalékát gyűjtötte be.
A tavalyi parlamenti választásokon az AD kisebb arányban, 29 százalékkal győzött, de az így fölálló kisebbségi kormány idén összeomlott, miután márciusban a parlament nem szavazott bizalmat a kormánynak.
A bizalmi szavazást Luís Montenegro javasolta, miután az ellenzék megkérdőjelezte a feddhetetlenségét családja tanácsadó cégének ügyeivel kapcsolatban.
A mostani választás már a harmadik volt az elmúlt években.
Luís Montenegro, az AD vezetője és megbízott miniszterelnöke hétfőn hajnalban bejelentette: kizárt, hogy koalícióra lép a Chegával.
Az idei választásokat olyan kérdések uralták, mint a lakhatás és a bevándorlás.
A kormányzati statisztikák szerint 2018-ban kevesebb mint 500 ezer legális bevándorló tartózkodott az országban. Az idei év elejére azonban már több mint 1,5 millióan voltak, akik közül sokan a turizmusban és a mezőgazdaságban dolgoztak.
A lakhatási válság az elmúlt tíz évben az ingatlanárak és a bérleti díjak emelkedését eredményezte. A portugál statisztikai hivatal adatai szerint a lakásárak tavaly 9 százalékkal emelkedtek. A fővárosban, Lisszabonban és környékén, ahol mintegy 1,5 millió ember él, a bérleti díjak 30 éve nem látott mértékben nőttek, több mint 7 százalékkal emelkedtek.
