A hatóságoknak ki kell dolgozniuk az eszközöket a választások lebonyolításához arra az esetre, ha Oroszország Ukrajna elleni háborúja elhúzódik – közölte véleményét Volodimir Zelenszkij a BBC-nek adott interjújában.
Az államfő újságírói kérdésre válaszolva, miszerint ő lesz-e az elnök, ha a háború még 10 évig folytatódna elmondta: „Ha lehetne, szívesen megtartanám a választásokat. És ha a háború elhúzódik, mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ne húzódjon el. De ha mégis, akkor ilyen vagy olyan megoldást kell találni. Még nem tudom, milyet”.
Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy az Alkotmány értelmében nem lehet választást tartani az országban, amíg hadiállapot van érvényben.
„Hogy lehet demokratikus választásokat tartani a lövészárokban, megfigyelőkre van szükség. Ők nem jönnek ki a lövészárkokba. A megszállt területeken is vannak polgáraink. Ők nem fognak szavazni, vagy hogyan fognak szavazni? Ki fogja irányítani ezt a folyamatot? Több mint 7 millió ukrán van külföldön, számukra hogyan biztosíthatjuk szavazást?” – fogalmazott Zelenszkij.
Ezt követően újra kihangsúlyozta, hogy „ha elhúzódik a háború, mindenképpen eszközöket kell találnunk”.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Politikai bizonytalanság következhet Franciaországban, miután az előre hozott parlamenti választás vasárnapi, második fordulójában egyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni.
A választást a baloldali Új Népfront pártszövetség nyerte, második helyen végzett Emmanuel Macron pártkoalíciója, és a legnagyobb meglepetésre harmadik lett a jobboldali Nemzeti Tömörülés – hangzott el az M1 Híradójában. A legtöbb voksot Marine Le Penék kapták, de a francia választási rendszer torzulásai miatt mégsem ők kerültek ki győztesen.
A meghökkentek
Rengetegen gyűlek össze Párizsban a Köztársaság téren a választások előzetes eredményének közzététele előtt. A környéken megteltek a kávézók is, ahol képernyőket függesztettek fel, hogy a választási műsort onnan nézhessék a vendégek. A visszaszámlálás után a kivetítőkön megjelent a francia nemzetgyűlés patkója és az exit poll eredmények. Volt, aki örömében ünnepelni kezdett, volt, aki döbbenten vette tudomásul a második forduló előzetes eredményét.
A patkón vörössel jelölték a francia választás második fordulójának győztesét, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI), a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfrontot. (Mint arról a hirado.hu is beszámolt, a baloldal és a kormánypárt rendszerszerű, kölcsönös visszaléptetései járultak hozzá a győzelemhez.) A második helyen végzett Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége, amit narancssárgával jelöltek, és harmadik lett a jobboldali Nemzeti Tömörülés.
A nép akaratát tiszteletben kell tartani – mondta győzelmi beszédében a baloldali Új Népfront elnöke, aki bejelentette: készek a kormányzásra.
Valóra vált ingovány
A biztos befutónak hitt jobboldali Nemzeti Tömörülés a legnagyobb meglepetésre csak a harmadik helyen végzett.
„Az az ingovány, amire figyelmeztettem, valóra vált. Három, közel egyforma befolyással bíró politikai csoport fogja az elkövetkező egy évben blokkolni a nemzetgyűlés munkáját.
Még egy évet elvesztegetünk, még egy évig nem rendeződik a migráció kérdése,
még egy évig romlani fog az országban a biztonsági helyzet. De ezen túl kell lenni” – fogalmazott az eredmények ismeretében Marine Le Pen, akinek pártja megduplázta képviselőinek számát. Hozzátette: a Nemzeti Tömörülés (RN) lett a legerősebb politikai tényező.
A Mandiner megjegyzi: Marine Le Pen ellenfeleinek összefogása miatt úgy veszítették el a korábban akár abszolút többséggel is kecsegtető választást, hogy vasárnap az RN kapta messze a legtöbb szavazatot. Mégis, a két fordulóra és az egyéni választókörzetekre épülő francia rendszer torzításai miatt a szavazatszámokban való győzelem nem volt elég Le Penéknek a győzelemhez – írja Mandiner.
Precedens nélküli lenne
Elemzők szerint a vasárnap este kialakult háromosztatú parlamenti alsóház teljes bizonytalanságot teremtett a francia politikai életben.
A jelenlegi helyzet alapján a három blokk közül egyik sem tud kormányt alakítani, így a szakértői kormányzás is egy lehetséges forgatókönyv. Franciaországban ez precedens nélküli lenne Csepeli Réka, az NKE Eötvös József Kutatóközpont munkatársa szerint.
Valamilyen formában kormányt kell alakítani – jelzik szakértők –, ellenkező esetben egyévnyi patthelyzet következik, mert a francia alkotmány szerint egy parlamenti választás után csak egy év múlva lehet újabb választást kiírni.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen vasárnap a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában. A második legtöbb voksot Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége gyűjtötte be, míg a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a harmadik helyre szorult – derült ki az urnazáráskor ismertetett, becslésen alapuló exit poll eredményekből.
Az Új Népfront 172 és 215 közötti helyet ért el négy közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint. Az elnöki tábor – amely eddig 245 képviselővel a relatív többséget biztosította a parlament alsóházában – 150 és 180 közötti mandátummal fog rendelkezni, míg Marine Le Pen pártjának az eddigi 89 után 115 és 155 közötti képviselője lesz.
Az új francia nemzetgyűlés július 18-án ülhet össsze, de a helyzet bizonytalan, mivel nem egyértelmű, hogy ki az igazi győztes és vesztes.
„Elsőként a baloldali Engedetlen Franciaország vezetője, Jean-Luc Mélanchon szólalt meg, követelve a miniszterelnöki tisztséget” – számolt be Venczel Katalin, a közmédia párizsi tudósítója. „A szövetségben négy párt vesz részt, és változtak az erőviszonyok a szövetségen belül” – tette hozzá.
Emmanuel Macron vasaárnap nem szólal meg, hanem megvárja, hogyan strukturálódik az új nemzetgyűlés és utána fog dönteni arról, hogy melyik pártot kéri fel a vezetésre.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) miniszterelnök-jelöltje is megszólalt. Megköszönte a támogatást, valamint jelezte, hogy pártja növekedett. Ha megduplázni nem is tudták azt, így is 130-150 hellyel fog rendelkezni az új nemzetgyűlésben. Le Pen ezen kívül elítélte a Macron által szervezett szövetséget, amelyet a „becstelenség szövetségének” nevezett.
Más, a Nemzeti Tömörüléshez tartozó politikusok „természetellenes szövetségről” beszéltek.
Jordan Bardella, az RN elnöke beszédében egyértelműen a baloldalt támadta. Azt mondta: Jean-Luc Mélanchon a radikális baloldal karjaiba lökte Franciaországot. Megszólaltak a kormánypárt politikusai is, Gérald Darmanin belügyminiszter azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogy baloldali kormányfő lesz.
A tudósító arról is beszélt, hogy július 18-án, a nemzetgyűlés megalakulásakor és egyben a törvényhozás elnökének kinevezésekor kiderülhet a miniszterelnök személye is. Kiemelte: nagyon bizonytalan a helyzet, mivel nem volt példa koalíciós kormányzásra Franciaországban 1958 óta.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője az Egyesült Királyság miniszterelnöke, miután a választási győzelem után III. Károly király felkérte az új kormány megalakítására.
A Buckingham-palotából visszatérve, a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt miniszterelnökként elmondott első beszédében Starmer kijelentette: a munkáspárti kormány az ország nyugodt, türelmes újjáépítése mellett kötelezte el magát, de ezt a munkát még ma el kell kezdeni, mert a feladat sürgős.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez a munkához idő kell. A munkáspárti brit miniszterelnök elismerően szólt konzervatív párti elődjéről, Rishi Sunakról, kijelentve: nem szabad lebecsülni azokat a vívmányokat, amelyeket Sunak az első ázsiai gyökerű brit miniszterelnökként elért.
Rishi Sunak konzervatív párti brit miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozatában elismerte, hogy az eddigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt megnyerte az előző nap tartott nagy-britanniai parlamenti választásokat.
Sunak elmondta: felhívta Sir Keir Starmert, a Munkáspárt vezetőjét és gratulált neki a Labour választási győzelméhez.
A választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárása után közzétett exit poll azt valószínűsítette, hogy Labour – az eddigi legnagyobb ellenzéki erő – 410, a 2010 óta kormányzó, Rishi Sunak vezette Konzervatív Párt 131 képviselői helyet szerzett a 650 fős londoni alsóházban.
Pénteken kora reggelre kiderült az is, hogy az eddigi konzervatív kormány több minisztere, köztük Grant Shapps védelmi miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter és Gillian Keegan oktatási miniszter elvesztette képviselői mandátumát.
A Marine Le Pen vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés vezeti a francia nemzetgyűlési választások vasárnap tartott első fordulóját, a voksok körülbelül 34 százalékával az IFOP, Ipsos, OpinionWay és Elabe közvélemény-kutató cégek exit poll felmérései alapján.
A radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség második helyen végezhetett mintegy 29 százalékos támogatottsággal, míg Emmanuel Macron francia elnök centrista tábora a szavazatok 20,5-23 százalékát tudhatja magáénak.
Az Elabe BFM TV televízió számára elvégzett becslése szerint a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 260-310 parlamenti helyhez juthatnak a július 7-én esedékes második fordulóban, míg az Ipsos 230-280 mandátumot előlegezett meg a France Television megbízásából elvégzett előrejelzésében.
A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez.
A párt miniszterelnök-jelöltje szerit ez hitelességi kérdés is Franciaország számára. Jordan Bardella nagy hatótávolságú rakétákat viszont nem küldene Ukrajnának.
Kormányra kerülve betartja Franciaország nemzetközi, védelmi kötelezettségvállalásait – közölte Jordan Bardella, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke és miniszterelnök-jelöltje szerdán.
Elmondása szerint van egy vörös vonal, ezért nem szándékozik megkérdőjelezni a Franciaország által a nemzetközi színtéren vállalt kötelezettségeket. Ez ugyanis hitelességi kérdés is Párizs európai partnereivel és a NATO-val szemben. A június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós választás előtt a felméréseket 33 százalékkal vezető RN elnöke erről a Párizshoz közeli Villepinte-ben megrendezett Eurosatory védelmi kiállításon beszélt.
Már nincs napirenden a kilépés a NATO integrált parancsnokságából
Elmondta azt is, hogy noha a 2022-es elnökválasztáson az RN elnökjelöltjeként Marine Le Pen még azt ígérte, hogy Franciaországot kilépteti a NATO integrált parancsnokságából, Franciaország függetlensége nevében, ez a kérdés már nem aktuális, addig legalábbis biztosan nem, amíg tart az orosz–ukrán háború.
Bardella az Európa küszöbén zajló ukrajnai háborút övező rendkívül nehéz nemzetközi kontextusra is felhívta a figyelmet, miközben pártját régóta vádolják oroszpártisággal. A miniszterelnök-jelölt megerősítette, hogy folytatja a Franciaország által eddig képviselt irányvonalat, és támogatja Kijev katonai támogatását.
Mint mondta, szeretné, ha Ukrajnának mind a lőszer és a felszerelés, mind a háború megvívásához szükséges eszközök a rendelkezésére állnának. Ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is ellenzi olyan felszerelések küldését, melyeknek eszkalálódó következményei lehetnek Kelet-Európában. Ez szerinte főként a nagy hatótávolságú rakétákat és más olyan fegyvereket jelenti, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy orosz területre mérjen csapást.
Franciaországban megkezdődött hétfőn az újabb választási kampány és az egyeztetés a pártok között Emmanuel Macron államfő meglepetésszerű bejelentését követően az előrehozott választásokról, miután az európai parlamenti (EP-) választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az államfő által fémjelezett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.
„Bízom a francia nép képességében, hogy a legigazságosabb választást hozza meg saját maga és a jövő nemzedékek számára” – írta a francia államfő az X-en az alig háromhetes választási kampányt elindítva.
A köztársasági elnök június 30-ra írta ki az új nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját, s az új kormány várhatóan a július 26-án kezdődő párizsi olimpiai játékok idején lép majd hivatalba.
A Nemzeti Tömörülés a végleges eredmények szerint a szavazatok 31,37 százalékát szerezte meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,6 százalék szavazott.
A Szocialista Párt alig lemaradva 13,83 százalékos eredménnyel a harmadik helyre került.
Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 9,89 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,25 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,47 százalékot kapott.
Ez utóbbi párt európai listavezetője, Marion Maréchal hétfő délután egyeztet nagynénjével, Marine Le Pennel és a Nemzeti Tömörülés listavezetőjével, Jordan Bardellával az előrehozott választásokról, de az AFP hírügynökség és Le Monde című napilap úgy értesült, hogy a Visszahódítás vezetősége előzetesen nem tudott a találkozóról.
A pártelnök Eric Zemmour az EP-választás kampányában végig élesen támadta a Nemzeti Tömörülést. A szuverenista jobboldali párt előzetesen bejelentette, hogy nem fog szövetséget kötni más pártokkal, hanem „választási platformot” javasol, amely „a politikai pártokon kívül mindenkihez szól” – mondta hétfőn Sébastien Chenu, a nemzetgyűlésnek a Nemzeti Tömörüléshez tartozó, leköszönő alelnöke.
Az 57 képviselővel rendelkező jobbközép Köztársaságiaknál a hivatalos irányvonal az, hogy „elutasítanak minden szövetséget a szélsőjobboldallal, de nem zárják ki a helyi megállapodásokat, eseti alapon, egy-egy mandátum megmentése érdekében”.
Az előrehozott választások meglepetésként érték az elnöki pártszövetség és a kormány tagjait, bár a Le Monde című napilap értesülése szerint Emmanuel Macron már május 20-án döntött róla. „Ez egy nagyon durva sokk mindenki számára, de túl fogjuk élni” – jelentette ki Eleonore Caroit, az elnöki párt, a Reneszánsz nemzetgyűlési frakcióvezetője.
A három centrista pártból álló elnöki szövetség már két éve elvesztette az abszolút többségét (289 képviselő) a parlament alsóházában, miután Emmanuel Macron 2022-es elnöki újraválasztása után alig hat héttel a nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Tömörülés 89 képviselői helyet szerzett meg az 577 fős alsóházban.
Emmanuel Macron táborának azóta csak 239 képviselői helye van, s a törvények elfogadásához alkalmi szövetségeket volt kénytelen kötni. Stéphane Séjourné külügyminiszter, a Reneszánsz elnöki párt vezetője minden „köztársasági erőt” mozgósításra szólított fel, s jelezte, hogy az elnöki szövetség hajlandó a választásokon a „köztársasági mezőbe” tartozó, akár ellenzéki pártok jelöltjeit is helyi szinteken támogatni.
Clément Beaune volt miniszter hétfőn egyértelműen kijelentette, hogy a radikális baloldalt nem tekinti a kormánypárt a köztársasági mező részének.
A baloldalon nehéznek ígérkeznek az egyeztetések, miután a 2022-es nemzetgyűlési választásokat követően létrejött összefogást novemberben a Szocialista Párt felfüggesztette, amikor nézeteltérés támadt az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban közte és az összefogás vezető erejének számító, radikális baloldali Engedetlen Franciaország között, amely a Gázai övezetben indított izraeli hadműveletet tette az európai parlamenti választásokat megelőző kampányának középpontjába.
A radiális baloldali párt vezetői hétfő délután találkoznak a szocialisták, a kommunisták és a Zöldek vezetőivel, hogy „az egységen dolgozzanak”. A szocialisták vezetője, Olivier Faure is egy baloldali népfront létrehozására szólított fel. Mindeközben a nemzetgyűlésben felfüggesztették a törvényhozást, ahol a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezet vitája zajlott hetek óta.
Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat.
Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök „politikai társbérlete”, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.
Amennyiben a Nemzeti Tömörülés nyeri meg három hét múlva a választásokat, ismét politikai társbérlet jöhet létre, s Jordan Bardella lehet a következő miniszterelnök.
Húsz év óta legjobb eredményét érte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon, és az erdélyi magyar EP-képviselet is biztosított – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfőn Kolozsváron, sajtótájékoztatón.
A vasárnap esti visszafogott nyilatkozatok után az RMDSZ politikusai hétfőn konfettiesőben ünnepelték az idei első romániai választások sikerét. „Ez nagy siker, az elmúlt húsz év legnagyobb sikere és az erdélyi magyaroknak a sikere együtt az RMDSZ-szel, közös a sikerünk” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Elmondta, a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a szövetség 566 ezer voksot kapott, és ez a magas szavazatszám két EP-képviselői mandátumot is biztosít számára. A helyhatósági választásokon 199 RMDSZ-es polgármesteri mandátum biztosított, és négy-öt független polgármester is mandátumhoz jutott, akit az RMDSZ támogatott.
A szövetség a négy erdélyi megye – Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár – vezetését is megőrizte.
Megtartotta továbbá a polgármesteri széket Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Szászrégenben, és visszaszerezte Székelyudvarhely és Margitta vezetését.
Arra is kitért, hogy az RMDSZ önállóan jutott vissza a szórványban is több megyei és helyi önkormányzatba, ahonnan 2020-ban kiesett. Ilyen Brassó megye, Beszterce-Naszód és Beszterce, Máramaros megye és Vajdahunyad, Medgyes, Aranyosgyéres önkormányzata. Hosszúmezőn, Koltón és Kisbácsban megőrizte polgármesterét, Nagybányán, Máramarosszigeten és Déván növelte önkormányzati képviselői számát.
Temesváron Dominic Fritz újrázó polgármestert támogatva került vissza a helyi önkormányzatba. Beszélt a moldvai csángók Bákó megyei sikeréről, akik Gyimesbükk mellett a legkeletibb magyarlakta községben, Gajcsánán is polgármestert állítanak, és a csángó falvaknak hat községi önkormányzatban lesz képviselőjük.
Az RMDSZ olyan térségekben is voksokat szerzett, ahol eddig soha nem voksoltak a listáira, és vannak önkormányzatok, ahol kétharmados vagy háromnegyedes többsége van, ami nagy felelősség – mondta. Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében növelte szavazatai számát a 2019-es EP-választáshoz képest, és a megyei önkormányzati jelöltlistákra is több voks érkezett, mint 2020-ban.
Aláhúzta: a számok mögött emberek állnak, 566 ezer magyar ember, egy erős közösség, mely a szülőföldön akar jövőt teremteni.
„A magyar emberek megértették az EP-választások tétjét, világos üzenetet küldtek Bukarestbe és Brüsszelbe is: önálló, erős hangunk és erős képviseletünk lesz” – fogalmazott.
Hozzátette: a magyar emberek az önkormányzatok munkáját is értékelték, megerősítették a bizalmat és a jó irányt. Az RMDSZ elnöke megköszönte a választópolgárok bizalmát, a kampánystáb kemény munkáját, és azt ígérte, a mandátumot szerzett jelöltek munkával fognak rászolgálni erre. Aláhúzta: az RMDSZ-nek a magyar érdek lesz az első az EP-ben, a helyi közösség érdeke az önkormányzatokban.
Kelemen Hunor rámutatott: a 2024-es romániai választási esztendő első évadja sikeresnek mondható, az RMDSZ jelenleg 6,5 százalékos eredménye azt mutatja, hogy az erdélyi magyar közösségnek van ereje, határozott elképzelése a jövőről a szülőföldjén.
[type] => post
[excerpt] => Húsz év óta legjobb eredményét érte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon, és az erdélyi magyar EP-képviselet is biztosított – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfőn Kolozsváro...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1718110920
[modified] => 1718065254
)
[title] => Kelemen Hunor: húsz év óta legjobb választási eredményét érte el az RMDSZ
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115774&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115774
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 115775
[image] => Array
(
[id] => 115775
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[original_lng] => 623028
[original_w] => 1053
[original_h] => 491
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-300x140.png
[width] => 300
[height] => 140
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-768x358.png
[width] => 768
[height] => 358
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-1024x477.png
[width] => 1024
[height] => 477
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1718054455:12
[_thumbnail_id] => 115775
[_edit_last] => 12
[views_count] => 503
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4457
[1] => 3422
[2] => 43986
[3] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Erdély
[1] => Kelemen Hunor
[2] => Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
[3] => választások
)
)
[9] => Array
(
[id] => 115747
[content] =>
Alexander De Croo belga miniszterelnök hétfőn közösségi oldalán jelentette be, hogy Fülöp király elfogadta lemondását. A kormány az új kabinet eskütételéig hivatalban marad.
Belgiumban vasárnap az európai parlamenti voksolással együtt tartották a szövetségi és regionális választást. Ezen Alexander De Croo pártja, a flamand liberális párt (Open VLD) 12 képviselőházi mandátumából ötöt elveszített.
A kormány tovább viszi az aktuális ügyeket és előkészíti a hivatalok átadását az új szövetségi kabinetnek – közölte De Croo.
A belgiumi szövetségi és regionális választásokon az Új Flamand Szövetség érte el a legjobb eredményt, az alsóház 150 mandátumából – a jelenlegihez képest egy helyet veszítve – 24-et szerzett meg.
A 2019-es választásokat követően Belgiumban hosszú ideig nem alakult kormány.
Alexander De Croo 652 nappal a voksolás után esküdött fel a „Vivaldi-koalíció” néven ismert hétpárti kormány miniszterelnökeként.
Az országban a törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás szövetségi parlament. A felsőház, a szenátus 60 tagja közül ötvenet a regionális parlamentek, tízet pedig ezek a szenátorok választanak meg. Az alsóház 150 tagját közvetlenül, öt évre választják, északon csak flamand, délen csak vallon pártra lehet szavazni. A szövetségi kormányban azonos számú flamand és vallon miniszternek kell lennie.
