Az ukrán gabonaexport újraindításáról tárgyaltak Isztambulban Ukrajna, Oroszország és Törökország delegációi, illetve az ENSZ tisztségviselői szerdán.
A török vezetés a háború kitörése óta igyekszik közvetíteni a két fél között, Ankara kezdetben a békekötést szorgalmazta, jelenleg pedig a világszintű élelmiszerválság menedzselésében működik közre.
A tervek szerint egy fekete-tengeri folyosó felállításával indítanák újra a szállításokat az orosz invázió sújtotta országból. Az Ukrajna déli területein is zajló háború miatt az ország számos kikötőjét nem használhatja, ezért Kijev azt kéri, hogy az ENSZ közreműködésével oldják fel az ukrán gabona exportjának blokkolását.
Az egyik ötlet szerint a szállítmányok előre kijelölt folyosókon indulnának és ukrán hajók vezetnék a gabonaszállító karavánokat azokon a vizeken, amelyekre korábban aknákat telepítettek. A terv így is kockázatos, mivel ha meg is kötnek egy üzletet, a biztosítótársaságok komoly garanciákat kérnek.
Ukrajna Oroszország mellett a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, a búza és a műtrágya az export közel ötödét teszi ki, ugyanakkor a szállítások leállása miatt drámaian lecsökkent a tárolási kapacitás.
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
„A rakétatalálat verziója nem kizárt, de egyelőre nem megerősített” – fogalmazott a Telegram üzenetküldő szolgálaton megjelent feljegyzésében Zelenszkij.
Az ukrán államfő – számba véve a külföldi állami vezetők sajtónyilatkozatait – felszólította Ukrajna partnerországait, elsősorban az Egyesült Államokat, Kanadát és Nagy-Britanniát, hogy a katasztrófával kapcsolatos adataikat bocsássák a tragédia okait vizsgáló bizottság rendelkezésére. Közölte azt is, hogy még a nap folyamán tárgyalni fog erről Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.
A The Wall Street Journal című lap csütörtökön meg nem nevezett magas rangú washingtoni kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy amerikai tisztségviselők szerint az ukrán utasszállító repülőgépet az iráni légvédelem lőtte le közvetlenül az után, hogy felszállt a teheráni repülőtérről.
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
Van olyan hírszerzési információnk, miszerint a gépet egy iráni föld-levegő rakétával lőtték le, de lehet, hogy nem szándékosan” – jelentette ki a kanadai miniszterelnök.
Hírszerzési információk alapján „nagyon valószínű”, hogy egy iráni föld-levegő rakétával lőtték le kedden Teherán közelében az ukrán utasszállító repülőgépet – jelentette ki csütörtöki torontói sajtóértekezletén Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, miután már amerikai tisztségviselők is azt mondták a The Wall Street Journal című lapnak, hogy a gépet közvetlenül a teheráni repülőtérről történt felszállása után Irán lőtte le.
Kanada legkevesebb 63 állampolgárát veszítette el a katasztrófában, a rajta utazó 167 utasból 138 Kanadába utazott volna tovább. Emiatt Trudeau szerdán azt mondta: Kanada elvárja, hogy jelentős szerepet kapjon a szerencsétlenség iráni kivizsgálásában. „Több szövetséges és saját forrásból is van olyan hírszerzési információnk, miszerint a gépet egy iráni föld-levegő rakétával lelőtték, de lehet, hogy nem szándékosan” – mondta a kanadai miniszterelnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén. Hozzátette: kormánya nem nyugszik addig, amíg a katasztrófával kapcsolatban minden kérdésre választ nem kapnak a kanadaiak.
A Montrealban tartózkodó Francois-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter pedig arról számolt be: pozitív választ kapott iráni kollégájától, Dzsavád Zaríftól arra a kérésre, hogy Kanada részt vehessen a vizsgálatban.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint ha Irán lőtte le a teheráni felszállás után néhány perccel lezuhant ukrán utasszállító repülőgépet, akkor valószínűleg nem szándékosan tette. Johnson a Downing Street által csütörtök este közzétett nyilatkozatában megerősítette, hogy az ukrán légitársaság Boeing 737-esén négy brit állampolgár is utazott.
Trudeau bejelentése hatására Irán visszautasította, hogy a gépet iráni rakéta találta volna el, mégis Teherán felszólította Kanadát, hogy ossza meg információit az iráni nyomozókkal arra vonatkozóan, hogy esetleg így volt.
Előbb Ali Rabiei kormányszóvivő utasította vissza a vádat: „Ezek mind az Irán elleni pszichológiai hadviselés részei. Minden olyan ország, amelynek állampolgára utazott a gépen, küldhet ide szakértőket, a Boeing (repülőgépgyártó céget) pedig kifejezetten kérjük, hogy kapcsolódjon be a feketedobozok információinak feldolgozásába” – mondta. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatban részt vehet még Ukrajna, Nagy-Britannia, Svédország és Afganisztán is.
Abbász Muszavi külügyi szóvivő viszont csak annyit mondott, hogy kérik Kanadától információi megosztását. Sőt, ezután Irán hivatalosan kérte az amerikai közlekedésbiztonsági tanácsot (NTSB) is, hogy vegyen részt a katasztrófa körülményeinek kivizsgálásában. „Az NTSB válaszolt a vizsgálóbizottság vezetőjének kérésére, és bejelentette, hogy küldenek szakértőt” – mondta Farhad Parvares, aki Irán képviselője a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél (ICAO).
Az NTSB megerősítette, hogy küldenek Iránba szakértőt, bár egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő azt mondta a Reuters hírügynökségnek: egyelőre nem lehet tudni, hogy az Irán elleni amerikai szankciók mellett hogy lesz lehetséges az amerikai részvétel.
A The Wall Street Journalnek nyilatkozó, de meg nem nevezett, magas rangú amerikai kormánytisztviselők szerint „rendkívül erős a gyanú”, hogy az ukrán gép nem meghibásodás vagy emberi hiba miatt zuhant le, hanem Irán két föld-levegő rakétát lőtt ki rá. Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselő hozzáfűzte: az irániak tévedésből lőhették le a gépet, miután rakétákkal támadtak amerikai támaszpontokat Irakban, esetleg valamilyen fenyegető, a támaszpontok elleni rakétatámadást megtorolni akaró repülőgépnek nézték az ukrán utasszállítót. A gyanút alátámasztja, hogy a gép roncsai nagy területen szóródtak szét.
A gép lelövésének gyanújáról több amerikai tévé és lap közölt értesüléseket, ám mindegyikük csupán meg nem nevezett forrásokra hivatkozott, és egyik nyilatkozó sem beszélt arról, hogy milyen hírszerzési információk birtokába jutottak, de két forrás szerint a gép Irán általi lelövésének valószínűsége csütörtök reggelre nőtt meg hirtelen. Az AP hírügynökség szerint ezek a hírszerzési információk származhatnak műholdfelvételekből, földi érzékelőktől vagy lehallgatott kommunikációból.
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: benne is él a gyanú, hogy nem műszaki hiba okozta balesetről lehet szó. Hozzáfűzte, hogy a gép „nagyon zord táj fölött” repült, és előfordulhatott, hogy „valaki tévedett”. Az elnök nem mondta ki egyértelműen, hogy a gépet szerinte lelőtték.
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
Kontraproduktívnak nevezte az ukrán nacionalisták háborús bűncselekményeinek Izrael általi nyilvános elítélését Hennagyij Nadolenko, tel-avivi ukrán nagykövet csütörtökön az izraeli külügyminisztériumban tett látogatásán – közölte hivatalos Facebook-oldalán Ukrajna izraeli nagykövetsége.
A közlemény szerint január 9-én Nadolenko nagykövet az izraeli külügyminisztériumban lefolyt találkozója során tájékoztatta partnereit azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna kontraproduktívnak tartja Joel Lion, kijevi izraeli nagykövet nyilvános vitáját az ukrán belpolitika kérdéseiről. Az ukrán diplomata hangsúlyozta, „az ukrán nép nemzeti emlékezetének újjászületése és megőrzése Ukrajna állami politikájának egyik fő iránya.” Kiemelte, a vitáknak ebben a szférában a nyilvánosság kizárásával, történészi és szakértői szinten kell folyniuk.
Amint megírtuk, szerdán az ukrán külügyminisztériumba rendelték Bartosz Cichocki lengyel nagykövetet, hogy közöljék vele, az ukrán fél kontraproduktívnak tekinti az ország belpolitikai kérdéseiről a nyilvánosság előtt folytatott vitát.
Az ügy előzménye, hogy múlt csütörtökön Bartosz Cichocki lengyel és Joel Lion izraeli nagykövet a kijevi lengyel nagykövetség honlapján közzétett közös nyilatkozatában „nagy aggodalmának és sajnálatának” adott hangot amiatt, hogy Ukrajnában állami szinten ünnepelnek olyan „történelmi eseményeket és személyeket, amelyeket és akiket egyszer s mindenkorra el kellene ítélni”.
CDA Kvien shares a message remembering the Soviet deportations of Crimean Tatars that started 76 years ago and reiterates the United States' firm position today: #CrimeaIsUkrainepic.twitter.com/tQo1365wQy
Тимчасова повірена у справах США в Україні Крістіна Квін звертається з посланням, згадуючи про радянську депортацію кримських татар 76 років тому та вкотре наголошує на незмінній сьогоднішній позиції США: Крим – це Україна. pic.twitter.com/Mxxhjq9alz
Lengyelország kijevi nagykövetsége szerint hihetetlen, hogy ukrán diplomata szájából elhangozhatnak a több tízezer lengyel, zsidó és más nemzetiségű ember haláláért felelős ukrán integráns nacionalizmus ideológusait mentegető kifejezések – adta hírül szombaton az unn.com.ua hírportál annak kapcsán, hogy Katerina Zelenko, ukrán külügyi szóvivő egy nappal korábban gyakorlatilag provokációnak minősítette a kijevi lengyel és izraeli nagykövetek közös tiltakozását az ukrán náci kollaboránsok állami szintű dicsőítése ügyében.
Az orgánum beszámolója szerint a
kérdéssel kapcsolatban a kijevi lengyel nagykövetség a Polskie Radio
közszolgálati adó érdeklődésére közölte: „nehezen hihető, hogy ilyen szavak
elhangozhatnak ukrán diplomata szájából, jóllehet ezek a kifejezések végül is
nem jelentek meg az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján. Ha az
állítások igazak lennének, akkor ez azt jelentené, hogy a több tízezer lengyel,
zsidó és sok ezer más nemzetiségű ember haláláért felelős ukrán integráns
nacionalizmus ideológusait az ukrán diplomácia a nemzeti hősökhöz sorolja.”
A lengyel külképviselet azt is kifejtette,
miért nem tekinthető Ukrajna belügyének az ukrán nacionalisták glorifikálása.
„Ha Zelenko úrhölgy Ukrajna belügyének tekinti Bandera és Melnik (mindketten az
Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetői voltak) kultuszát, akkor Kijev
milyen alapon kezdeményezi, hogy Oroszország ismerje el népirtásnak a
holodomort, illetve lép fel az „orosz világ” moszkvai elmélete ellen?” – tette
fel a kérdést a lengyel diplomáciai kirendeltség. További felvetésként
megjegyezte: Ukrajna miért emelhet szót az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA)
emlékműveinek visszaállítása mellett, miközben ellenzi, hogy Lengyelország utalhasson
az UPA lengyel áldozataira, akik névtelen tömegsírokban nyugszanak Ukrajna
területén?
„Nehezen
hihető az is, hogy az ukrán külügyminisztérium sajtószóvivője arra célzott,
Lengyelország és Izrael nagyköveteinek közös nyilatkozata egy harmadik ország
érdekeit szolgálja. Az ukrán félnek el kellene gondolkodnia azon, érdemes-e
stabil szövetségeseivel szembe menve nyilvánosan és állami szinten dicsőíteni a
múlt század 40-es éveiben elkövetett etnikai tisztogatások értelmi szerzőit és
végrehajtóit” – áll a kijevi lengyel nagykövetség reagálásban, amely szerint az
adott esetben ukrán részről „információferdítés” történt.
CDA Kvien shares a message remembering the Soviet deportations of Crimean Tatars that started 76 years ago and reiterates the United States' firm position today: #CrimeaIsUkrainepic.twitter.com/tQo1365wQy
Тимчасова повірена у справах США в Україні Крістіна Квін звертається з посланням, згадуючи про радянську депортацію кримських татар 76 років тому та вкотре наголошує на незмінній сьогоднішній позиції США: Крим – це Україна. pic.twitter.com/Mxxhjq9alz
