Josep Borrell, az EUdiplomáciájának vezetője az Európai Unió története legnagyobb bővítésének 20. évfordulója alkalmából kiadott közleményében leszögezte, hogy a jelenlegi tagjelölt országoknak, köztük Ukrajnának is történelmi lehetőségükvan arra, hogy jövőjüket szorosan összekapcsolják az Európai Unióval, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Borrell hangsúlyozta, hogy 20 évvel ezelőtt az európai család tíz új tagállamot fogadott be, ami egy merész lépés volt, amely egyesítette Európát a második világháborút követő több évtizedes megosztottság után.
„A kontinens újraegyesítésére irányuló munkánk azonban még nem fejeződött be. Ezt tudtuk 2022-ig, és ma még inkább felfogjuk, amikor Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajna ellen” – jegyezte meg.
Elmondása szerint az elmúlt években európaiak milliói fejezték ki vágyukat és reményüket, hogy csatlakozzanak az EU projektjéhez.
„A Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Moldova és Grúzia történelmi lehetőség előtt áll, hogy szorosan összekapcsolja jövőjét az Európai Unióval. Az EU-bővítés olyan transzformációs politika, amely hozzájárul a biztonság, az igazságosság és a demokrácia erősítéséhez, valamint az európaiak életszínvonalának emeléséhez” – fogalmazott Borrell.
Az EU és a tagjelöltek együttműködnek a biztonság és a védelem területén annak érdekében, hogy közösen nézzenek szembe számos geopolitikai kihívással és könnyebben leküzdjék azokat – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A leendő tagállamoknak meg kell erősíteniük demokratikus intézményeiket, és meg kell védeniük az emberi és az alapvető szabadságjogokat, hangsúlyozta Borrell.
„A tagjelölt országoknak és az EU-nak történelmi lehetősége nyílik egy nagyobb, mélyebb és erősebb Európai Unió létrehozására” – összegezte az EU főképviselője.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatón.
„A csúcstalálkozón és a vezetőkkel folytatott tárgyalásokon azt mondtam, hogy az európai egység szempontjából rendkívül fontosnak tartom megerősíteni, hogy az Európai Unió nem fél önmagától, és a NATO nem fél a saját szabályaitól” – fogalmazott az ukrán államfő az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.
Hangsúlyozta: minden demokratikus európai nemzet, amely osztja és védi Európa és az euroatlanti térség közös értékeit, megérdemli, hogy az EU és a NATO tagja legyen.
„Ezt a tényt pedig valós tettekkel kell megerősíteni. Júniusban el is jön az ideje, amikor helyénvaló döntés lesz ténylegesen megkezdeni a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról az Európai Unióhoz” – mondta.
Úgy vélte, hogy erre magának Európának van szüksége annak érdekében, hogy megmutassa erejét.
Hangsúlyozta azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felé sem az unió, sem a NATO nem mutathat gyengeséget. „Putyin valóban el akarja elpusztítani Ukrajnát, utána pedig meghódítani Oroszország összes többi szomszédját. Az életünknek, a biztonságunknak egyszerűen nincs alternatívája, és ezért nincs reális alternatívája annak sem, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba” – mondta az elnök.
Zelenszkij ismételten sürgette, hogy a szövetséges országok küldjenek légvédelmi eszközöket Ukrajnának, amelyekre – mint mondta – azért van szükség, hogy megvédjék a városokat az állandó orosz támadásoktól.
Azt kérte, hogy idén minden potenciált összpontosítsanak „Ukrajna és minden, Oroszországgal határos nemzet függetlenségének védelmére”, mivel Moszkva fenyegetései „az egész területet érintik Európától Kazahsztánig”. Köszönetet mondott azoknak a vezetőknek, akik kifejezték, hogy készek segíteni Kijevnek a légvédelmi rendszerek beszerzésében.
Zelenszkij Oroszország szerda éjszakai támadására utalva külön is felszólította országa szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel az ukrán légvédelem megerősítését. „Putyin már harmadik éve próbálja tönkretenni az energiaszektorunkat” – szögezte le.
Kitért arra is, hogy Ukrajna most már gyárt több olyan haditechnikai eszközt, drónokat és lőszereket, amelyeket az Oroszország által indított háború előtt nem állított elő, saját fegyvergyártásához azonban külső finanszírozásra van szüksége.
A sajtótájékoztatón Andrzej Duda lengyel államfő kijelentette, hogy országa kész Ukrajnának szovjet gyártmányú légvédelmi rakétákat szállítani.
Hozzátette viszont, hogy a Lengyelországban lévő Patriot rendszereket „az Egyesült Államok hadserege telepítette, és vannak olyan rendszereink is, amelyeket a brit fegyveres erők telepítettek Lengyelországba”. Rámutatott arra, hogy ezekkel a fegyverekkel Lengyelország saját magát védi az orosz fenyegetésekkel szemben.
A lengyel elnök azt is javasolta, hogy a kelet-európai országok emeljék a bruttó hazai termék (GDP) három százalékára védelmi kiadásaikat. „Nemrég írtam egy levelet az összes NATO-tagállamnak, amelyben azt javasoltam, hogy a 2014 óta meghatározott két százalékról a GDP három százalékára emeljék a védelmi kiadásokat” – mondta, hozzátéve, hogy kezdeményezését „magas szintű megértés” fogadta.
Az Európai Unió jelenleg nem hajlandó nyilvánosan beszélni új tagok felvételéről a gazdálkodók tiltakozása és a közelgő választások miatt – számol be kedden az rbc.ua hírportál a Politico amerikai-brüsszeli kiadványra hivatkozva.
Mint az orgánum írta, a gazdálkodók szerint vesztettek a csatában az EU-n kívüli olcsó importtal való versenyben, valamint a magas üzemanyagárak és a brüsszeli környezetvédelmi előírások miatt. Eközben az európai vezetők engedményeket tesznek a gazdálkodók megnyugtatására, és minimálisra csökkentik a blokk kibővítéséről szóló beszédet, elsősorban, hogy már csak három hónap van hátra az uniós választásokig.
Az unió egyes illetékesei szerint titokban akarják tartani Ukrajna, Moldova, valamint számos nyugat-balkáni ország végleges integrációjának előkészítését, mert ennek mellékhatásai lesznek a gazdálkodók számára. „Legyünk őszinték: erről (bővítésről – a szerk.) senki nem akar beszélni az európai parlamenti választások előtt. Az európai gazdálkodók támogatásának csökkentéséről beszélni nem olyan dolog, amit a kampányszlogenekre akarnak felhúzni vagy választási muníciót adni a szélsőjobboldalnak” – mondta az egyik EU-tisztviselő.
Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki másodszor is tervezi a jelenlegi pozícióba való jelölését, megígérte, hogy blokkot készít Ukrajna számára. Egy 2023. szeptemberi beszédében azt mondta, hogy fontos, hogy „ma” foglalkozzunk a kérdéssel, ha készek akarunk lenni a holnapra, és sürgette Európát, hogy „gondolkozzon nagyban, és alakítsa a saját sorsát”.
Ukrajna integrációjának feladata „herkulesi”. A háború sújtotta ország a blokk legnagyobb területévé válna, Kijevnek pedig jelentős befolyása lenne az Európai Parlamentben és az EU Tanácsában. Ukrajna a blokk az egyik legalacsonyabb GDP-vel rendelkező tagja lesz, ami komoly terhet róna a blokk kohéziós politikájára. Ukrajna integrációja azt jelentené, hogy hét éven belül mintegy 186 milliárd euró uniós forráshoz jutna az ország. Ez azt jelentené, hogy az összes többi blokk országának „többet kell fizetnie és kevesebbet kell kapnia”.
„A blokk úgy döntött, hogy Ukrajna, Moldova, Grúzia és a hat nyugat-balkáni ország végső integrációjának előkészületeit az országon belül kell végezni, nem pedig a nyilvánosság előtt” – tette hozzá a kiadvány. Azt is megjegyezte, hogy a közelgő csúcstalálkozó során az európai vezetők aligha érintik majd a blokk bővítésének témáját, és azt tervezik, hogy egyszerűen „felmérik” a jövőbeni feladatokat.
A bizottság várhatóan már február végén közleményt tesz közzé a bővítést megelőző reformokról, de ez nem történt meg. Más uniós tisztviselők szerint a projektet erősen felhígították. „Sok idegességet lehet érezni ezzel a dokumentummal kapcsolatban a bizottság soraiban. Természetesen a választások előtti időszak nem segít” – jegyezte meg az egyik diplomata.
Más tisztségviselők szerint az igazi vita a bővítésről az európai választások után kezdődik. Június végén az európai vezetők aláírják a következő Európai Bizottság úgynevezett stratégiai menetrendjét, különös tekintettel az Európán belüli reformra. Különösen Lengyelország, amely 2025-ben veszi át az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, várhatóan megkezdi a bővítés alapjainak lerakását.
Denisz Smihal miniszterelnök reméli, hogy Ukrajna az Oroszország elleni háborúban aratott győzelme után azonnal az Európai Unió tagja lesz – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a kormányfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A tudósítás szerint Smihal elmondta: „Nagyon remélem, hogy a politikai döntés Ukrajna csatlakozásáról (az EU-hoz – a szerk.) közvetlenül a győzelmünk után megszületik. Nem hiszem, hogy az EU bármilyen formalitásra várna, hogy Ukrajna elvégezze a házi feladatát. Minden kötelezettségünknek eleget teszünk. És hálásak vagyunk az előrelépésekért.”
A miniszterelnök hozzátette, hogy Ukrajna két éven belül befejezi a házi feladatát. „Hinni akarom, hogy Ukrajna közvetlenül a győzelmünk után, ennek a háborúnak a vége után az EU tagja lesz. Két év múlva elkészítjük a házi feladatot” – tette hozzá Denisz Smihal.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Denisz Smihal miniszterelnök reméli, hogy Ukrajna az Oroszország elleni háborúban aratott győzelme után azonnal az Európai Unió tagja lesz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1709589000
[modified] => 1709580484
)
[title] => A kormány azt reméli, hogy Ukrajna a háborús győzelme után azonnal az EU tagja lesz – Smihal
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105725&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105725
[uk] => 105730
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 105726
[image] => Array
(
[id] => 105726
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-2.jpg
[original_lng] => 21207
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709574551:8
[_thumbnail_id] => 105726
[_edit_last] => 12
[views_count] => 982
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e3212f04dbf35a9ccc37ae22273bc251] =>
[_oembed_time_e3212f04dbf35a9ccc37ae22273bc251] => 1709581804
[_oembed_7f55fab6e35815d04a7bb4589cc7a56c] =>
$880 Million Australia has donated to Ukraine, for what, whilst our people are sleeping in tents. This government is not putting Australians first
Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Várhelyi Olivér bővítési biztossal, akivel megvitatták az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló további tárgyalásokat – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a kormányfőhelyettes X-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Sztefanisina jelezte, hogy az európai bővítési biztossal a megbeszélésen a jövőbeni tárgyalások szerkezetéről tárgyaltak. Szó van az Európai Bizottság négy ajánlása végrehajtásának lépéseiről, az ukrán jogszabályok „átvilágításának” kezdetéről, amelyet a kormánycsoport és az Európai Bizottság bővítési tárgyalásokkal foglalkozó főigazgatóságának képviselői folytatnak majd, valamint a tárgyalási keret előkészítéséről – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy Ukrajna képes haladni ezekben a kérdésekben. „Ukrajna ütemterveket dolgoz ki a jogállamiságra, az emberek szabad mozgására és a közigazgatási reformra vonatkozóan” – helyezte kilátásba Olha Sztefanisina.
Today, I spoke with my 🇺🇦 counterpart @rustem_umerov to discuss the latest on the ground, including Russia’s brutal air attacks. I underscored that the support of the 🇺🇸 and our coalition of some 50 Allies and partners for 🇺🇦 in its fight against Russian aggression will remain…
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) December 30, 2023
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata több évig is eltarthat – jelentette ki az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, Vera Jourová a hírforrások szerint.
Feltételezem, hogy évekről és nem évtizedekről van szó. Az EU-hoz legközelebb álló országokkal, Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia, már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Az EU-hoz azonban idén már biztosan nem csatlakozik egyik ország sem, így a tárgyalások nem fognak ilyen gyorsan haladni – jelentette ki.
Szerinte a „teljes jogú tagság vagy nem tagság” gondolata azonban már nem aktuális – írja az RBC-Ukraina.
Számos olyan területet azonosítottunk, ahol a tagjelölt országok közelebb kerülhetnek az EU-hoz anélkül, hogy tagjai lennének. Az országok digitális interakciót alakíthatnak ki az EU-val, részt vehetnek az energia- és a közlekedési infrastruktúrában, elismerhetjük egymás képesítéseit, egy tagjelölt ország – ha korlátozásokkal is – hozzáférést kaphat az európai piachoz. Ukrajna mindezt elérheti, mielőtt még taggá válna – hangsúlyozta Jourová.
Hozzátette, hogy az Európa-ellenes retorikát hangoztató vezetők sok politikai jó pontot szerezhetnek.
Amikor azonban leülnek a tárgyalóasztalhoz, minden vezető meg fogja érteni, milyen előnyös az Unióban maradni – hangsúlyozta az alelnök.
Ukrajnának legalább 6 évre lesz szüksége ahhoz, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, Ausztria csatlakozási folyamata is ennyi ideig tartott – jelentette ki szerdán Martin Zellmayer, Ausztria EU-nagykövete a Kleine Zeitung című osztrák lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a diplomata megjegyezte, hogy az uniós csatlakozás folyamatának stabilizáló funkciója van. És Ukrajnának egy további perspektívája is van a NATO részéről. „Az EU-csatlakozás folyamatának stabilizáló funkciója van. Ezt a történelem is megmutatta. Portugália, Spanyolország és Görögország nem sokkal azután csatlakozott az EU-hoz, hogy megszabadultak a diktatúrától. Természetesen Ukrajnával egy további biztonsági perspektíva is van a NATO-tagországok részéről” – mutatott rá.
Zellmeyer visszautasította azt az elképzelést, hogy Ukrajna EU-csatlakozása évtizedeket is igénybe vehet. Véleménye szerint Ukrajnának 6-11 évre lesz szüksége a csatlakozáshoz. „Ausztriának hat évbe telt, Spanyolországnak tizenegy évbe. Ukrajna valahol a kettő között lehet” – válaszolta arra a kérdésre, hogy Ukrajna milyen feltételekkel csatlakozik az EU-hoz.
A nagykövet hozzátette, hogy a társulási megállapodásnak köszönhetően Ukrajna már végrehajtotta az uniós jogszabályok 70%-át. „De még mindig sok a tennivaló, különösen az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a kormányzás hatékonyságának javítása terén” – hangsúlyozta Martin Zellmeyer.
Fontos, hogy Európa ne tétovázzon, és ne árulja el a nép hitét ma, mert Oroszország a határozatlanságot a maga javára fogja használni – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök az uniós országok vezetőinek csúcstalálkozójához intézett online beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli amerikai kiadványra és a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Nagyon fontos, hogy Európa ma ne bizonytalankodjon. Senki nem akarja, hogy Európát méltatlannak tekintsék. Vagy képtelennek olyan döntések meghozatalára, amelyeket maga készített elő.” Kiemelte, hogy Ukrajna elvégezte az EU-s házi feladatát, törvényeket fogadott el, és ezzel teljesítette az Európai Bizottság ajánlásait.
Az ukrán elnök Felszólította az Európai Unió vezetőit, hogy ne adjanak esélyt Oroszországnak arra, hogy kihasználja Európa elszántságát Ukrajnával szemben. „Az európaiak semmi hasznát nem fogják látni, ha Moszkva megkapja Brüsszeltől a labdát az Ukrajnával szembeni elutasítás formájában. Putyin ezt minden bizonnyal személyesen ellenük és egész Európa ellen fogja felhasználni. Ne adják meg neki ezt az idei év első és egyetlen győzelmét, Európának győznie kell, a megállapodásokat be kell tartani, és a szavaknak jelentéssel kell bírniuk” – magyarázta.
Az ukrán államfő arra is emlékeztetett, hogy a méltóság forradalma idején az ukránok az Európai Unió zászlói alatt vonultak Kijev központjába. „10 évvel ezelőtt Ukrajnában az emberek felkeltek az Európai Unió lobogói alatt. Egy dolgot kérek ma önöktől: ne árulják el a népet és az Európába vetett hitét. Ha senki sem hisz Európában, mi tartja életben az Európai Uniót?” – tette fel a költői kérdést Volodimir Zelenszkij.
Brüsszelben ma kezdődött el az uniós vezetők csúcstalálkozója. Ezen több Ukrajnával kapcsolatos kérdés is szóba kerül. Elsősorban az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdése, valamint 50 milliárd eurós gazdasági támogatás nyújtása és további 20 milliárd euró elkülönítése az ukrán hadsereg számára. Emellett napirenden van egy új, Oroszország elleni szankciós csomag is.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Fontos, hogy Európa ne tétovázzon, és ne árulja el a nép hitét ma, mert Oroszország a határozatlanságot a maga javára fogja használni – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702570440
[modified] => 1702568950
)
[title] => Zelenszkij felszólította az EU vezetőit, hogy ne tétovázzanak, ne árulják el a népet, mert Putyin ezt ellenük fordítja
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=98130&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 98130
[uk] => 98136
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 98131
[image] => Array
(
[id] => 98131
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/volodimir-zelenszkij.jpg
[original_lng] => 22827
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/volodimir-zelenszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/volodimir-zelenszkij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/volodimir-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/volodimir-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/volodimir-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/volodimir-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/volodimir-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1702562145:8
[_thumbnail_id] => 98131
[_edit_last] => 12
[views_count] => 906
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0a0ef48fee6ab59b4aa13f54928acd07] =>
While in Oslo, I had a call with Poland’s Prime Minister @DonaldTusk. I congratulated my friend on his appointment and the beginning of a new chapter in our bilateral relations.
As the #EUCO summit approaches, we discussed its upcoming decisions that will bring the entire…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
Ausztria ellenezte az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdését. Bécs a jelenlegi feltételek mellett nem hagyja jóvá a tárgyalások megkezdését, mert Ukrajna nem élvezhet kiváltságokat a többi tagjelölthez képest.
Ezt Karl Nehammer szövetségi kancellár jelentette ki a Köztársaság Nemzeti Tanácsának EU-ügyi bizottsága előtt tartott beszédében.
Megemlítette Bosznia-Hercegovinát, amely már régóta próbálkozik az EU-hoz való csatlakozással, de senki sem hívja meg.
Nehammer szerint Kijevnek és Kisinyovnak csak az uniós tagság lehetőségét kellene kilátásba helyezni, de nem szabadna gyorsított eljárást alkalmazni.
Emellett Ausztria nem hajlandó támogatni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyek kiutalását sem.
Ausztria mindig is támogatta a nyugat-balkáni országok integrációját az EU-ba. Most a szolidaritás jeleként Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak is fel kell ajánlani a csatlakozás lehetőségét – mondta Nehammer, és kategorikusan ellenezte a két állam „gyorsított eljárását”.
Emellett belső uniós reformokra is szükség van ahhoz, hogy az Unió „alkalmas legyen” a bővítésre.
Az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások javasolt megkezdése heves vitákat váltott ki az osztrák parlamentben. Az oroszbarát „Osztrák Szabadságpárt” mind az EU többéves pénzügyi támogatásának növelését, mind az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdését szorgalmazta az oroszbarát „Osztrák Szabadságpárt”.
Az Európai Parlament szerdán megszavazott állásfoglalásban arra szólította fel az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy csütörtökön kezdődő ülésén döntsön a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és a Moldovával.
A képviselők szerint bizonyos reformlépések megtétele esetén Bosznia-Hercegovinával is meg kellene kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, Georgiának pedig meg kellene adni a tagjelölti státuszt.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők felszólították az EU-tagországok vezetőit, hogy haladéktalanul fogadjanak el tárgyalási keretet a nyugati-balkáni országokkal összefüggésben, a csatlakozási tárgyalások gyors megkezdése érdekében, amint az egyes tagjelölt országokra vonatkozó követelmények teljesülnek.
Az EU-nak egyértelmű határidőket kellene szabnia a tagjelölt országok számára, hogy az évtized végéig lezárják az uniós csatlakozási tárgyalásokat – hangsúlyozzák az állásfoglalásban. Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy a tagság eléréséhez nem szabad gyorsított eljárást bevezetni.
A képviselők szükségesnek tartják a koppenhágai kritériumok teljesülését, amelyek biztosítják a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok következetes és tartós elkötelezettségét a demokrácia és a jogállamiság irányába.
A megszavazott dokumentumban „határozottan elítélik” Orbán Viktor miniszterelnöknek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó kijelentéseit, valamint Budapest Koszovóval kapcsolatos politikájának megváltozását.
„Orbán Viktor kijelentései akadályozzák az EU bővítési folyamatát”– figyelmeztetnek a képviselők, akik emlékeztették az uniós kormányok képviselőiből álló Tanácsot arra, hogy negatív következményei lehetnek annak, hogy 2024 júliusában Magyarország veszi át a soros elnökséget.
Az állásfoglalásban hangsúlyozzák továbbá, hogy a bővítési folyamattal párhuzamosan belső uniós reformokra van szükség annak érdekében, hogy az Európai Unió hatékonyabban tudja integrálni az új tagokat, egyebek között a minősített többségi szavazás bevezetésével, amely a kül- és biztonságpolitikai döntésekre, valamint a csatlakozási folyamat szempontjából releváns területekre is vonatkozna.
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
