A Legfelső Tanács csütörtökön elfogadta a nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény módosításait, amelyek értelmében az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek lakóhelyén engedélyezettek a nyilvános rendezvények a kisebbségek nyelvén, kivéve az oroszokat – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a 9610. számú törvénytervezet indokolása utal arra, hogy a Velencei Bizottság júniusban közzétette a 2022 decemberében elfogadott törvénnyel kapcsolatos ajánlásait, amelyek főként egyes normák összhangba hozását szorgalmazták az emberi jogokról szóló 1950. évi európai egyezmény rendelkezéseivel, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995. évi keretegyezménnyel, az 1992. évi Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával.
„A jogszabály megfelelő módosítása lehetővé teszi az állam számára, hogy végrehajtsa az Európai Bizottság egyik fontos ajánlását azzal összefüggésben, hogy Ukrajna megszerzi az Európai Unió teljes jogú tagjának státuszát” – áll az indokolásban.
A törvény a nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmának aktualizált meghatározását tartalmazza, amely inkluzív megközelítésen alapul, és összhangban van a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995. évi keretegyezménnyel.
A törvény szerint: „Ukrajna nemzeti kisebbsége (közössége) Ukrajna állampolgárainak állandó csoportja, akik nem etnikai ukránok, Ukrajna területén élnek annak nemzetközileg elismert határain belül, akiket közös etnikai, kulturális, történelmi, nyelvi és/vagy vallási kötelék köt össze, tudatában vannak az ehhez való tartozásuknak, hajlandóságot mutatnak nyelvi, kulturális, vallási identitásuk megőrzésére és fejlesztésére”.
A törvény értelmében a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek számára szervezett nyilvános rendezvények (találkozók, konferenciák, gyűlések, kiállítások, továbbképzések, szemináriumok, tréningek, beszélgetések, fórumok, egyéb nyilvános rendezvények) az adott nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén tarthatók.
A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek által szervezett és lebonyolított kulturális-művészeti, szórakoztató vagy látványrendezvények az érintett nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén is lebonyolíthatók.
Ezen túlmenően a belső és külső reklámok terjesztése, valamint a helyi kvótának megfelelő audio- és audiovizuális médiában állami nyelven előadott, az adott nemzeti kisebbség nyelvére szinkronizált reklám terjesztése megengedett azokon a településeken, ahol hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek élnek.
Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfelső Tanács által agresszorként vagy megszállóként elismert állam állami (hivatalos) nyelvére, vagyis az orosz nyelvre.
Volodimir Zelenszkij elnök feladatul tűzte ki a Legfelső Tanácsnak az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges törvények elfogadását – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő vasárnap esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Az elkövetkező hónapokban Ukrajnának több konkrét eredményt is el kell érnie. Elsősorban a stratégiai politikai célunk, az európai uniós tagságról szóló tárgyalások megnyitása terén.” Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának hét konkrét ajánlása van az Európai Bizottságtól. „Egy részüket már teljesítettük. A másik rész érdekében a Legfelső Tanács hatékony munkájára van szükség. Időben végzett munkára, amelyről az Európai Bizottsággal egyeztettünk” – tette hozzá.
Az elnök megjegyezte, hogy alapvető fontosságú lesz az uniós csatlakozásról szóló törvények megszavazása. „Az elektronikus vagyonbevallás visszaállításáról szóló törvény, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosítása, és külön felhívom a figyelmet a politikailag érintett személyekről, jelentős politikai szerepet játszó személyekről szóló törvényre. Mindegyik törvény alapvető jelentőségű. És a megszavazásuk alapvető fontosságú lesz. Az emberek látni fogják, ki mennyit ér” – mutatott rá. Ennek kapcsán felszólította a képviselőket, hogy ne halasszák el a szavazást. „Arra kérem Ukrajna parlamenti képviselőit, hogy ne halasszák el ezeket a döntéseket, ne hagyják cserben Ukrajnát, és támogassák európai integrációnkat” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
A lengyel elnök aláírta az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvény módosítását. A jogszabály eredeti változata miatt az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen.
Aláírta Andrzej Duda lengyel elnök az általa beterjesztett törvénymódosítást az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvényhez – közölte szerdán a varsói államfői hivatal.
A törvénymódosítást múlt pénteken szavazta meg véglegesen a lengyel parlament alsóháza (szejm), leszavazva az ellenzéki többségű szenátus korábbi határozatát a jogszabály elutasításáról. Az elnöki módosítások értelmében az eredetileg tervezettnél enyhébb következményei lesznek az orosz befolyást vizsgáló jövőbeni bizottság megállapításainak.
A szejm által megválasztandó kilenctagú közigazgatási bizottság a 2007-2022 közötti intézkedéseket fogja elemezni, és ennek alapján kezdeményezheti a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett emberek esetében a testület megállapíthatja, hogy orosz befolyás alatt cselekedtek, s ezért „hiányoznak náluk a szükséges garanciák a közérdekű tevékenység megfelelő végzéséhez”. A bizottság döntése bírósági úton vitatható.
Bizottsági tagnak nem választhatnak be parlamenti képviselőket, egyértelműen szakértői testületről lesz szó.
A lengyel kormányfrakció képviselői nem zárták ki, hogy a vizsgálóbizottság tagjait a szejm rendkívüli ülésén választják meg, amelyet Elzbieta Witek házelnök augusztus 16-17-ére hívott össze. Az ellenzék az őszi lengyel parlamenti választásokkal hozza összefüggésbe a bizottság létrehozását. Szerintük a testület megakadályozhatja például Donald Tusknak, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform elnökének indulását a választásokon.
A jogszabály miatt az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Múlt héten az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság a törvény hatályon kívül helyezését javasolta Varsónak.
Andrzej Duda június elején terjesztette elő a jogszabályhoz javasolt módosításait. Az eredeti törvény röviddel korábban, május végén lépett hatályba, de az államfő utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kért róla.
[type] => post
[excerpt] => A lengyel elnök aláírta az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvény módosítását. A jogszabály eredeti változata miatt az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1691081400
[modified] => 1691068075
)
[title] => A lengyel kormány változtatott az orosz befolyás vizsgálatáról szóló törvényen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=86244&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 86244
[uk] => 86297
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 86285
[image] => Array
(
[id] => 86285
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/6479d03fa0c90.jpeg
[original_lng] => 49767
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/6479d03fa0c90-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/6479d03fa0c90-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/6479d03fa0c90.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/6479d03fa0c90.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/6479d03fa0c90.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/6479d03fa0c90.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/6479d03fa0c90.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1691237932:4
[_thumbnail_id] => 86285
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1527
[_oembed_78b8110381cd541f3eb2315af27dbd03] =>
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Oroszország módosított jogszabályai előírják, hogy a nemüket megváltoztató személyek nem lehetnek örökbefogadó szülők.
Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke aláírta a törvényt, amely megtiltja a nem megváltoztatását Oroszországban, kivéve, ha ez szükséges a gyermekek veleszületett rendellenességeinek kezelésére, számolt be az Interfax orosz propaganda hírügynökség.
Jelenleg Oroszország területén tilalom alatt vannak azok az orvosi beavatkozások, beleértve a nem megváltoztatására használt szerek használata, amelyek a nem elsődleges vagy másodlagos szexuális jellemzőinek kialakulását szolgálják.
A nem megváltoztatása nem foglalja magában az alábbi orvosi beavatkozásokat:
veleszületett illetve fejlődési rendellenességek kezelése,
genetikai és endokrin betegségek, amelyek a gyermekek nemi szervei fejlődésének megsértésével járnak.
Ezeket az orvosi beavatkozásokat az Egészségügyi Minisztérium fenntartása alá tartozó egészségügyi szervezet orvosi bizottságának határozata engedélyezi.
A törvény értelmében egy válás oka lehet az egyik házastárs nemének változtatása is. Ráadásul azok, akik nemet változtattak, nem lehetnek örökbefogadó szülők. A dokumentum értelmében a nem megváltoztatására csak a megfelelő orvosi vélemény az anyakönyvi hivatalba való benyújtásával lesz lehetőség.
A törvény rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik már nemet váltottak.
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Elfogadta pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányának egyik legnagyobb szabású vállalkozásaként kidolgozott bevándorlási törvényt, amely az EU-n kívüli országokból származó munkavállalók lehetőségeit hivatott bővíteni.
Az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt a hazai munkavállalók képzése és továbbképzése mellett bevándorlókra is szükség van – emelte ki a szavazás előtti vitában Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter, rámutatva, hogy tavaly év végén kétmillió állás volt betöltetlen Németországban.
Az új szabályok nagyban javíthatnak a helyzeten, a kormány javaslatának elfogadásával Németország a világ legmodernebb bevándorlási rendszerét vezeti be – jelentette ki az SPD-s politikus.
A név szerinti szavazáson kormánypárti képviselők támogatásával elfogadott törvény legfőbb újdonsága az úgynevezett esélykártya intézménye, amely pontrendszert jelent.
A kanadai mintájú rendszerben pontokat a szakmai képzettség, német vagy angol nyelvtudás, életkor és a Németországhoz fűződő korábbi kapcsolat – például hosszabb németországi tartózkodás – alapján lehet szerezni.
Négy pont jár például szakmai képesítést igazoló oklevélért, amely honosítható Németországban. Aki legalább hat pontot gyűjt, egy évre tartózkodási engedélyt kap, hogy helyben kereshessen munkát.
Aki honosítás nélkül is érvényes oklevéllel rendelkezik, automatikusan megkapja az esélykártyát. Az informatikával és digitalizációval kapcsolatos szakmáknál a formális, iskolai képzettséget, például főiskolai végzettséget igazoló oklevél helyett szakmai ismerteteket igazoló tanúsítványokkal is szerezhető pont.
A legnagyobb újítások közé tartozik az a szabály is, miszerint munkavállalási tartózkodási engedélyt igényelhetnek menedékkérők, akik rendelkeznek megfelelő képesítéssel és állásajánlatot is kaptak már.
Az engedélykérelem benyújtásának feltétele a menedékjogi kérelem visszavonása. Az FDP törekvésének eredményeként ez nem általánosan érvényes szabály, hanem egyszeri könnyítés, csak az idén április előtt érkezett menedékkérőkre vonatkozik.
A liberálisok szerint ezzel elkerülhető, hogy a munkavállalási tartózkodási engedély megszerzésének lehetősége úgynevezett húzó vagy serkentő tényező legyen, vagyis tovább erősítse a német menekültügyi rendszer vonzerejét, növelve az illegális bevándorlás kockázatát.
A sor további kisebb változtatás mellett intézményesítik azt a gyakorlatot is, hogy a kormány migrációs megállapodásokért felelős megbízottja – aki jelenleg egy FDP-s politikus, Joachim Stamp – vendégmunkásokra vonatkozó bevándorlási kvótákról szóló egyezményeket dolgoz ki az elutasított menedékkérők visszafogadásában fokozottan együttműködő országokkal.
Németországnak egyelőre a Nyugat-Balkán EU-n kívüli országaival van ilyen megállapodása.
Az új törvény értelmében a térségből az eddigi 25 ezer helyett 50 ezer vendégmunkás érkezhet évente. Az ellenzék élesen bírálta a kormány javaslatát.
A jobbközép CDU/CSU pártszövetség szerint az SPD, a Zöldek és a liberálisok csak az alacsonyan képzett munkaerő bevándorlásának nyitnak teret, és lehetőséget biztosítanak a maradásra olyan embereknek, akiknek már távozniuk kellett volna. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szerint a bevándorlási törvény nem a német munkaerőpiacra, hanem a szociális ellátórendszerbe enged be külföldieket.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
A Legfelső Tanács keddi ülésén elfogadta a törvényt az állampolgárok sorkötelezettségi korhatárának 27-ről 25 évre történő csökkentéséről – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
Mint a honatya írta, a törvény elfogadását 304 képviselő támogatta. A 9281. számú törvénytervezet előterjesztését a Védelmi Minisztérium és az ukrán fegyveres erők kezdeményezték. Az indokolás szerint a hadiállapot ideje alatt nincs szükség arra, hogy a 27 éven aluli hadkötelesek szerepeljenek sorkatonai nyilvántartásban.
Amint azt a törvénytervezetet kísérő magyarázat megjegyezte, jelenleg Ukrajna férfi állampolgárait 18 éves koruktól hívják be katonai szolgálatra. Ugyanakkor az állampolgárok többsége a 18. életév betöltésekor halasztást kap a sorkatonai szolgálat alól. Legtöbbjük az iskolai végzettség megszerzése érdekében kapja a halasztást a katonai szolgálatra való behívás alól. A továbbtanulás általában 4-6 évig tart, ami 22-24 éves koruk betöltésével ér véget. „Ha a sorozási korhatárt 25 évre csökkentik, a sorkatonai bizottságoknak elegendő idejük (1-3 év) lesz arra, hogy Ukrajna állampolgárai teljesítsék a katonai szolgálati kötelezettségüket, és behívják őket katonai szolgálatra” – áll a dokumentumban.
Ugyanakkor az állampolgárok jelenléte a 27 év alatti sorkatonák katonai nyilvántartásában, valamint annak szükségessége, hogy évente jelentkezzenek a területi toborzó és szociális ellátó központokban a halasztásához való jog megerősítése érdekében, valamint az orvosi vizsgálatok (vizsgálatok) elvégzése jelentős anyagi költségekkel jár.
„Ezenkívül nem minősül célszerűnek a hadkötelesek tartós szereplése a sorkatonai névjegyzékben, tekintettel arra, hogy a katonai szolgálatra alkalmas, sorkatonai státusszal nem rendelkező állampolgárok jelentős része nem hívható be katonai szolgálatra a mozgósítás ideje alatt a különleges időszakban” – magyarázta a kormány.
Az orosz törvényhozók olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek lehetővé teszik, hogy a választásokat hadiállapotban is megtarthassák, mivel a Kreml regionális választásokra és Vlagyimir Putyin esetleges ötödik elnöki ciklusára készül – számol be a hírről a Bloomberg.
Az Állami Duma által csütörtökön elfogadott jogszabály szerint azon régiók kormányzói, ahol hadiállapotot hirdettek, kérhetik majd a választások megtartását. A Központi Választási Bizottság az orosz védelmi minisztériummal és az FSZB biztonsági szolgálattal folytatott megbeszélések után döntene a szavazás jóváhagyásáról.
A törvényhozók szerint a cél az, hogy Ukrajna négy, Oroszország által megszállt területe ősszel részt vehessen a regionális választásokon. Putyin októberben, hetekkel azután, hogy bejelentette, hogy Oroszország annektálta ezeket a területeket, hadiállapotot rendelt el ezekben a térségekben.
A mostani módosítások eltörlik a hadiállapot alatti választásokra vonatkozó, eddig meglévő tilalmat. Oroszországban szeptemberben legalább 20 régióban tartanak kormányzói és helyi törvényhozási választásokat.
Bár Putyin még nem jelezte, hogy indul-e 2024-ben, 2020-ban átdolgozta az orosz alkotmányt, hogy további két, hatéves ciklusra pályázhasson, ami 2036-ig hatalmon tartaná.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Ukrajna javítani fogja a mozgósítási eljárást, a Legfelső Tanács szakbizottsága már dolgozik a megfelelő törvény módosításán – jelentette be szerdán Fegyir Veniszlavszij, az elnök parlamenti megbízottja az Ukrinform hírügynökségnek írt cikkében, számolt be az rbc.ua hírportál.
Amint írásában Veniszlavszkij kifejtette, a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság egyik ülésén valamennyi legfelsőbb szintű vezető részvételével szóba került a mozgósítási intézkedések kérdése, valamint az olyan esetek, amikor például a katonákat a behívás után azonnal a harci övezetébe küldték.
„Kiderítettük, miért alakulnak ki ilyen hibás helyzetek, például amikor a katonát azonnal a harci övezetbe küldték a hadseregbe történt behívása után. Átvettük az ellenőrzést ezekben a kérdésekben. Ez biztosan nem fog megismétlődni. A felelősök felelősségre lesznek vonva” – jegyezte meg Fegyir Venislavskij.
Az elnök parlamenti képviselője megjegyezte, hogy a bizottság már dolgozik a mozgósítási eljárás továbbfejlesztésén. Szintén mérlegelés alatt áll a behívó kézbesítésének szabályozása a belső menekülteknek, akik nem az állandó nyilvántartásuk helyén tartózkodnak.
Az izraeli parlament első olvasatban éjszaka megszavazta az igazságszolgáltatás átalakításának első törvényeit – írja a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet jelentése alapján az MTI.
A százhúsz tagú izraeli parlament, a kneszet 63, a kormánykoalíciót támogató törvényhozója szavazta meg a változtatásokat 47 ellenszavazat mellett. Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártja kivonult a voksolásról.
„Azért hagytuk el a plenáris üléstermet, hogy ne legyünk partnerek, és ne legitimáljuk a legillegitimebb törvényekről történő szavazást. Azt gondoljuk, hogy az – akár az indítványok elleni – szavazás egy illegitim folyamat legitimációja” – indokolta Liberman távolmaradásukat.
A törvénnyel többek között a kneszet által jóváhagyott miniszteri kinevezések bírósági felülvizsgálatát akarják tiltani, valamint a legfelsőbb bíróság normakontrollját is korlátoznák. Az új alaptörvény csak akkor tenné lehetővé, hogy a legfelsőbb bíróság megsemmisítsen egy jogszerűtlennek, alkotmányellenesnek vagy az emberi jogokkal szemben állónak minősített jogszabályt, ha a 15 bíróból álló kibővített grémium legalább 12 bíróból álló többsége dönt így.
A csomag megnövelné a kneszet beleszólását a vezető bírói posztokra való kinevezésbe is, ami a változtatások bírálói szerint azt eredményezné, hogy ezentúl politikai alapon nevezhetik majd ki a bírókat, a bíróság pedig ennek következtében elveszítheti a függetlenségét.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy ezzel a lépéssel eltörli az izraeli demokráciát. Az igazságszolgáltatás átszabása azért is kényes kérdés, mert Netanjahu ellen jelenleg is bírósági eljárás folyik egy korrupciós ügyben, és kritizálói szerint éppen ezt akadályozhatná meg az igazságügyi reformmal.
Az elmúlt hetekben gyakoriak voltak a tüntetések Izraelben a törvényjavaslatok miatt, múlt hét elején közel százezres demonstrációt is tartottak a parlamentnél, és el is halasztották a parlamenti szavazásokat.
Hétfőn, a szavazás előtt ismét sok tízezren tüntettek országszerte és a kneszetnél a változtatások ellen, és több tízezres tiltakozó menet járta körbe izraeli zászlókkal a törvényhozás épületét, miközben azt skandálták, hogy „demokráciát”.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök „nagy éjszakának és nagy napnak” nevezte a történteket, és a jobboldali-vallásos koalíció vezetői, valamint a jobboldali Likud párthoz tartozó házelnök is üdvözölte a szavazás eredményét. Az ellenzék vezető politikusai ugyanakkor elítélték az első olvasatban megszavazott, és jogerőre emeléséig még két olvasatban megszavazásra váró indítványokat.
„A történelem elítéli önöket ezért az éjszakáért. A demokráciát ért károkért, a gazdasági károkért, a biztonságban okozott kárért, mert megosztják Izrael népét, és ez egyszerűen nem érdekli önöket” – fordult a szavazás után a koalíció politikusaihoz a centrista Van Jövő pártot és az ellenzéket vezető Jaír Lapid.
A közszolgálati rádió kedd reggeli műsora arról számolt be, hogy az izraeli Demokrácia Intézett friss felmérése szerint a kormánykoalíciót vezető Likud párt szavazóinak körében sincs többsége a megszavazott változásoknak. Negyven százalékuk ellenzi, valamint negyven százalékuk támogatja azt, sőt a szélsőségesen jobboldali Vallásos Cionizmus pártban is egyenlő arányban támogatják és ellenzik az új törvényeket, ott 38-38 százalékban. Eközben a felmérés szerint Izrael teljes lakosságának 63 százaléka szeretné megőrizni a bírók kinevezésének eddigi rendszerét.
Svédország szigorít a bevándorlási törvényen. Az új jogszabály korlátozná az alacsony végzettségű migránsok beáramlását különösen az Európai Unión kívüli országokból.
A kormány egyik érvelése szerint a migránsok a jobb élet reményében érkeznek Svédországba, ahol azonban sokan közülük migrációs hátterű bűnbandákban kötnek ki. A migrációs miniszter kijelentette: a cél az, hogy lezárják a jogi kiskapukat.
„Kezelnünk kell a kiskapukat, melyek az alacsony végzettségű munkavállalók migrációját övezi. Az EU-ból érkező munkavállalókat továbbra is fogadjuk, a szabályozás a többiekre vonatkozik” – Maria Malmer Stenergard tárcavezető.
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
