Volodimir Zelenszkij elnök pénteken aláírta az Oroszország katonai agressziója által kiváltott harcok, az általa elkövetett terrorcselekmények és szabotázsok következtében károsodott és megsemmisült lakásokért járó kártérítésről szóló törvényt – tájékoztatott az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapján megjelent információra hivatkozva.
A jelentés szerint törvénynek megfelelően a megrongálódott és megsemmisült vagyontárgyak kártalanításának finanszírozási forrásai az állami és helyi költségvetések, nemzetközi pénzügyi szervezetek, az Oroszországi Föderációból származó jóvátételek vagy egyéb behajtások.
A törvény főbb rendelkezései: a kártalanítás 2022. február 24-től kizárólag a (károsodott/megsemmisült) vagyontárgyakra vonatkozik; a törvény nem vonatkozik azokra a tárgyakra, amelyek a hadiállapot bevezetésének időpontjában az ideiglenesen megszállt területen voltak; a törvény szerint a kárpótlás természetes személyekre, Ukrajna tulajdonos állampolgáraira vonatkozik; nem lehetséges pénzbeli kártérítés a megrongálódott vagyontárgyakért, csak építési munkákkal történő helyreállítás és/vagy építőanyag biztosítása jöhet szóbak; nincs maximális kompenzáció sem pénzben, sem lakáskiutalás formájában, valamint az új lakások elhelyezkedésére, típusára és területére vonatkozóan, amelyek építését a kiutalás révén finanszírozzák; ha a lakhatási ár alacsonyabb, mint a kiutalásban meghatározott összeg, a kompenzáció meg nem kapott részét csak az Oroszországi Föderációtól a veszteségek megtérítésére kapott pénzeszközök terhére fizetik ki a kedvezményezettnek; a kártalanítással kapcsolatos kérdéseket elbíráló bizottság megvizsgálja a kérelmeket, és dönt a megsemmisült vagyontárgyak kártalanításáról vagy annak elvetéséről. Az ilyen bizottságokat a helyi tanácsok végrehajtó szervei, a települések katonai vagy katonai-polgári közigazgatása hozza létre.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy még februárban a Legfelső Tanács törvényt fogadott el a háború által megrongált és megsemmisült ingatlanok állami nyilvántartásának létrehozásáról, valamint az állam általi kártérítési eljárásról. A teljes körű ukrajnai háború kezdete óta már több mint 325 000 állampolgár jelentett be a Gyija mobil-applikáción keresztül, hogy megrongálódott vagy megsemmisült az ingatlanjuk.
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
A törvénytervezet célja, hogy biztosítsa az állampolgárok jogait a magas színvonalú központosított vízelvezetéshez, valamint a szennyvíz környezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése.
A Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta a települések szennyvízelvezetéséről szóló európai integrációs törvényjavaslatot. Erről a Rada sajtószolgálata számolt be.
A dokumentum a következőket biztosítja:
a központosított és nem központosított vízelvezető rendszerek működésének jogi, gazdasági és szervezési elvei;
a vízelvezető rendszer fenntartható működésének biztosítása;
a település központosított vízelvezető rendszeréből származó szennyvíz begyűjtésének szabályai;
Ukrajna Legfelső Tanácsa új törvényt fogadott el múlt héten a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
A nemrégiben elfogadott kisebbségi törvényről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke a következőt nyilatkozta a Kárpátalja hetilapnak: „A kisebbségi törvény elfogadásával lezárult egy folyamat, amely az Ukrajna területén élő kisebbségek jogfosztásáról szól. Ez egy többéves folyamat volt. Az oktatási törvény, a nyelvtörvény és a médiatörvény számos olyan jogtól fosztotta meg a kárpátaljai magyarságot és több Ukrajnában élő nemzeti közösséget is, melyekkel korábban rendelkeztek.” A most elfogadott törvény megerősítette ezeket a jogfosztásokat és jelentős visszalépést jelent a mai napig is érvényben lévő 1992-es törvényhez viszonyítva, hiszen számos olyan joggal nem élhet a kárpátaljai kisebbség, amelyekkel élhettek korábban.
„A törvény még eléggé zavaros és deklaratív jellegű, valamint nem teszi lehetővé a kisebbségek számára, hogy megfelelően meg tudják védeni, vagy bővíteni meglévő jogaikat” – mondta az elnök úr. Véleménye szerint rendkívül sajnálatos, hogy ebben a háborús időszakban ilyen kérdésekkel foglalkoznak, melyeket minden bizonnyal egy békésebb korban kellene megvitatni. Reményeit kifejezve aláhúzta: „A törvényben szerepel egy olyan passzus, amely kimondja, hogy a nemzetközi szerződések felülírják a törvény rendelkezéseit, amelyek Ukrajna európai integrációs folyamatának előrehaladását követően remélhetőleg újra napirendre kerülnek.”
A Legfelső Tanács kedden teljes egészében elfogadta az ukrán nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló 8224. számú törvénytervezetet, amely Ukrajna európai uniós csatlakozásának egyik feltétele – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornáján, adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Jelentés szerint a honatya közlésében azt írta, hogy a törvény elfogadása mellett 324 képviselő szavazott. Mint jelezte, a törvény elfogadásáról jelenleg még nincs információ a Legfelső Tanács honlapján.
Az indokolás szerint a törvény meghatározza a „nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmát, jogait, szabadságjogait és kötelezettségeit, valamint a vonatkozó állami politika sajátosságait. Ezenkívül törvényhozási szinten első ízben hoznak létre olyan központi végrehajtó szervet, amelynek hatáskörébe tartozik a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó állami politika végrehajtása.
A törvény a végrehajtó államhatalmi szervek különböző szintjein konzultatív és tanácsadó testületek, valamint megyei központok vagy a meghatározott településeken nemzetiségi központok létrehozásáról rendelkezik. Külön szabályozza a dokumentum a nemzeti kisebbségek (közösségek) nemzetközi együttműködésének és külkapcsolatainak kérdését is.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló törvény az Európai Bizottság egyik követelménye Ukrajna európai uniós integrációjának megerősítése terén. Az ukrán szakértők október végén még a lehetséges 10-ből 5 pontra értékelték ennek a feltételnek a teljesítését.
A büntető törvénykönyv felülvizsgálatával a házasságon kívüli szex büntethetővé válik Indonéziában, akár egy évig terjedő börtönnel sújthatják.
Az új büntető törvénykönyvet várhatóan még az idén elfogadja az indonéz parlament. Tilos lesz a többi között az elnök és az állami intézmények megsértése vagy az indonéz állami ideológiával ellenkező vélemény kinyilvánítása, de megtiltják a házasság előtti együttélést is.
Az évtizedek óta készülő büntető törvénykönyvet december 15-én készülnek elfogadni – közölte Edward Omar Sharif Hiariej a Reuters hírügynökséggel.
Büszkék vagyunk a büntető törvénykönyvünkre, amely összhangban áll az indonéz értékekkel – tette hozzá.
Ha elfogadják az új törvénykönyvet, érvényes lesz az indonézekre és a külföldiekre is. Üzleti csoportok aggodalmuknak adtak hangot, mert a szabályok ronthatják Indonézia megítélését üdülőhelyként és befektetési célpontként.
A tervezet korábbi változatát már 2019-ben el akarták fogadni, de országos tiltakozás kezdődött ellene: több tízezren tüntettek azok ellen a törvények ellen, melyek a szólásszabadságot akarták korlátozni és az erkölcsöket szabályozták volna.
Azóta a bírálók szerint minimális változások történtek, noha a kormány országszerte nyilvános konzultációkat tartott, hogy tájékoztasson róluk.
A változások között szerepel, hogy a halálbüntetést életfogytiglanra lehet váltani tíz év jó magaviselet után, a nemi erőszak kivételével büntethetővé válik az abortusz, és benne van a törvénykönyvben a „fekete mágia” miatti szabadságvesztés is.
A legfrissebb, november 24-i tervezet szerint a házasságon kívüli szexről nem mindenki tehet bejelentést, csak például a közeli hozzátartozók.
Az elnök megsértéséről csak az elnök tehet bejelentést, legfeljebb három év börtön adható az elkövetőnek.
Ukrajna Legfelső Tanácsa augusztus 16-án elfogadta a tűzijátékok betiltását célzó törvénytervezetet. A parlamenti képviselők közül 250-en szavaztak igennel. A hírt Olekszij Honcsarenko, a Jevropejszka Szolidarnyiszty frakció egyik képviselője közölte.
A törvény a tűzijátékok, petárdák és más pirotechnikai eszközök használatának, értékesítésének és átadásának betiltását javasolja. A tilalom nem vonatkozik az ukrán fegyveres erők, a Nemzeti Rendőrség, valamint a katasztrófavédelmi és mentőszolgálatokra.
A dokumentum emellett javasolja a pirotechnikai eszközök használatának betiltását a rendezvényeken, kivéve a T1 és T2 pirotechnikai termékeket, az F1 osztályú tűzijátékokat, amelyek veszélyességi szintje nagyon alacsony, zajszintje pedig elhanyagolható, nem haladja meg a 60 dB-t.
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
Az őshonos (autochton) kisebbségek közül a nemzetközi jog külön kategóriába sorolja az őslakos népeket. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik speciális intézménye – a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) – a nemzetközi egyezményekben ezt a fogalmat „bennszülött lakosságként” határozza meg. A 169. számú (1989) ILO-egyezmény az alábbi definíciót tartalmazza: az őslakos népek „…független országokban élő emberek, akik bennszülöttnek tekinthetők, mert azon népek leszármazottai, amelyek abban az országban vagy földrajzi területen éltek, amelynek része a jelenlegi ország, annak meghódításakor vagy gyarmatosításakor, vagy a meglévő országhatárok kialakításakor, és amelyek jogi státuszuktól függetlenül megőrzik társadalmi … gazdasági, kulturális és politikai intézményeik egy részét vagy egészét”.
Az ukrán törvényhozásban az őslakos népeket elsőként az ukrán alkotmány 11. cikkelye említi: „Az állam elősegíti az ukrán nemzet történelmi tudatának, hagyományainak és kultúrájának a megerősítését és fejlődését, valamint az Ukrajnában élő őslakos népek és nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának a fejlődését.”
Az elmúlt években az ukrán Legfelső Tanács (Verhovna Rada) által elfogadott különálló törvényekben, és a nyelvi szférában fennálló kapcsolatok szabályozására szolgáló normatív szövegekben (például: Ukrajna „Oktatásról”, „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról”, „A teljes középfokú oktatásról” szóló törvényeiben) alkalmazzák az „őslakos népek” kifejezést a fogalom meghatározása nélkül. Ugyanakkor egyes kiadványokban, valamint a tisztviselők nyilatkozataiban ilyen őslakos népnek tekintik a krími tatárokat. E megállapítás, kijelentés használatát a Legfelső Tanács (Verhovna Rada) 2014. március 20-án elfogadott határozatára – „Ukrajna Legfelső Tanácsának nyilatkozata a krími tatárok jogainak az ukrán állam területén történő biztosításáról” – hivatkozva indokolják. A dokumentum 1. fejezetében Ukrajna „garantálja a krími tatároknak mint őslakos népnek, és Ukrajna valamennyi nemzeti kisebbségének az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megőrzését és fejlődését”. Azonban ez a dokumentum sem tartalmazza az „őslakos nép” fogalmának a definícióját, valamint azt sem, hogy mely kritériumok szerint definiálható e fogalom. Fontos megjegyezni azt is, hogy Ukrajna Alkotmányának 92. cikkelye szerint az őslakos népek és nemzeti kisebbségek jogait kizárólag Ukrajna törvényei határozzák meg, nem pedig a különféle határozatok, nyilatkozatok.
Az egyes kiadványokban és a tisztviselők nyilatkozataiban a krími tatár népnek a többi autochton (más néven történelmileg Ukrajna jelenlegi területén élő) nemzeti kisebbségektől őslakos népként történő elkülönítését, megkülönböztetését az anyaországuk hiányával magyarázzák, amely szavatolni tudná a kultúrájuk fennmaradását, védelmét és fejlődését.
Az őslakos népek és a nemzeti kisebbségek egyenlőségét előíró alkotmányos követelmény betartásának a szükségességét, amelyet többek között az ukrán Legfelső Tanácsnak (Verhovna Rada-nak) a fent említett határozata is rögzít, valamint a nemzeti kisebbségekhez és az őslakos népekhez tartozó személyek jogainak az anyaország meglétén vagy hiányán, illetve az anyaország valamely nemzetközi integrációjának a tagságán vagy az ilyen tagság hiányán alapuló megkülönböztetésének az elfogadhatatlanságát hangsúlyozza a Velencei Bizottság a fent említett ukrajnai törvényekről szóló jelentéseiben.
Így, a Velencei Bizottság Ukrajna „Oktatásról” szóló jogszabályát vizsgáló jelentésének 110. §-a (902/2017. számú dokumentum) kimondja, hogy: „Az ukrán hatóságok által megfogalmazott ok – vagyis az anyaország hiánya – nem tekinthető elfogadhatónak a vonatkozó európai előírások szerint; bármely megkülönböztetésnek más tényezőkön kell alapulnia, mint például a különböző szintű sebezhetőség vagy az állami támogatás szükségessége.” „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvényt vizsgáló jelentés (960/2019. számú dokumentum) 139. §-ának 3. bekezdésében a Bizottság egy konkrét javaslatot fogalmaz meg: „Eltörölni a törvény azon rendelkezéseit, melyek eltérő megközelítést írnak elő az őslakos népek nyelvei, olyan nemzeti kisebbségek nyelvei, amelyek egyben az EU hivatalos nyelvei is, valamint olyan nemzeti kisebbségek nyelvei között, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, mivel ezen nyelvek elkülönítése nem alapul objektív és észszerű megfontolásokon” (lásd a 39–44., 69–82., 87., 89., 93., 94., 99–102., 110. és 111.§-okat).
A Velencei Bizottság tehát megállapította a diszkrimináció tényét, és javasolta annak megszüntetését. Mindezt annak ellenére tette, hogy Ukrajna Alkotmánybírósága 2019. július 16-án kiadott 10-p/2019. számú határozatában megállapította, hogy az oktatásról szóló törvény 7. cikkelyében található rendelkezések összhangban vannak Ukrajna Alkotmányával. Nyilvánvaló, hogy még egy olyan tiszteletreméltó szerv sem, mint Ukrajna Alkotmánybírósága, melynek határozatai kötelező jellegűek, és melyek ellen fellebbezésnek nincs helye, nem nyilváníthat fehérnek egy olyan valamit, ami valójában fekete.
[type] => post
[excerpt] => Az őshonos (autochton) kisebbségek közül a nemzetközi jog külön kategóriába sorolja az őslakos népeket. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik speciális intézménye – a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) – a nemzetközi egyezményekben ezt a foga...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1581849060
[modified] => 1581849704
)
[title] => Az „őslakos népek” fogalmának jogi tartalmáról és a nemzeti kisebbségek anyaországuk létezésén alapuló megkülönböztetéséről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=3012&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3012
[uk] => 3015
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 3013
[image] => Array
(
[id] => 3013
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ukrajna-jog.jpg
[original_lng] => 97372
[original_w] => 856
[original_h] => 446
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ukrajna-jog-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ukrajna-jog-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ukrajna-jog-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ukrajna-jog.jpg
[width] => 856
[height] => 446
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ukrajna-jog.jpg
[width] => 856
[height] => 446
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ukrajna-jog.jpg
[width] => 856
[height] => 446
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ukrajna-jog.jpg
[width] => 856
[height] => 446
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1581842505:5
[_thumbnail_id] => 3013
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4296
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
#Ukraine: French ?? VAB armored personnel carriers are in Ukraine and are already being used by the Ukrainian army- the APCs seen are armed with AA-52 7.62x51mm machine guns. According to the French Armed Forces minister, Ukraine is receiving significant quantities of these APCs. pic.twitter.com/ffYjkNpxJ4
— ?? Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) July 28, 2022
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
A népszavazással kapcsolatos törvény kidolgozásában nincs turbó üzemmód. Ebben a témában megfontolt munka folyik – nyilatkozta Dmitrij Razumkov az ukrán parlament elnöke az Ukraina 24 csatornának adott interjújában.
A házelnök hozzátette, hogy a képviselőtársai tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen törvény kidolgozásánál milyen veszélyek állnak fenn. Ezért is további módosításokat hajtanak végre a törvényjavaslaton, hogy egy jó törvényt kapjunk – tette hozzá Razumkov.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségeket is érintő, középfokú oktatásról szóló törvényt. A jogszabály háromféle modellt tartalmaz az ukrán nyelv középfokú szinten történő oktatására vonatkozóan a nemzetiségi iskolákban. Ennek értelmében a magyar tanintézmények ötödik osztályában az éves óraszámok 20 százalékánál el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt folyamatosan növelni kell. A kilencedik osztályig ennek az aránynak a tantárgyak 40 százalékáig kell eljutnia, a felsőbb osztályokban pedig legalább a 60 százalékot el kell érnie.
Folytatódik a kettős mérce az ukrán jogalkotásban, vélik a kárpátaljai magyarság vezetői. Az ukrán parlament ugyanis végső olvasatban is elfogadta a középfokú oktatást szabályozó, kisebbségeket is érintő törvényjavaslatot. A törvény három csoportba sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra megfelelőnek tartott oktatást. Az első az úgynevezett őshonos népek, amelybe főként a krími tatárok tartoznak: számukra a törvény biztosítja az anyanyelven történő oktatást az ukrán nyelv tanulása mellett az elsőtől a tizenkettedik osztályig. A második csoportba az Európai Unió valamely tagállamának nyelvét beszélő kisebbségek kerültek. Számukra az ötödik osztályig biztosított az anyanyelven történő oktatás. Ezt követően az éves óraszámok 20 százalékánál el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt folyamatosan növelni kell. A kilencedik osztályig ennek az aránynak a tantárgyak 40 százalékáig kell eljutnia, a felsőbb osztályokban pedig legalább a 60 százalékot el kell érnie.
Az oktatási minisztérium által kiadott sajtóközlemény szerint azonban a törvény nyelvi cikkelye a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott konzultációt követően, az Európa Tanács Velencei Bizottsága által készített ajánlások figyelembevételével készült. A KMPSZ elnöke szerint azonban nem vették figyelembe az észrevételeket.
A harmadik modellt a maradék, az ukránhoz közel álló nyelvet beszélőknek, elsősorban az orosz ajkúak számára dolgozták ki. Számukra az ötödik osztályig szintén biztosított az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban és attól felfelé viszont legalább a tanórák 80 százalékában át kell térniük az ukrán nyelvű oktatásra.
A törvény ajánlások nélküli elfogadása azért is érdekes, mert Volodimir Zelenszkij államfő újévi beszédében megszólalt az országban élő kisebbségek nyelvein, így magyarul is. A beszéd pozitívan csapódott le a nemzetiségek körében. Úgy látszik azonban, hogy Zelenszkij kisebbségbarát megnyilvánulásai egyelőre nincsenek egyeztetve a végrehajtó hatalommal.
A középfokú oktatásról most elfogadott jogszabályt ellenzéki képviselők egy csoportja Alkotmánybíróságra adja. Mint indoklásukban fogalmaznak: a hatalom odáig jutott, hogy szelektálva minősíti az ukrán gyermekeket a szerint, hogy ukrán ajkúak, nemzetiségi kisebbséghez tartoznak, az EU-ban használt vagy más nyelveket beszélnek-e. Az elfogadott törvény szerintük sérti az ukrán alkotmány több cikkelyét is, amelyek a nyelvi jogokat és a kisebbségek önazonosságának fejlődését garantálják Ukrajnában.
Az ukrán közvélemény megegyezik abban, hogy a 2013-as Kijevi tüntetések hamar véget értek volna, ha a Janukovics rezsim nem vereti szét a békésen tüntető diákokat.
