Elemzők szerint aligha várható, hogy növekszik a baloldali német kormánykoalíció népszerűsége a két tartományban vasárnap tartandó helyi parlamenti választás eredményei nyomán.
A legdélibb, egyben legnagyobb tartományban, Bajorországban és az ország középső részén fekvő Hessenben több mint 13 millióan járulhatnak az urnák elé, hogy új törvényhozást és ezzel együtt új tartományi kormányt válasszanak. Az előzetes felmérések szerint az ugyanakkor „lefutottnak” tekinthető, hogy mind Bajorországban, mind Hessenben a konzervatívok diadalmaskodnak.
Bajorországban a német konzervatív pártszövetség kisebbik pártja évtizedek óta egyeduralkodónak számít. A bajor Keresztényszociális Unió, a CSU csak ott működik, míg „nagy testvére, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a többi tizenöt tartományban tevékenykedik.
A CDU-ból és a CSU-ból álló szövetség ugyanakkor hónapok óta jelentős fölénnyel vezeti a német pártok országos népszerűségi listáját, amelyen második helyre immár a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt jött fel. A harmadik, illetve negyedik helyen szinte váltakozva a kormánykoalíció két nagyobbik pártja, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja osztozik, míg a legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb határán mozog.
A bajorországi, valamint a hesseni szavazás kimenetele aligha változtat az országos képleten, a két választás jelentősége azonban semmiképp nem lebecsülhető.
A hivatalos nevén Bajor Szabadállamban nem fér kétség ahhoz, hogy a CSU Markus Söder pártelnökkel és tartományi miniszterelnökkel az élen fölényes győzelmet arat.
Kérdés azonban, hogy kitart-e jelengegi koalíciós partnere, a mindenekelőtt helyi lokális, önkormányzati ügyekre koncentráló Szabad Választók (Freie Wähler) nevű, ideológiailag hozzá közel álló párt mellett. Az egyetlen „bökkenő”, hogy a kis párt vezetőjéről a közelmúltban derült ki, hogy fiatal korában meglehetősen antiszemita kijelentéseket tett. Mindez országos felháborodást váltott ki, és maga Markus Söder is elhatárolódott azoktól.
A felmérések szerint a jósolt „papírforma” legalábbis lehetővé tehetné, hogy a CSU partnert váltson, és a Szabad Választók pártját a Zöldek Pártjára cserélje fel.
A kampány fő témája a menekültválság, illetve ezzel összefüggésben a menekültek befogadása volt.
Söder a befogadás szigorításának és a belső határok ellenőrzésének egyik legfőbb szószólója. A közelmúltban állt elő azzal az elődje, Horst Seehofer által évekkel ezelőtt már felvetett javaslattal, hogy Németország évente 200 ezernél több menekültet ne fogadhasson be. Hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy a rendőri készültség erősítésével fokozzák a harcot az illegális bevándorlás, illetve az embercsempészet ellen.
Ilyen körülmények között a korábbi témák, mindenekelőtt az energiaellátás, továbbá a klímavédelem szinte teljes mértékben háttérbe szorultak.
A meglehetősen ambiciózus Markus Södert egyébként előszeretettel úgy is említik, mint aki a 2025-ös őszi parlamenti választások előtt a konzervatív pártszövetség elnöke, illetve a CDU/CSU kancellárjelöltje lehet.
Hessen: kisebb tartomány, kisebb tét Az alig több mint hatmillió lakosú Hessenben már ebből fakadóan is kisebb a tét. Az előzetes felmérések szerint a kormányzó CDU hatalmát ugyanakkor – a bajor CSU uralmához hasonlóan – nem fenyegeti veszély.
Noha a kereszténydemokrata Boris Rhein miniszterelnök lemondott elődjét, Volker Bouffiert váltva „csak” tavaly február óta tartományi miniszterelnök, korábban a helyi törvényhozás elnökeként ismert és népszerű volt.
Hessenben a CDU a Zöldek Pártjával alkot koalíciót, és az elemzők többsége azon a véleményen van, hogy a két párt koalíciós szövetsége a vasárnapi választás nyomán is fennmarad.
Ezzel szemben a hesseni szavazás kihathat az országos kormánykoalíció támogatottságára. A tartományi SPD helyi listavezetője ugyanis Nancy Faeser, az Olaf Scholz kancellár vezette kormány belügyminisztere, a sokat bírált országos menekültpolitika fő felelőse. Faeser a média szerint sorozatos figyelmeztetések ellenére sem volt hajlandó elállni a hesseni indulástól, annak ellenére sem, hogy a közvélemény-kutatások sem neki, sem pártjának nem sok sikert jövendölnek. Azt ugyanakkor leszögezte, hogy kudarc esetén sem mond le miniszteri tisztségéről.
Hessenben szintén a menekültválság volt a fő választási téma. A tartományi miniszterelnök azonban Markus Södernél jóval mérsékeltebben fogalmazott. Boris Rhein ugyanis beérte azzal, hogy a menekültek befogadását illetően Németország elérte a terhelhetőség határát.
A szövetség kormány menekültpolitikáját bírálva úgy fogalmazott, hogy a „határtalan nyitottság” nem folytatható.
Végül elemzők kíváncsian várják az AfD támogatottságának alakulását mindkét tartományban. Többségük arra számít, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben a pártra adott szavazatok száma jelentősen növekedni fog.
Több mint 12 millió választásra jogosultat várnak az urnákhoz Lazio és Lombardia tartományban a vasárnap reggel kezdődő helyhatósági választásokra, melyeken az előrejelzések a kormányon levő jobbközép koalíció jelöltjeinek előnyét mutatják – jelentette Sárközy Júlia, az MTI tudósítója. A választási forduló kétnapos lesz: a szavazók vasárnap reggel héttől este tizenegyig, majd hétfőn reggel héttől délután három óráig adhatják le voksukat.
A hétfői urnazárás után kezdődik a szavazatszámlálás, mellyel egy időben közlik az exit poll eredményeit is.
A szavazók a közép-olaszországi Lazio és az északi Lombardia tartomány új elnökét és a tartományi testület tagjait választják meg. A szavazásra jogosultak száma meghaladja a 12 milliót. Az ország két jelentős régiójáról van szó, melyek egyben a legnépesebbek: az ország gazdasági húzótérségének tartott Lombardiában tavalyi adat szerint csaknem tíz millióan, a kormányzati és a közigazgatási központnak számító Lazióban 5,7 millióan élnek.
Jelenleg a 21 tartományból 14-nek jobbközép vezetése van, ötnek balközép, kettőnek független. Lazióban és Lombardiában a felmérések a jobbközép szövetség jelöltjei győzelmét jósolják. Ha megszületik a várt eredmény, az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá Olaszország (FI) – a tavaly szeptemberi parlamenti választások sikere után – a közös kormányzás legelső helyhatósági választását is megnyerik.
Giorgia Meloni a választási kampányt záró sajtónyilatkozatában, február 7-én Milánóban országos értékűnek nevezte a két régiót érintő helyhatósági voksolást. Azt mondta, mintha két ország létezne, „az egyik folyamatosan bírálja a kormány munkáját, azt állítva, hogy szakadékba taszítjuk az országot, a másik oldalon viszont a számok azt mutatják, hogy szárnyal az olasz tőzsde, csökken az infláció, a gazdaság növekszik”.
Meloni hozzátette, hogy vasárnap és hétfőn kiderül, miként látják az olaszok a helyzetet valójában. Szakértők is belpolitikai tesztnek tartják a helyhatósági fordulót négy hónappal a Giorgia Meloni vezette kormány beiktatása után. Az előrejelzések Meloni pártja, az Olasz Testvérek „túlnyerését” jósolják, vagyis jelentősen megelőzheti szövetségeseit, a Ligát és a Hajrá Olaszországot az utóbbi két párt fellegvárának tartott Lombardiában is.
Lombardiában az utóbbi öt évben – a pandémia időszakában is – kormányzó Attilio Fontana indul újra a a jobbközép színeiben. A baloldali Demokrata Párt (PD) és az Öt Csillag (M5S) közös jelöltje Pierfrancesco Majorino, a PD európai parlamenti képviselője, az úgynevezett harmadik pólus (Terzo Polo) pedig Letizia Moratti üzletasszonyt jelölte.
A 2018-tól PD-vezetésű Lazio élére a jobbközép jelöltje Francesco Rocca, a Vöröskereszt volt elnöke pályázik, vele szemben a PD Alessio D’Amato eddigi tartományi egészségügyi tanácsost állította, az Öt Csillag Mozgalom pedig a Donatella Bianchi népszerű televíziós újságírót, a WWF Italia volt elnökét. Lombardiával szemben Lazióban a PD és az M5S nem állított közös jelöltet.
Legközelebb áprilisban lesznek helyhatósági választások az észak-keleti Friuli-Venezia Giuliában, majd Molise tartományban.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nagy arányú győzelmét jelzik a németországi Alsó-Szászország tartományban vasárnap tartott tartományi (Landtag-) törvényhozási választásról urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll).
A két országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) megbízásából végzett kutatások szerint az SPD a szavazatok 32,5-33,5 százalékát gyűjthette össze. A második helyen az eddigi koalíciós társ Kereszténydemokrata Unió (CDU) állhat 27,5 százalékkal. Meglehet, hogy a CDU a következő ciklusban ellenzékbe szorul, mert a szociáldemokraták a 14-14,5 százalékos eredménnyel a harmadik számú politikai erő szerepében megerősödő Zöldekkel is kormányozhatnak. A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 11,5-12 százalékát gyűjthette össze. Nem biztos, hogy megőrzi képviseletét a hannoveri Landtagban a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely éppen a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll az exit pollok szerint. A kampányt nem tartományi, hanem országos ügyek, elsősorban az energiaválság, az emelkedő infláció, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei határozták meg. Ezek a körülmények a nagy néppártoknak (SPD, CDU) és az FDP-nek kedvezőtlennek bizonyultak, viszont jelentősen erősödtek a Zöldek, annak ellenére, hogy szövetségi szinten kormányon vannak, a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal. Számottevően bővítette táborát az AfD is, amely azonban az ország keleti részén, a volt NDK területén megszokott 20 százalék körüli eredményhez képest továbbra is mérsékelten népszerű a nyugati Alsó-Szászországban. Így az SPD a legutóbbi, 2017-es Landtag-választáson szerzett 36,9 százalékhoz viszonyítva 4,2 és 3,3 százalékpont közötti mértékben gyengült. A kereszténydemokraták támogatottsága 6-6,1 százalékpont körüli mértékben csökkent a 2017-es 33,6 százalékhoz képest. Az FDP az öt évvel korábbi 7,5 százalékhoz viszonyítva 2,5 százalékpontot veszített. A Zöldek 5,3-5,6 százalékponttal jobb eredményt értek el, mint 2017-ben, amikor a szavazatok 14 százalékát gyűjtötték össze. Az AfD a 2017-es 7,5 százalékhoz képest 5,4-5,6 százalékponttal erősödött. Azonban így is biztosan ellenzékben marad, mert egyetlen párt sem hajlandó együttműködni vele.
Moin Herr @Bundeskanzler aus Kyjiw. Schön, dass Sie Putin aufriefen: “Beende diesen Krieg”??Aber das sind nur Worte. Russland versteht nur Stärke. Stellen Sie Putin ein Ultimatum. Mit schmerzhaften Folgen. Um den Energie-Genozid gegen die Ukrainer zu stoppen. Tun Sie das. Bitte pic.twitter.com/yRXdgOAjBb
„Momentan“ will er #Taurus nicht liefern.“ „Momentan“ sterben aber weiter die Menschen in der #Ukraine. Auf was wartet der @Bundeskanzler in Gottes Namen? Er alleine blockiert diese Entscheidung innerhalb der Koalition. Das ist verantwortungslos. https://t.co/QSf2rfr9ix
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós regionális választások első fordulója, amelynek során közel 48 millió választópolgár 13 európai és négy tengerentúli régió tanácsának 1754 ezer tagját választja meg a következő hét évre.
A 2022-es francia elnökválasztás előtti utolsó országos szavazás az elnökválasztás sajátos főpróbájának ígérkezik, miután több potenciális elnökjelölt is megméretteti magát a saját régiójában. A szavazóhelyiségek 8 órakor nyitottak ki, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
A régiók többségét, hetet, jelenleg az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak vezetik, hatot a szintén ellenzéki baloldal irányít, míg két helyen centristák, Korzika és Martinique szigetén pedig a helyi nacionalista erők kormányoznak. Ahhoz, hogy egy párt az első fordulóban mandátumot nyerjen, a listájának a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a jövő vasárnapi második fordulóban már a relatív többség is elég lesz.
A második fordulóba annak a listának a jelöltjei jutnak be, amely a szavazatok legalább 10 százalékát megszerezte az első fordulóban. Két párt akkor léphet szövetségre és vonhatja össze a listáit a két forduló között, ha az első fordulóban megszerezte a szavazatok legalább öt százalékát. A győztes lista a megszerzett helyeken felül a tanácsi helyek további 25 százalékával is rendelkezik, a többi helyet pedig arányosan osztják szét a legalább öt százalékot elért pártok között.
A koronavírus-járvány miatt a pártok nagyon visszafogottan kampányoltak, s az Ifop közvélemény-kutatóintézetnek pénteken közzétett felmérése szerint a franciák 74 százalékát „nem érdekli” ez a voksolás, alig 40 százalékuk kíván részt venni rajta. Az előző regionális választásokon, 2010-ben és 2015-ben a választók fele járult az urnákhoz.
A hat évvel ezelőtti első fordulót a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front (mai nevén Nemzeti Tömörülés) nyerte meg a szavazatok 30 százalékával, de a párt a második fordulóban végül egyetlen régió vezetését sem tudta megszerezni. A felmérések szerint most először van esélye arra a nemzeti jobboldalnak, hogy akár több régióban is többséget szerezzen.
Az első fordulóban a prognózisok alapján a hat évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan a régióknak akár a felében is győzhet Marine Le Pen pártja, de ezúttal a Marseille-t és Nizzát is magában foglaló déli Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban a végső győzelemre is esélye van.
A franciáknak egyébként 51 százaléka gondolja azt, hogy a Nemzeti Tömörülés győzelme a regionális választásokon „nem jelent veszélyt a demokráciára”. A párt megerősödése ugyanakkor intő jel lehet Emmanuel Macron államfő számára, akinek a jövő évi elnökválasztáson Marine Le Pen lehet a legfőbb kihívója.
Az Ipsos közvélemény-kutatóintézet kommentárja szerint a regionális választásokon aratott esetleges győzelem lendületet adhat a Nemzeti Tömörülés jelöltjének a már megkezdődött elnökválasztási kampányban. Hírmagyarázók szerint az alacsony részvétel kedvezhet a Nemzeti Tömörülésnek az első fordulóban, s nagyarányú előretörést is felmutathat a párt, de szövetségesek hiányában a második fordulóban nehéznek ígérkezik számára a győzelem.
Emmanuel Macron államfő pártja szempontjából nehéz megítélni a regionális választásokat, miután a Köztársaság lendületben (LREM) hat évvel ezelőtt még nem létezett, így tagokkal sem rendelkezik a regionális tanácsokban. A köztársasági elnök és fiatal, ismeretlen politikusok által vezetett pártjának megítélését ráadásul a választók teljesen különválasztják. A felmérések szerint a kormánypárt egyetlen régióban sem szerezhet győzelmet, de az alkalmi szövetségeknek és a visszaléptetéseknek köszönhetően a második fordulóban a győztesnek ígérkező jelöltet fogja támogatni a Nemzeti Tömörüléssel szemben, függetlenül attól, hogy az bal- vagy jobboldali.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós regionális választások első fordulója, amelynek során közel 48 millió választópolgár 13 európai és négy tengerentúli régió tanácsának 1754 ezer tagját választja meg a következő hét évre.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1624188780
[modified] => 1624186874
)
[title] => Megkezdődött Franciaországban a regionális választások első fordulója
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=25945&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25945
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 25946
[image] => Array
(
[id] => 25946
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/francia-valasztasok.jpg
[original_lng] => 538326
[original_w] => 1488
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/francia-valasztasok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/francia-valasztasok-300x170.jpg
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/francia-valasztasok-768x436.jpg
[width] => 768
[height] => 436
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/francia-valasztasok-1024x581.jpg
[width] => 1024
[height] => 581
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/francia-valasztasok.jpg
[width] => 1488
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/francia-valasztasok.jpg
[width] => 1488
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/francia-valasztasok.jpg
[width] => 1488
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1624176076:10
[_thumbnail_id] => 25946
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1660
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Rendkívüli járványügyi intézkedések mellett nyitottak ki a szavazóhelyiségek és kezdődtek meg a tartományi parlamenti választások Madridban kedden.
A biztonságos szavazás érdekében különböző idősávokat jelöltek ki a választóknak, délelőtt 10 és 12 óra között a 65 évnél idősebb vagy egyéb okból veszélyeztetettek számára javasolják voksuk leadását. Azokat, akik igazolt koronavírus-fertőzöttek vagy fennáll náluk a fertőzés gyanúja arra kérték, hogy utolsó egy órában, este 19 és 20 óra között menjenek szavazni. A szavazatszámláló bizottságok sorsolással kiválasztott több mint 30 ezer tagja FFP2-es maszkokat, plexi arcpajzsokat és gumikesztyűket kapott. Ülőhelyeiket legalább másfél méterre helyezték el egymástól a szavazóhelyiségekben, ahol a nap folyamán többször is fertőtlenítő takarítást tartanak. A szavazóhelyiségekben korlátozták a létszámot, a padlón jelzések mutatják a kötelező haladási irányt. A fülkékben és a termekben is kézfertőtlenítőt helyeztek ki. Ezúttal lehetőség van arra, hogy otthonról kinyomtatva, előre kitöltve vigyék el a szavazólapot és dobják az urnába, így csökkentve az szavazóhelyiségben töltött időt. Több választókerületben módosították a szavazás helyszínét a jobb szellőzés és a távolságtartás érdekében, így például Moralzarzalban a helyi bikaviadal arénában lehet leadni a voksokat. A szavazás biztonságára és az egészségügyi óvintézkedések betartására megerősített létszámmal mintegy 7700 rendfenntartó vigyáz a tartományban. A 5,1 millió választásra jogosult közül 235 ezren kérvényezték a levélben szavazást, soha még ennyien nem éltek ezzel a lehetőséggel ebben az autonóm közösségben. 1987 óta nem volt példa arra, hogy munkanapon rendezzék meg a választásokat a fővárost is magába foglaló tartományban. Az előrehozott választások kiírását március elején jelentette be Isabel Díaz Ayuso konzervatív néppárti (PP) elnök így megelőzve, hogy koalíciós partnere, az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt és a Szocialista Munkáspárt (PSOE) bizalmatlansági indítványt nyújtson be vele szemben. A konzervatívok 26 év irányítják az autonóm tartományt. A legutolsó közvélemény-kutatások a néppárt győzelmét vetítik előre, de néhány mandátummal elmaradva az önálló kormányzást jelentő abszolút többségtől a régió törvényhozásában. A felmérések szerint eddigi koalíciós partnere, az Állampolgárok párt ezúttal nem jut be a helyi parlamentbe.
Kemény csatába indul a hétvégén Matteo Salvini és az egyesült olasz jobboldal az egyik legfontosabb vörös bástyaként emlegetett Toszkánáért.
Paolo Borchia, a Liga párt európai parlamenti képviselője a Magyar Nemzetnek elmondta: bár a tartományi választások nem hoznak magukkal automatikus kormányváltást, hét régió szavazópolgárai most esélyt kapnak, hogy elmondják véleményüket a baloldali Demokrata Párt és az Öt Csillag Mozgalom egy éve tartó kormányzásáról.
Első komolyabb tesztje elé néz a tavaly szeptemberben alakult második Conte-kormány, vagyis az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a baloldali Demokrata Párt (PD) koalíciója a koronavírus-járvány most hétvégére halasztott, a biztonsági távolságtartás miatt kétnaposra nyújtott tartományi választásokon. A belpolitikai próbatétel hét régiót érint: az északi Valle d’Aostát, Liguriát és Venetót, a közép-olaszországi Marchét és Toszkánát, valamint a déli Campaniát és Pugliát.
A Matteo Salvini egykori belügyminiszter vezette Ligának, illetve az egyesült jobboldali koalíciónak legalább öt tartományban van esélye a győzelemre, elemzők azonban egyöntetűen úgy vélik, hogy a legnagyobb küzdelem a hagyományosan baloldalinak tartott Toszkánában várható.
– Ha a PD elveszíti Toszkánát, kormányválság léphet fel – írta a minap a La Stampa című olasz napilap, amely szerint bár egy jobboldali győzelem Toszkánában – illetve Marchéban és Pugliában – nem vezetne automatikusan előre hozott parlamenti választásokhoz, a PD elnöki székében ülő Nicola Zingaretti távozhat posztjáról, s a kormány jelentős átalakítására kerülhetne sor.
A jobboldal földcsuszamlásszerű győzelme tehát zűrzavarba taszítaná a római kormányt, másrészről pedig a tavaly októberben a baloldaltól elnyert Umbria régió után Salvini sikersorozatának újabb állomása lenne Toszkána.
Paolo Borchia, a Liga európai parlamenti képviselője elmondta: Venetóban, Liguriában és Marchében a jobboldal sima győzelemre számíthat, s noha előre semmit nem lehet megjósolni, a Liga jelöltje most először keményen megszorongathatja a PD-t a második világháború vége óta vörös régióként számon tartott Toszkánában is. – Már az is nagy szó, hogy a PD nem veheti biztosra a győzelmét az egyik legfontosabb bástyájában – fűzte hozzá a veronai politikus. Arra a kérdésre, hogy mi okozhatta a vörös tartomány szavazóinak a baloldaltól való elfordulását, a Liga politikusa elmondta: „Országosan is egyre több embert zavar, hogy a baloldal nem vesz tudomást a munkásosztály problémáiról, miközben a Liga – a helyzetet felismerve – ennek a társadalmi rétegnek az igényeire és elvárásaira is igyekszik reagálni. A kontrollálatlan tömeges bevándorlás is jelentős hatással van a politikai térkép átrajzolódására, a baloldal ugyanis láthatóan teljesen alkalmatlan az egyre súlyosabb probléma kezelésére” – magyarázta a politikus. Mint mondta, arra számít, hogy ha a baloldal veszít Toszkánában, úgy fogják a vereséget kommunikálni, hogy annak nincs hatása az országos politikára. –”Az esetleges veszteségük nyilvános lekicsinyítésén túlmenően azonban biztosra veszem, hogy a színfalak mögött komoly aggodalom ülne az arcukra, hiszen nem lehet a végtelenségig szimulálni a közvélemény felé, hogy minden a legnagyobb rendben, miközben a PD és az M5S közötti kényszerszövetség napról napra törékenyebb” – érvelt Borchia. Hozzáfűzte: ha az egyesült jobboldal legalább öt régióban képes lesz nyerni, akkor azzal a szavazók elég egyértelmű üzenetet küldenének Róma felé.
A tartományi választásokkal egy időben az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kezdeményezésére népszavazást is tartanak Olaszországban a parlament létszámának csökkentéséről. Elemzők úgy vélik, a referendum az M5S sorsát is megpecsételheti. A baloldali La Repubblica című napilap nemrég azt írta, hogy az olaszok a népszavazással mondanak véleményt az M5S több mint kétéves kormányzásának sikertelenségéről. A helyzet a 2016 decemberében tartott alkotmányos népszavazásra emlékeztet, amikor a referendum nem kívánt eredménye a Matteo Renzi vezette kormány lemondásához vezetett. A felmérések szerint egyébként pártállástól függetlenül az olaszok több mint hetven százaléka támogatja a parlament átalakítását, sokan azonban csak azért készülnek nemmel szavazni a referendumon, hogy megakadályozzák az M5S sikerét, amely a népszavazást kezdeményezte. A kétkamarás parlament létszámának csökkentését a képviselőház és a szenátus tavaly ősszel már megszavazta, de mivel alkotmánymódosításról van szó, lakossági megerősítésére is szükség van.
A közvetlen demokráciát hirdető civil mozgalomból lett, magát korábban rendszerellenes pártként meghatározó M5S egyébként megalakulásakor tűzte zászlajára a törvényhozó hatalom reformját a „túl sok eltartott politikus” létszámának lefaragásával, amit az M5S tervei szerint a parlament tagjainak fizetéscsökkentése is követ majd.
Az Öt Csillag Mozgalom ugyan a nagyobbik kormánypárt a PD mellett, a tömörülés erodálódása már szinte a második Conte-kormány megalakulásakor egyértelmű volt, Luigi Di Maio olasz külügyminiszternek ugyanakkor a pártvezetői székről való – januárban bekövetkezett – lemondása óta az M5S még nagyobb bajban van.
A párt például előre borítékolhatja, hogy a tartományi választásokon egyetlen elnökjelöltje sem fog győzni. A párt támogatottsága az előrejelzések szerint akár tíz százalék alá csökkenhet. Ezért az M5S mindent a népszavazásra tesz fel: ha a szavazók többsége eltöröl 345 helyet a parlamentből, a párt győzelemért kiálthat, ez azonban aligha segít visszafordítani a tömörülés népszerűségének drasztikus zuhanását, illetve a demokratáknak a kormányon belüli dominanciáját.
