Joe Biden amerikai elnök kormánya első alkalommal hagyott jóvá Tajvan számára közvetlen katonai segélyt egy külföldi kormányoknak szánt segélyprogram részeként – közölték szerdán tisztviselők.
A külügyminisztérium kedden tájékoztatta a kongresszust egy 80 millió dolláros (mintegy 28 milliárd forintos) csomagról, amely szerény a Tajvannak a közelmúltban történt fegyvereladásokhoz képest, de Tajpej számára ez lenne az első a tengerentúli katonai támogatási program keretében.
Bár Washington 1979 óta elismeri Kínát Tajvan rovására, az amerikai kongresszus párhuzamosan kötelezettséget vállalt arra, hogy fegyvereket szállít az autonóm, demokratikus szigetnek, azzal a kimondott céllal, hogy Pekinget visszatartsa az expanziós törekvésektől.
Az egymást követő amerikai kormányok ezt inkább eladásokon, mint közvetlen támogatáson keresztül tették Tajvannak.
Az amerikai külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy ez a program keretében nyújtott első támogatás nem jelenti Tajvan szuverenitásának elismerését.
„A tajvani kapcsolatokról szóló törvénnyel és az egy Kína- politikánkkal összhangban, amely nem változott, az Egyesült Államok Tajvan rendelkezésére bocsátja a szükséges (fegyver) eszközöket és védelmi szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy elegendő önvédelmi képességet tartson fenn” – mondta a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
„Az Egyesült Államoknak tartósan érdeke (a) béke és stabilitás fenntartása a Tajvani-szorosban, ami alapvető fontosságú a regionális és globális biztonság és jólét szempontjából” – tette hozzá.
Peking a 23 millió lakosú Tajvant saját tartományának tekinti, amelyet a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta még nem sikerült újraegyesítenie a terület többi részével.
Kína azt állítja, hogy a Tajvannal történő békés újraegyesítést részesíti előnyben, ugyanakkor nem zárja ki az erő alkalmazását ennek érdekében.
A közös nyelv és a tradíciók ellenére a tajvaniak immár azt mondják, hogy önálló identitásuk van. A Peking által szakadár tartománynak tartott sziget ismét geopolitikai feszültség forrása lett.
Tajvan a kínai–amerikai rivalizálás és az ukrajnai háború közepette vonta magára ismét a világ figyelmét. Nancy Pelosi amerikai kongresszusi házelnök látogatása – és Tajvan melletti kiállása – csak tovább élezte a helyzetet, aminek az lett az eredménye, hogy a kommunista Kína harci gépeivel és haditengerészetével „kóstolgatja” a sziget felségvizeit, valamint a légterét övező „biztonsági zónát”.
Több felmérés szerint a tajvaniak azt vallják, hogy a kínai szárazföldről származnak és ez a lakosok 90 százalékára igaz is. De most már egyre határozottabbak abban, hogy teljesen más az identitásuk, mint a kommunista párt által irányított szomszédé.
És ez a meggyőződés annál jobban erősödött bennük, minél inkább bizonygatta a pekingi vezetés, hogy a sziget az övék.
Ma már a 23 milliós sziget lakosságának több mint 60 százaléka mondja azt, hogy „kizárólag tajvani”. Ez az arány 1992 óta a háromszorosára ugrott. Közben pedig 25 százalékról 2 százalékra esett azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy ők kínaiak.
Az identitás kérdése generációs probléma is, mivel az idősebbek számára Kína a hagyományokról, a kultúráról és a családi kötelékekről szól. Ők azok, akik ama milliónyi ember közé tartoztak, akik Csang Kaj-sek tábornok nacionalista erőivel a szigetre menekültek a szárazföldön előretörő kommunisták elől. Akkor a tajvani „őslakos” kínaiak is más dialektusban beszéltek. Azóta viszont kialakult a szabadabb élet élményét magában foglaló tajvani identitás, ami irritálja Kínát.
„Azok, akik elfelejtik az örökségüket, elárulják a hazájukat és megpróbálják szétszakítani az országot, nem számíthatnak jó végre” – ezt hangoztatta Hszi Csin-ping kínai elnök arra utalva, hogy „szakadároknak” tekinti a tajvaniakat.
Mindeközben – egészen eddig – a legtöbb tajvani elégedett volt azzal, hogy ő más. Nem akart „hivatalos” függetlenséget Kínától csak hogy ne idegesítse fel a hatalmas szomszédot. Azt viszont
a tajvaniak többsége el sem tudja képzelni, hogy egy országban éljen „a kínaiakkal”. A félelem az, hogy miként Ukrajna növekvő önállósulása feldühítette Oroszországot, úgy Kína is azt gondolhatja: lépnie kell Tajvan ügyében.
Hua Csun-jing, a kínai külügyi szóvivő megemlítette, hogy Tajpejben sok étterem szolgál fel Sanhszi tartományból származó ételt. „Az ízek nem csalnak” – közölte arra utalva, hogy a sziget Peking szerint Kínához tartozik.
Emellett egy kínai kormányzati anyag felajánlotta Tajvannak a hongkongihoz hasonló „egy ország, két rendszer” modellt. Bár közben visszavonta azt az ígéretét, hogy nem állomásoztatna kínai katonákat a szigeten. Peking ráadásul az önálló identitást is eltörölné, ha sikerülne az „újraegyesítés”. Kína franciaországi nagykövete nemrég azt mondta, hogy a kommunisták valószínűleg „átnevelési” programokat is indítanának.
Peking ezalatt az eddigi legnagyobb hadgyakorlattal riogatta parányi szomszédját. Noha mindezt úgy próbálja beállítani, hogy Tajvan az „egyesítéssel csak visszatérne oda, ahová kulturálisan tartozik”.
Hszi Csin-ping kínai államfő figyelmeztette Joe Biden amerikai elnököt több mint kétórás csütörtöki telefonbeszélgetésük során Tajvannal kapcsolatban, a kínai állami média jelentése szerint a politikus azt mondta: „aki a tűzzel játszik, megégeti magát, reméljük, ezt az Egyesült Államok is belátja”.
A két ország több fronton is eltérő értékeket képvisel: a globális egészségügyi helyzet, a gazdaságpolitika, az emberi jogok az utóbbi időben mind próbára tették Washington és Peking kapcsolatát.
Washington számára ezek mellett egyre nagyobb aggodalmat kelt Kína egyre csak növekvő befolyása a délkelet-ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint az, hogy Peking nem ítélte el Oroszország ukrajnai háborúját, sőt, esetleg támogatja is olyan eszközökkel, amelyek katonai célra felhasználhatók.
Hszi felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartsa magát az „egy Kína” elvhez Tajvannal kapcsolatban, tettei és szavai legyenek összhangban ezen a területen.
Peking Kína egyik tartományának tekinti Tajvant.
A két nagyhatalom között ismét feszültség támadt nemrég, amikor Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke bejelentette, hogy Tajvanra látogat, ami diplomáciai nyelven nyílt amerikai támogatást jelent. Biden a múlt héten újságíróknak elismerte, hogy Pelosi augusztusra tervezett tajvani utazása az amerikai hadsereg tisztségviselői szerint „nem volna jó ötlet”.
A kínai államfő korábban kijelentette: nem zárja ki, hogy akár erőszakot alkalmazzon annak érdekében, hogy elfoglalja Tajvant és ténylegesen egyesítse a szigetet Kínával.
A kínai elnök hangsúlyozta továbbá a kétoldalú egyeztetések fontosságát. Mint elmondta, ez különösen az olyan fontos ügyek esetében szükséges, mint „a makrogazdasági irányvonalak összeegyeztetése, a globális ipari és ellátási láncok stabilitása, és a világszerte tapasztalható energia- és élelmezési válság”.
Biden és Hszi legutóbb márciusban tárgyalt egymással, ekkor az amerikai elnök a kínai államfő értésére adta, hogy „következményei lesznek”, ha kiderül, hogy Peking katonailag segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
[type] => post
[excerpt] => Hszi Csin-ping kínai államfő figyelmeztette Joe Biden amerikai elnököt több mint kétórás csütörtöki telefonbeszélgetésük során Tajvannal kapcsolatban, a kínai állami média jelentése szerint a politikus azt mondta: "aki a tűzzel játszik, megégeti m...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1659095089
[modified] => 1659095573
)
[title] => „Tüzes” figyelmeztetést küldött a kínai elnök az amerikainak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=54515&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54515
[uk] => 54526
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 54517
[image] => Array
(
[id] => 54517
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/k-epa20200327043-1024x773-1.jpg
[original_lng] => 76234
[original_w] => 1024
[original_h] => 773
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/k-epa20200327043-1024x773-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/k-epa20200327043-1024x773-1-300x226.jpg
[width] => 300
[height] => 226
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/k-epa20200327043-1024x773-1-768x580.jpg
[width] => 768
[height] => 580
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/k-epa20200327043-1024x773-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 773
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/k-epa20200327043-1024x773-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 773
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/k-epa20200327043-1024x773-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 773
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/k-epa20200327043-1024x773-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 773
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1659086453:4
[views_count] => 32580
[_thumbnail_id] => 54517
[_edit_last] => 4
[_oembed_a806bcf312d89cec7ff9b6d4aff416fb] =>
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
?????We are strengthening the Lithuanian Armed Forces with HIMARS system! Lithuania signed a contract with the US to buy 8 launchers with different types of missiles. HIMARS is compatible with other @LTU_Army capabilities, making it easier to integrate it into our defence plans. pic.twitter.com/uowoDWm7eT
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
Had a phone call with the ?? President's National Security Advisor @JakeSullivan46.
Discussed further coordination in the matter of guaranteeing ??energy security. Thanked for supporting ?? in our struggle for independence, freedom, and democratic values. pic.twitter.com/xUyrImPzCj
??Ukrainian peace summit to be held on February 24 at the #UN headquarters in #NewYork
The summit will discuss #Ukraine's security, food and energy security, as well as the de-occupation of Ukrainian territories. pic.twitter.com/iyfJ5MaQnw
I had a long and meaningful phone call with ?? President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Donald Trump leköszönő amerikai elnökéhez hasonló Tajvan-politikát vár el Joe Biden leendő elnöktől Tokió, mert attól tart, hogy Kína nemcsak Hongkonggal szemben lesz agresszív, hanem következő lépésként a saját tartományának tekintett, de gyakorlatilag független Tajvannal szemben is – mondta egy japán védelmi tisztségviselő a Reuters hírügynökségnek.
Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok a korábbiaknál is jelentősebb mennyiségű fegyvert szállított Tajvannak, és demonstrálta, hogy kész megvédeni egy esetleges kínai bekebelezési kísérlettel szemben. Ezzel egy időben Japán is erősítette stratégiai szövetségét a szigettel, de főleg nem kormányszinten, mert Tokió hivatalosan az egy Kína-politikát követi, miszerint Tajvan része Kínának. Japán óvatosan lavíroz az Egyesült Államok, mint szövetségese, és szomszédja, Kína között.
Mindeddig nem láttam, nem hallottam semmit arról, hogy Joe Biden milyen politikát akar követni Tajvannal szemben. Szeretném, ha ezt gyorsan pótolná a megválasztott elnök, és akkor annak megfelelően tudnánk tervezni – jelentette ki Nakajama Jaszuhide védelmi miniszterhelyettes az interjúban. Hongkong esetét azért említette meg, mert ott Pekingnek tartania kellene magát az egy ország – két rendszer elvhez, miszerint Hongkongban fent kellene maradnia a plurális politikai berendezkedésnek, mégis a nyugati országok és jogvédő szervezetek szerint nyilvánvalóvá vált az utóbbi években, hogy nem tartja magát ehhez. Több évtizeddel ezelőtt Biden, még mint szenátor megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államoknak kötelessége-e megvédeni Tajvant. Most a választási kampányban már arra utalt, hogy meg kell erősíteni a kapcsolatokat a szigettel és más hasonló gondolkodású demokráciákkal. Kampánycsapatának egy meg nem nevezett tagja a Reuters szerint megerősítette, hogy Biden folytatni fogja Trump Tajvan-politikáját, de a megválasztott elnök még nem nyilatkozott erről nyilvánosan.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Fulton County has a long standing history of election mismanagement that has understandably weakened voters’ faith in its system. Allowing this audit provides another layer of transparency and citizen engagement.
— GA Secretary of State Brad Raffensperger (@GaSecofState) May 21, 2021
Jake Tapper: "One doesn’t have to be brilliant to attempt a coup."
John Bolton: "I disagree with that. As somebody who has helped plan coup d’etat, not here, but other places, it takes a lot of work." pic.twitter.com/REyqh3KtHi
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
