Megszavazta a boszniai szerb parlament pénteken késő este a nagyobb önállóságot, a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét, ami az országrész függetlenedésének első lépése lehet Bosznia-Hercegovinában.
A képviselők arról szavaztak, hogy az országrész intézményei „átveszik” az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit. Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából, október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, és veszélyesnek véli a térség stabilitása szempontjából, a boszniai szerbek azonban nem álltak el a tervüktől. Milorad Dodik azt követően kezdett el beszélni a szövetségi intézményektől történő elszakadásról, hogy a nemzetközi közösség korábbi főképviselője, Valentin Inzko törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható. Hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki. Ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani – közölte akkor a boszniai szerb politikus, és azóta erre hivatkozva az országrész egyre több szövetségi törvénytől próbál elszakadni. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször is közölte, hogy nem fogadja el a főképviselői megbízatás legitimitását. A pénteki parlamenti ülést az ellenzék bojkottálta, a kormányzó pártok viszont megszavazták a javaslatokat. Így arról is döntöttek, hogy hat hónapos határidőt szabva azzal bízzák meg a kormányt, fogalmazza meg az országrész új törvényeit, amelyek világosan kimondják, pontosan milyen jogosultságai vannak a boszniai Szerb Köztársaságnak, és milyen kérdésekben nem köteles követni a szarajevói központi intézmények iránymutatását főként az adóügyek, a hadügy és az igazságügy területén.
